kettős mérce

2021.10.19. 11:20

Kedden Lengyelországot állítják az EU „jogállamisági” céltáblája elé

A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntése, amelyben a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg, megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén, a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről tartott vitán. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a a tagállamok szuverenitását hangoztatta és kijelentette: nem engedhető, hogy az uniós intézmények jogi alap nélkül erőltessék rá döntéseiket másokra.

Ursula von der Leyen a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök részvételével tartott vitán aggodalmát fejezte ki a lengyel igazságszolgáltatás helyzete miatt.

– Független bíróságok nélkül nehezebb az emberek védelme, jogaik betartása bizonytalanabbá válik. Kötelességem megvédeni Európai polgárait, akárhol is éljenek az Európai Unióban – fogalmazott.

– Az Európai Bizottság szükség esetén jogi lépéséket fog tenni, a lengyel kormánynak pedig el kell magyaráznia, hogyan akarja megvédeni az uniós pénzeket – tette hozzá.

Morawiecki: Lengyelország az Európai Unió része és az is marad

A lengyel kormány és a parlamenti többség Európa-barát, nem engedhető meg azonban, hogy az uniós intézmények ráerőltessék döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak – jelentette ki a lengyel miniszterelnök Strasbourgban kedden.

Mateusz Morawiecki az Európai Parlament plenáris ülésén – a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke részvételével tartott vitán – hangsúlyozta, aggodalmat kelt az unió irányultsága és az, hogy felosztják Európát jobbakra és rosszabbakra, erősebb és gyengébb országokra.

A játékszabályoknak mindenki számára egyformának kell lenniük, betartásuk mindenki számára kötelező, beleértve az uniós intézményeket is. Erről szól a jogállmaiság

– emelte ki a lengyel miniszterelnök.

Hozzátette: vannak különbségek és Lengyelország azt szeretné, ha ezeket a különbségeket tiszteletben tartanák, a szuverén országok döntéseivel együtt. A kettős megközelítés modelljét azonban fel kel számolni – mondta.

Ha az uniós intézmények átlépik a szerződések szerinti kompetenciájukat, arra a tagállamoknak reagálniuk kell. Az Európai Unió nem egy állam, az uniós szerződések által összekötött huszonhét szuverén tagország alkotja. A jogköröket a tagállamok ruházták az uniós intézményekre számos terület azonban nemzeti hatáskörben van és abban is marad – mondta.

Ha valakik nemzetek nélküli szuperállamot akarnak, ahhoz a tagállamok beleegyezésére van szükség.

Európának azonban egyenlő, szuverén országok közösségének kell maradnia, az EU nem lehet a tagországok fölött álló szerv. Nem engedhető meg, hogy ráerőltessék a döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak – mondta.

– Ezt nem látjuk a szerződésekben. Lengyelország elképzelése más, mint az európai centralizmus – tette hozzá.

Morawiecki azt hangoztatta, hogy a demokráciadeficit sosem öltött olyan mértéket, mint az elmúlt években. A döntések zárt ajtók mögött születnek, ami fenyegető a tagállamok számára

– tette hozzá a lengyel kormányfő.

Manfred Weber: a lengyel kormány a „közvetett kilépés” politikáját követi

Az európai uniós tagság közvetett felszámolása, az „indirekt exit” politikáját követi a lengyel kormány azzal, hogy megkérdőjelezi és nem tartja tiszteletben a közösség szabályait és elveit – jelentette ki Manfred Weber.

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: a lengyel kormánynak igaza van abban, hogy az Európai Unió nem egy állam. Az EU szabad országok szövetsége és olyasmi, mint egy társasház, amely házirend alapján működik. Ezt a házirendet mindenkinek be kell tartania, aki a ház közösségének tagjaként akar élni. Ez akár azt is jelentheti, hogy

a tagságért módosítani kell az alkotmányt, sőt, akár az adott ország nevét is meg kell változtatni.

Azonban a lengyel kormány megkérdőjelezi és nem tartja tiszteletben a közös szabályokat és elveket, ez elfogadhatatlan, kárt okoz a közösségnek és csak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek használ, aki le akarja építeni a jogállamot és egy gyenge Európai Uniót akar – fejtette ki az EP legnagyobb frakciójának vezetője.

Mint mondta, el kell érni, hogy a lengyel kormány ismét tartsa tiszteletben a házirendet. Ezért az Európai Bizottságnak ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy visszatarthat uniós támogatásokat, ha az adott országban sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanácsban pedig nyíltan beszélni kell a jogállamiság lengyelországi helyzetéről.

Michael Roth, Németország külügyi államminisztere a tanácsülésre érkezve kijelentette: nincs helye kompromisszumnak a jogállamisággal kapcsolatos vitában Lengyelországgal.

