Őslények és űrkőzetek titkait kutatja

– Hol találták és mikor a csúcsmeteoritot?

– Bajától délre, Csátalján, két évvel ezelőtt, a szántóföldön. Elsőként a bajai csillagvizsgálót értesítették a furcsa kőzetről, ők pedig minket kértek fel a mérésekre.

– Hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat?

– A vékony csiszolatot röntgengéppel, spektroszkóppal, elektronmikroszkóppal is kielemeztük. Az adatok azután egyértelműen igazolták, hogy meteoritról van szó, és amikor a légkörünkbe ért, még csaknem fél mázsás lehetett. Végül 15 kilósra „faragta le” a légkör, de így is messze a legnagyobb hazai meteorit, eddig a maximumot egy ófehértói lelet jelentette a földet érő három és fél kilójával. Azt viszont nem tudtuk kideríteni, hogy mikor érkezhetett, lehet, hogy már évszázadok óta ott pihent.

– Hány ilyen lelet lehet hazánkban?

– Tízes nagyságrendű a regisztrált darabok száma és tíznél kevesebb a kilós nagyságú. A csúcsmeteoritot egyébként ugyanazok az elemek alkotják, mint a Föld köpenyét. Kondrumokból, kis gömbökből áll és foltokban, csíkokban ezüstösen csillogó vasnikkel ötvözetet találtunk benne.

– Mit kutatnak még a geoanalitikai laborban?

– Például olyan szerves ásványokat, mint a vesekő. Kideríthető így, hogy milyen szervi probléma okozta a létrejöttét, hogy milyen táplálkozási szokások, genetikai hatások vezettek a keletkezéséhez, a növekedéséhez.

– Vesekő és meteorit. Mi van még közöttük?

– Természetesen a geológia minden különleges ércképződményének vizsgálata, vagy például a baktériumok geokémiai tevékenységének elemzése. De akad itt még érdekesség! A rinocérosz- és elefántféle őslények fogzománcát analizáljuk, így következtetünk arra, hogy az adott időszakban milyen éghajlati viszonyok voltak. Megjegyzem, a veseköves projektünk és őslények fogzománcvizsgálata egyedülálló az országban.

– Ilyen változatos munka mellett mi a hobbija?

– Földrajzos és geológus révén rengeteget utazom, és imádok fotózni. Bejártam Észak-Amerikát egészen Alaszkáig, de bebarangoltam Afrikát és Európát is. Ahová pedig mindig visszatérek gyönyörködni, az Izland.

Portugáliában is tanult geológiát

Dr. Kovács János Pécsett született 1972-ben. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1991-ben, a JPTE földrajz szakán diplomázott 1998-ban, az ELTE-n pedig 2004-ben végzett geológusként. Közben ösztöndíjasként tanult Angliában, Portugáliában és Ausztriában is. 2001-től tanít a PTE Földrajzi Intézetében, most a Földtani és Meteorológiai Tanszéken geológiai kérdésekkel foglalkozik adjunktusként, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában pedig a geoanalitikai labor vezető kutatója. Felesége, Judit orvos, és júniusra várják első gyermeküket, egy kisfiút.