Zsolnay-gyár: ingatlannal is fizethet a befektető

„... a tőkejuttatás formájának, feltételeinek, ütemezésének jogi-, számviteli módja meghatározásának joga a Befektetőt illeti meg (...) amennyiben a tőkejuttatás módja a Társaság alaptőkéjének felemelése lesz, úgy a Befektető a felemelt alaptőkére vonatkozó részvényesi jogait mindenkor csak az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja...” – az idézett mondatok miatt alaptőke emeléssel, s így akár ingatlanapporttal is teljesítheti a Zsolnay-gyár részvényvásárlása miatt rá rótt tőkejuttatási kötelezettséget Bachar Najari, fogalmazott egy lapunk által megkérdezett jogász.

Az idézet a Zsolnay-gyár részvényeinek értékesítéséről és annak feltételeiről szóló szindikátusi szerződésből származik. A jogász egyértelmű álláspontja, hogy a többségi tulajdonos befektető a bevitt ingatlan értékének megfelelő összeggel teljesítette tőkejuttatási kötelezettségét. Az önkormányzat és a Pécs Holding vezetése nem utasíthatja el a tőkejuttatás ezen módját. Azt ugyanis a jogász szerint az önkormányzat oldaláról e ponton gyenge szerződés alapján a befektető választhatja meg. A szakember úgy vélte, nem volt elővigyázatos, aki a szerződést megfogalmazta és aláírta, ezt „használta ki” a befektető.

Mint megírtuk: hétfőn egy dunántúli ingatlan apportálásával emelte meg a Zsolnay Zrt. alaptőkéjét a gyárat működtető cég igazgatósága. Aznap a Holding és a város vezetése lapunknak azt mondta, nem fogadják el az ingatlant, pénzt kérnek helyette. Szerdán már nem válaszoltak arra, hogy ezt a szerződés mely pontja garantálja, csak annyit mondtak, vizsgálják lehetőségeiket.

Csizi Péter alpolgármester közölte: az ingatlan értékét igazságügyi szakértő állapította meg, ehhez a város által delegált igazgatósági tagok ragaszkodtak.

Minden ki van fizetve?

NEM HIVATALOS értesülésünk, hogy az ingatlan értékét 300 millió forintban állapították meg. Kérdeztük erről a város és a Holding vezetését, de nem tudtak segíteni. Annyit mondtak, az előző „részlet” késedelmes teljesítése miatt tízmilliós kötbért róttak ki. A 300 milliós összeg (ha igaz) amiatt érdekes, mert épp ennyi Najari hátralévő kötelezettsége. Úgy tudjuk, nem lőtérről van szó, hanem egy másik volt katonai ingatlanról Hajmáskéren. A településen egy svájci befektető korábban szállodát akart építeni, de az egyelőre nem valósult meg.

Bármilyen ingatlan lehetett volna

Az is jogos kérdésként merült fel egy laikus számára, hogy ha az ingatlanapporttal történő tőkeemelést mint lehetőséget az előírt tőkejuttatás teljesítésére nem zárták ki a befektetői szerződésben, akkor vajon arra van-e lehetőség, hogy válogassanak az ingatlanok közt, úgymond bizonyos ingatlanokra igent, másra  nemet  mondhassanak. Erről is kérdeztük szerdán a város és a Pécs Holding vezetését, de ezzel kapcsolatban is csak az a válasz jött, hogy vizsgálják a lehetőségeiket.

Az általunk megkérdezett jogász szerint azonban nem válogathatnak, bármilyen ingatlant be kell fogadni a tőkejuttatás teljesítéseként, amit az igazgatóság megszavazott és alapvetően azon az értéken, amit elfogadtak.

Az értéket peres úton vitathatják

Az megint csak más kérdés, hogy a szerződésben az is ki van kötve, hogy a befektetőt a tőkeemelésben a város által delegált tagoknak támogatniuk kell a szavazatukkal. A jogász szerint egyetlen lehetőség van immár a hétfői igazgatósági döntés megváltoztatására, ami az ingatlan értékére vonatkozik. Ha bárki úgy véli, hogy a beapportált ingatlan nem ér annyit, vagy éppen sokkal többet ér, mint a felkért igazságügyi szakértő által mondott, és az igazgatóság által is elfogadott összeg, akkor perre viheti az ügyet.

Felmerülnek költségek

Az sem mellékes, hogy egy ingatlannal kapcsolatban milyen felmerülő folyamatos és eseti költségek vannak, amelyek ezek után a Zsolnay-gyárat terhelik, ideértve a helyi adóterheket, a kaszáltatás és a minőségromlás megakadályozására tett lépéseket, amely ezek után a gyárnak is elemi érdeke. Miután mind az apport értékéről, mind a szóban forgó ingatlanról egyelőre csak nem hivatalos, nem megerősített információink vannak, úgy ezeket a terheket nem lehet megtippelni sem, hiszen nagyon sok körülmény befolyásolja a költségeket. Az sem mindegy például, hogy az ingatlanon van-e olyan építmény, amely helyi és/vagy műemléki oltalom alatt áll. Az biztos ugyanakkor, hogy az apport után vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amelyről úgy tudjuk, hogy mértéke idén jelentősen csökkent, tízről négy százalékra, ámbár ez is 12 millió forintot jelent, ha valóban 300 millió forint az apport értéke. Más kérdés, hogy ha a befektető ezt esetleg átvállalta, akkor ez a költség nem a gyárat illeti, de alapesetben ez az illeték a vagyonszerzőt terheli.

További részletek olvashat a csütörtöki Dunántúli Naplóban.