– Beszélnünk kell, de nem látok teret a kompromisszumokra – fogalmazott, majd hozzátette: a párbeszéd során tisztában kell lenni azzal, hogy minden tagország elkötelezte magát a jogállamiság mellett, amikor csatlakozott az Európai Unióhoz. Különmegállapodások nem lehetségesek – tette hozzá.

Magyar álláspontok

Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a vita során elmondott felszólalásában kifejtette:

annak a nyugati hatalmi elitnek a képviselői, akik odadobtak minket a szovjet birodalomnak, akiknek vezetői véreskezű diktátorokkal paroláztak,

a jelenlegi, Európát érintő számos és példátlan kihívás közepette hazugságokat és rágalmakat ismételgetve, előítéletesen és gyűlölködve a magyarokat és a lengyeleket zaklatják.

– Tudniuk kell, mi a saját erőnkből vívtuk ki a szabadságunkat és a nemzeti függetlenségünket, azt önökkel szemben is meg fogjuk védeni – fogalmazott.

Trócsányi László fideszes EP-képviselő a vita során kijelentette: az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, elsőbbsége ugyanakkor nem teljes. Többször fordult elő olyan eset, amikor az uniós jog elsőbbségét nem lehetett garantálni, ahogyan ez a lengyel döntés esetén is történt – emlékeztetett. A képviselő úgy vélekedett, hogy

a jogi vitából nem szabad politikai vitát csinálni.

Jobb lenne, ha az uniós intézmények figyelembe vennék azt is, hogy nem lehet fenyegetni a tagállamokat, nem erővel, hanem ésszel kellene eljárniuk – tette hozzá.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt állította: hatalmuk bebetonozására a lengyel és a magyar vezetők erkölcstelen háborút indítottak Európa ellen, megkérdőjelezik az uniós jogot, és az EU-ból történő kilépés gondolatával játszanak. Számos kihívás közepette Európának önös érdekű politikusok kicsinyes hatalmi játszmájában kell részt vennie. Minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni a folyamat megállítására – jelentette ki a képviselő.

Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán közzétett bejegyzésében kijelentette:

a magyar kormány kezdettől fogva kiállt a lengyel alkotmánybíróság határozata mellett, amely rávilágít az Európai Unió intézményeinek hibás gyakorlatára.

Varga Judit az uniós tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek luxembourgi ülését megelőzően közzétett üzenetében megjegyezte: Brüsszel teljes gázra kapcsolt, azért zsarolják Magyarországot és Lengyelországot, mert más alapokon nyugszik értékrendünk, máshogy gondolkodunk a világról és Európáról.

Brüsszel szemét szúrja, hogy Magyarország és Lengyelország megvédi és támogatja a családokat, hogy elutasítja a migrációt és birodalom helyett az erős nemzetek erős Európáját építi – hangoztatta a tárcavezető.

– Mi ennek a klubnak a tagjai vagyunk és maradunk is. Ennek a klubnak szabályai vannak, melyeket régóta lefektettek az uniós alapszerződésekben. Ezeket az alapelveket azonban nem mi, hanem Brüsszel akarja áthágni, mégpedig erőszakkal – fogalmazott.

Ha nem lenne elég a sok jogállamisági jelentés és kötelezettségszegési eljárás, még olyan források megvonásával is zsarolják a két országot, amelyek száz százalékban járnak nekik, hiszen azokért a magyar és lengyel emberek keményen megdolgoztak. Emlékeztetett: Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, Lengyelországot pedig azért támadják, mert gátat szab a lopakodó uniós hatáskörbővítésnek.

– A nyomásgyakorláshoz már hozzászoktunk, Budapest és Varsó kitart, vállt vállnak vetve

– fogalmazott.

Varga Judit kijelentette: egyetért Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, aki EU-s vezetőknek írt hétfői levelében kifejtette, hogy az uniós jog elsőbbségének elve nem korlátlan, csak azokon a területeken érvényesül, amelyek uniós hatáskörbe tartoznak, s azok a hatáskörök, amelyeket a tagállamok nem ruháztak át az unióra, a tagállamoknál maradnak. A klub szabályait tehát nem Magyarország és Lengyelország szegi meg, hanem a brüsszeli bürokrácia az alattomos és ideológiailag elfogult politikai játszmákkal – írta a magyar igazságügyi miniszter.

– Mi nem fogunk meghátrálni, tiszta lelkiismerettel és egyenes gerinccel ülünk ma tárgyalóasztalhoz az Általános Ügyek Tanácsában – tette hozzá az igazságügyi miniszter.

A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésében megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyen az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

Borítókép: Boszorkányüldözés: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi, a lengyel alkotmány és az európai uniós jog viszonyát illető döntéséről tartott vitán az Európai Parlament stasbourgi üléstermében 2021. október 19-én

Ezek is érdekelhetik