Új színésznő a Pécsi Nemzeti Színházban

– A hölgyek többnyire úgy kezdik, amióta az eszemet tudom, színésznő akarok lenni...

– Én éppen ellenkezőleg. Ugyan gyerekként rengeteg előadást láttam, de még csak diákszínjátszó körökben sem forgolódtam az egyetemig.

– Fél a nyilvánosságtól?

– Rosszak voltak a kezdeti élményeim. Aztán minden megváltozott, amikor középiskolásként eljutottam a kaposvári színművész Nagy Viktor „Összpróba” táborába.

[caption id="" align="alignleft" width="260"] „Pécs, mint élettér, közel áll a szívemhez” – Boros Anna színésznő
[/caption]

– Úgy vették fel a színművészetire, hogy előtte élesben sohasem állt színpadon?

– Egyszer az általánosban benne voltam egy előadásban. A jelentkezés előtt pedig egy szakember felkészített versekből, monológokból.

– Előny vagy hátrány ilyen „tisztán” belevágni a színészmesterség elsajátításába?

– Eleinte nagyon rossz volt, sokáig én voltam a „kicsi lány” a félprofik között, de hamar felzárkóztam.

– Hogy lett ebből Pécs?

– Meghívtak rendezőket és színházigazgatókat a vizsgaelőadásunkra. Engem Szikora János választott ki, A kétfejű fenevad pécsi előadásába kínált szerepet, Leát fogom alakítani.

– Van már a várossal kapcsolata?

– Az elmúlt években mindig itt voltam az országos színházi találkozókon. Pécs, mint élettér, közel áll a szívemhez. A társulatból pedig Józsa Richárd felvételiztetett, míg Bukszár Márta az énektanárom.

– A Szikora-ajánlaton túl van már más felkérése is?

– Az iskolaszínházban szerepelni fogok, és az is bizonyos, hogy a Francia rúdugrásban átveszem Kovács Mimi szerepét.

Budai gyökerekkel

Boros Anna 1988-ban született Budapesten. A II. kerületi Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolában és Gimnáziumban tanult, az iskolai kórusban énekelt tíz éven át, majd 2007-től a kaposvári egyetem színművészeti képzése következett. A hajadon hölgy családjában színjátszásnak nincs hagyománya, édesapja jogász, édesanyja ingatlanközvetítő, húga egyetemista.

„Pécs, mint élettér, közel áll a szívemhez” – Boros Anna színésznő -->