2013.06.04. 18:12
Roma óvodákat nyitna az akadémikus
Dr. Korinek László pécsi akadémikus nem csak a jogi pályán írta be a nevét hazánk „nagykönyvébe”. Volt a Kolping-szervezet vezetője, tőle származik a Magyarok Kenyere-gondolat, és még a hobbija is országos horderejű.
– Éppen ellenkezőleg, minden a véletlenen múlik. Apám asztalos volt, a bátyám mérnök, s én úgy lettem a pécsi jogi karon tanársegéd, hogy a családi gyökereknek köszönhetően értettem a logarléchez, így statisztikát kezdtem el oktatni, majd kriminológiai adatokat kutattam.
– Ha már bűnözés és számok: az utóbbi hónapok súlyos bűnesetei miatt az egész város háborog. Milyen a rendészeti helyzet Pécsett a szakember szerint?
– Igaz, amit a rendőrség mond: az objektív biztonsági helyzet nem romlott. A lakosság azonban nem olvas bűnügyi statisztikát, így az egymást követő felháborító esetek a köztudatban fenyegető külvilággá állnak össze.
– Hogyan javíthatnának a biztonságérzetünkön?
– Tudni kell, hogy a rendőrségnél hiányzik az idősebb korosztály az utcákról, márpedig Leonardo-féle járőrökre lenne szükség. Másrészt ne kerteljünk: nincs cigánybűnözés, de vannak szép számmal bűnöző cigányok, akiknek csak hatéves koruk előtt lehet eredményesen beavatkozni az életébe. Tehát mielőbb óvodákat kell nyitni a roma gyerekeknek, roma óvónőkkel, akik megtanítják őket, hogyan kell a munka világába lépni.
– Kolping-vezetőként többek között létrehozta a nagycsaládosok alsópáhoki üdülőjét. Mi köze ennek a büntetőjoghoz?
– Mert azzal a szándékkal indítottuk, hogy segítsünk a kallódó gyerekeken.
– Másik országos hírű ötlete a Nemzet Kenyere.
– Nézegettem otthon egy kilós kenyeret, és azon morfondíroztam, vajon ahol a búza termett, miféle magyar események történhettek. Aztán megfordítottam a dolgot: gyűjtsünk össze nevezetes hazai történelmi helyszínekről búzát, s készüljön abból kenyér. Páva Zsolt, Pécs polgármestere felkarolta az elképzelést, és már svéd magyaroktól is érkezett gabona. Közben Magyarok Kenyere lett az akció neve, a liszt pedig Dévára kerül a Szent Ferenc Alapítvány gyerekeihez.
– A szabadidejét is ilyen színesen éli?
– Olyankor régiségek után kutatok. Gyerekkoromban találtam egy bronzkori ékszert, majd a baranyai telkemen ősi kőbaltákat, s utóbbi nyomán nyolcezer éves települést tártak fel a birtokomon. Magam is minden évben gyűjtök régészeti különlegességeket, majd leadom a nemzeti múzeumnak a kincseimet.
Német tiszteletbeli konzul és főszerkesztő
DR. KORINEK LÁSZLÓ 1946-ban született a Komárom megyei Ácson. Komáromban érettségizett, majd Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott 1971-ben, azóta itt is tanít. Egyetemi tanár, az MTA idén választott rendes tagja, a rendszerváltás kezdetén a Belügyminisztérium rendészeti államtitkár-helyetteseként tevékenykedett. Nyolc évig volt a Magyar Kolping Szövetség világi elnöke, s csaknem húsz esztendeig Németország tiszteletbeli pécsi konzulja, valamint a Belügyi Szemle szaklap főszerkesztője. Lánya, Bea 35 esztendős (ugyancsak a PTE ÁJK oktatója), fia, Tamás 42 éves. Öt unokája van.
