Ország-világ

2021.10.20. 06:31

Világsiker lett a rezsicsökkentés

A következő időszakban hétről hétre bemutatjuk az Orbán-kormány legfontosabb gazdasági intézkedéseit. Az első rész a rezsicsökkentésről szól, melynek fontossága mára különösen felértékelődött. A mostani energiaválságban egyre több ország nyúl hasonló szabályozói eszközökhöz.

Az Orbán-kormánynak több olyan gazdaságpolitikai vívmánya van, amelyet annak idején támadtak, de mára az élet visszaigazolta a jogosságát. Ilyen a rezsicsökkentés politikája.

Már 2020-ban is a magyar fogyasztók fizették Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit, míg korábban ennek pont az ellenkezője volt az igaz.

A rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és távfűtés ára. Ahhoz, hogy ezt az eredményt elérje az ország, messziről kellett indulni.

„A magyar energiaszektor privatizációja során az ágazat jelentős része külföldi cégek kezébe került, amelyek így a teljes értékláncot lefedő pozíció­hoz juthattak. Ráadásul az állam – hosszú távú szerződésekkel – magas eszközarányos megtérülést garantált ezeknek a multinacionális vállalatoknak, ami a kétezres évek második feléig fennálló hatósági árszabás miatt közvetett terhet okozott a végfogyasztóknak” – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy 2002 és 2010 között az ország vezetői kritika nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait. Ezzel belesimultunk a mai napig tartó liberalizációs törekvésekbe, az Európai Bizottság ugyanis egy közös energiapiac felépítésén dolgozik, amelyet energiauniónak neveznek. Ehhez egységes szabályozás szükséges, amelyet az unió a piacra bízna.

Ezt a megoldást választotta a balliberális kormány, így 2008-tól végleg lemondott a hatósági árszabályozásról. Ennek következtében emelkedett folyamatosan az energia ára.

„A liberalizációt követően a multinacionális energiavállalatok az árak meghatározásán keresztül képessé váltak piaci erejük érvényesítésére. A 2008-as válság hatására az árak jelentősen növekedtek, amelyet ezek a külföldi cégek azonnal áthárítottak a lakosságra” – magyarázta Hortay Olivér. Hozzátette: a verseny hiánya nem kényszerítette a szolgáltatókat arra, hogy tarifáikat az árrobbanást követő korrekcióval csökkentsék, így a lakossági terhek nem csökkentek, viszont a vállalatok rekordmagas profitot realizáltak.

A torz piaci helyzet következményeképpen egészen 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban.

„A magas tarifák – a gazdasági válság következményeivel együtt – komoly társadalmi problémákat eredményeztek. Sokatmondó, hogy 2012-re azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot, azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni otthonaikat, 15 százalékra nőtt. Ebben az időben egy átlagos magyar háztartás többet költött az otthona fenntartására, mint élelmiszerre” – mondta a Századvég szakértője.

„A 2010-es kormányváltás után a döntéshozók léptek, mert látták az áldatlan helyzetet. Első intézkedésként 2010 nyarán jött az ármoratórium, azaz maximalizálták az energiáért elkérhető díj mértékét. Majd visszavezették a hatósági árszabályozást, amely lehetővé tette, hogy 2013 és 2014 között lépcsőzetesen megvalósulhasson a rezsicsökkentés” – idézte fel az elmúlt évek történéseit Hortay Olivér.

„Másfelől pedig a kormány növelte a mozgásterét, mert az állam visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait. Mindezek következtében az unióban hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehéz­séggel küzdő háztartások aránya 25-ről 15 százalékra esett, míg a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya 15-ről hat százalékra zuhant. Mindehhez kellett az is, hogy a gazdaság más területein is kedvező folyamatok alakuljanak ki, így pél­dául emelkedjen a foglalkoztatottak száma és növekedjenek a bérek” – mondta a szakértő.

Hortay Olivér szólt arról is, hogy

mára a magyar állam visszanyerte a mozgásterét, mert hazánk tulajdoni aránya az energiaszektorban ötven százalék fölé nőtt, ami a lakossági ellátásban ráadásul még magasabb.

„Ez most különösen jól jön, mert a jelenlegi energiaválság árrobbanása ezúttal nem eredményezte a magyar háztartások kiadásainak növekedését. Az állam visszaépített mozgástere pedig lehetővé teszi a rezsicsökkentés eredményeinek hosszú távú fenntartását. Érdekesség, hogy míg a 2010 utáni hatósági kontroll visszavezetése akkoriban egy nemzetközi szinten is egyedülálló lépés volt, a mai energiaválságban egyre több ország nyúl hasonló szabályozói eszközökhöz” – tette hozzá Hortay Olivér.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik