Pécsett lehetne a magyar drámák teátruma

Lejár 2016 februárjában a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói megbízatása, és hárman jelentkeztek a pozícióra, az eddigi vezető, Rázga Miklós új pályázati elképzeléseit már ismertettük, most a másik két jelölt, Dózsa László és Romvári Gergely beszél pécsi terveiről.

A 72 éves Dózsa László színművész 10 éve vezeti az Újpesti Színházat. Megkérdeztük, milyen újdonságokkal jönne?

– Folytatnám, amit a fővárosban elkezdtem. A magyar drámák teátrumát alakítanám ki, mert rengeteg kitűnő drámaírónk van, s ezeket a darabokat játszani kell, őszinte, igaz módon. Hoznám Németh László Bodnárnéját, Herczeg Ferenc Bizáncát, és ritkán játszott Szomory Dezső-darabokat is. Jó magyar írókat, vallási hovatartozástól függetlenül, szórakoztatva a közönséget.

– Kit hozna magával?

– Rázga Miklóst is meghívnám társvezetőnek, ami eddig jól működött, azt nem szabad eldobni, de új dolgokkal fel kell frissíteni. Színész vonalon jönne egy-két régi barátom, így Huszti Péter vagy Harsányi Gábor. De jó az itteni társulat, reájuk is építenék. A rendezők közül Ascher Tamást biztos elhívnám, s felkérném Kerényi Imrét is az Édes fiaim színrevitelére.

Nyugis légkör, személyi erősítés

Romvári Gergely dramaturg, díszlettervező és rendező Kecskeméttől Budapesten át Székesfehérvárig több színházban is otthonosan mozog. Pécsett viszont még nem dolgozott.

– Hogyan vetődött fel Pécs?

– A feleségem, Harangi Mária pécsi, s mindkettőnknek régi fájdalma, hogy zenei rendezőkként végeztünk, de mindeddig hiába próbálkoztunk a PNSZ-ben.

– Mi az irányítási alapelve?

– Hogy a három tagozat hiteles külön műhely legyen, komoly szakmai munkával. Ennek megvalósításában kiváló szakemberek segítenének, a prózai vonalon Göttinger Pál rendező, a zenei részen Dinnyés Dániel zeneszerző.

- Milyen színházban gondolkodik?

- Ahol mindenki talál számára megfelelő előadást. Értem én a jelenlegi műsorterveket, én is játszatnék operettet, gyerekdarabokat, de figyelnék a középkorú értelmiségi rétegigényeire is. Ami pedig a színészeket illeti, a prózai társulat elképesztően kicsi az évi 450 előadáshoz. Itt mindenképpen erősítenék egy-két nagy névvel. Továbbá nyugalmas légkörről gondolkodom, fix hétfői szabadnappal, és a társulat számára mindent leszabályozó kollektív szerződéssel.

Opera és balett, ahogy az új pályázók látják

Kevés, mindössze négy operaénekes van itt szerződésben – mondja Dózsa László. – Ennek megváltoztatására Tokody Ilona, a világhírű opera-énekesnő találta ki a közös jelentkezésünket, mert bevetné itt az operavilágban szerzett kapcsolatait, Domingótól Carrerason át a Metropolitan Operáig, új énekesek alkalmazásával, nagy nevek meghívásával. Ebben pedig maximálisan partnerként kezelné továbbra is Gulyás Dénest is, aki elindított itt egy jó kezdeményezést, fiatalok bevonásával.

Romvári Gergely ugyancsak erősítene az operajátékon, miután felesége is igen jól mozog ezen a területen, rendezett már New Yorktól a Budapesti Operaházig több emlékezetes darabot. Lehangolónak nevezi ugyanakkor a pécsi opera teljesítményét évi ötezres fizetőnézővel, ennél sokkal többet érdemel és igényel véleménye szerint a város. Az is közös mindkét igazgatójelölt elgondolásában, hogy a balett jelenlegi teljesítményével elégedettek, Vincze Balázzsal elképzelhetőnek tartják a további közös munkát. Romvári Gergely például kiemelte, nem akármilyen teljesítmény, hogy az előző évadban a balettbemutatók több nézőt vonzottak, mint az opera-előadások. Dózsa László pedig úgy fogalmazott, a tánctagozat zseniális, legfeljebb felfrissítene néhány Eck Imre-koreográfiát.