Ukrán válság

2022.04.21. 06:27

Két frontvárost is elfoglaltak az oroszok, Ukrajna tárgyalásokat javasol Mariupolban

Élő közvetítés az orosz–ukrán háború 57. napjáról.

Zelenszkij: Ukrajnának havonta hétmilliárd dollárra van szüksége, hogy ellensúlyozza gazdasági veszteségeit

Ukrajnának havonta hétmilliárd dollárra van szüksége, hogy ellensúlyozza a háború okozta gazdasági veszteségeket - közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Világbank tanácskozásának megküldött videóüzenetében.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek haladéktalanul ki kell zárnia Oroszországot a nemzetközi pénzügyi intézményekből, és sürgette az államokat, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolataikat Moszkvával.

Beszélt arról is, hogy a fekete-tengeri kikötők blokádjával Oroszország elzárta az ukrán export útját, ami veszélyt jelent az élelmezés biztonságára.

David Malpass, a Világbank elnöke nagyjából 60 milliárd dollárra becsülte az orosz hadművelet következtében az ukrán infrastruktúrában és épületekben eddig keletkezett fizikai károkat. Mint mondta, ez nem tartalmazza a háború gazdasági költségeit. "Természetesen a háború tovább zajlik, a költségek pedig egyre magasabbak" - hangsúlyozta Malpass.

Ugyanakkor a kijevi vezetés szerint a február 24-én kezdődött háborúban Ukrajna infrastruktúrájának mintegy 30 százaléka szenvedett különböző fokú károkat, amelyek összege már mintegy 500 milliárd dollárt tesz ki.
 

Norman Foster segítséget ajánlott Harkiv újjáépítéséhez

Felajánlotta segítségét Norman Foster világhírű brit építész a háborúban súlyos károkat szenvedett ukrán nagyváros, Harkiv újjáépítéséhez.

A szecessziós épületeiről ismert kelet-ukrajnai város újjáépítésére vonatkozó tervét egy hétfői videokonferencián ismertette a 86 éves építész Ihor Terehov harkivi polgármesterrel - közölte Norman Foster alapítványa.

Az orosz határ közelében fekvő város súlyos harcok színtere volt az orosz támadás február 24-i kezdete óta, de ukrán ellenőrzés alatt maradt. Harkivban, amely Ukrajna második legnagyobb városa, az épületek egynegyede pusztult el.

Az egyebek közt a berlini Reichstagot újjáépítő és a londoni Millennium-hidat megtervező Foster azt mondta, hogy "a világ legnagyobb elméit és tehetségeit gyűjtené össze a tervezés, az építészet, a dizájn és a mérnöki munka terén, hogy haladéktalanul megkezdődhessen Harkiv újjászületése".

A sztárépítész elképzelése szerint legelőbb is megterveznék "a jövő városát, amelyben a múlt legbecsesebb örökségét a legjobb és a legkörnyezetkímélőbb infrastruktúrával és épületekkel ötvöznék".

A harkivi hatóságok által szerdán közzétett videorészleteken a polgármester azt mondja Fosternek, hogy a munkásságát megismerve szívesen látná városában "az új, progresszív stílust".

Terehov szerint Harkiv épületeinek 25 százaléka semmisült meg, és a városnak szüksége van új kórházakra, iskolákra és bölcsődékre, akárcsak irodaházakra virágzó informatikai ipara számára.

A polgármester szerint az új épületeknek bombabiztosnak kell lenniük, a lakóházak alá pedig olyan földalatti garázsokat kell építeni, amelyek szükség esetén bunkerként is használhatók.

Biden: az Egyesült Államok további 800 millió dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának

Az elnök szerint a segélyt "közvetlenül a szabadság frontvonalába" küldik. "Putyin arra számít, hogy elveszítjük a érdeklődésünket, (...) a nyugati egység megroppan, de ismét be fogjuk bizonyítani, hogy téved" - fogalmazott. "Minden amerikai adófizető, fegyveres erőink minden tagja büszke lehet arra, hogy (...) segítettünk visszaverni az orosz agressziót Ukrajnában" - tette hozzá Biden.

Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon közlése szerint a mostani segítség várhatóan többek között 72 darab nehéztüzérségi ágyút, ugyanennyi, a vontatásukra használható járművet, 144 000 tüzérségi töltényt, és több, mint 121 darab Phoenix Ghost nevű taktikai drónt tartalmaz majd.

Egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő a héten arról számolt be az újságíróknak: mind amerikai, mind európai szakemberek segítenek kiképezni az ukrán erőket, hogy használni tudják azokat a nehéztüzérségi ágyúkat, amelyekkel képesek lesznek akár 30 kilométeres távolságban lévő célpontokat is eltalálni.

Biden szerint az Egyesült Államok által küldött fegyverek is "nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Ukrajna meg tudta akadályozni Oroszországot abban, hogy elfoglalja az országot".
 

Újabb segélyszállítmányokat indítanak Kárpátaljára katolikus szervezetek

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központjának kilenc kisteherautóból, kisbuszból álló konvoja péntek hajnalban indul Kárpátaljára – írja az MTI. A segélyszállítmányt a szervezet munkatársai, önkéntesek - köztük két pap és két diakónus - kísérik, összesen 18-an. A szállítmányt és a kísérőit csütörtök este a budapesti Szent István-bazilikában, szentmisén áldották meg.  

A Katolikus Karitász öt kisbusznyi élelmiszert és gyógyszert indít Barabásról Munkácsra, Aknaszlatinára és Kőrösmezőre, az újabb adománnyal kárpátaljai ingyenkonyhákat támogatnak. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták, a háború kitörésétől kezdve segítenek a menekülteknek a határ menti barabási menekültponton, valamint Kárpátalján a menekültszállásokon, a kórházakban, az ingyenkonyhákon, az árvaházakban, de segítenek a magukra maradt kisgyermekes családoknak és időseknek is.

Hozzátették: újabb segélyszállítmányukkal - amely öt kisbusznyi tartós élelmiszerből, gyógyszerből és vitaminokból áll - a Munkácsi Karitász által működtetett konyhákat támogatják. Kiemelték, a 13 ingyenkonyha fenntartása már eddig sem volt könnyű feladat, most azonban a tartós élelmiszerek megnövekedett árai miatt szinte lehetetlenné vált.

 

Hollandia kétszáz katonát küld az alakuló romániai NATO-harccsoportba

A felajánlásról szóló okiratot Roelof van Ees, Hollandia bukaresti nagykövete adta át Vasile Dincu román védelmi miniszternek. A találkozón az orosz-ukrán háború kapcsán mindkét fél kifejezte együttműködési készségét az európai béke és biztonság helyreállítására és a "partneri" Ukrajna támogatására. Dincu méltatta a holland katonák szerepvállalását azon az amerikai-román közös szervezésű, Rapid Falcon 22 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlaton, amelyet március elején rendeztek több dobrudzsai helyszínen (Romániának a Duna és a Fekete-tenger által határolt keleti térségében).

 A hivatalos bejelentést megelőzően a román lapok a New York-i székhelyű Aviation Analysis című lap értesülésére alapozva már megírták, hogy Hollandia annak a 11. légideszant dandárnak az ejtőernyőseivel vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt Romániában felállítandó harccsoportjában, amely a Rapid Falcon 22 hadgyakorlaton is részt vett.

Az amerikai lap szerint a holland katonák küldetése elvileg egy évre szól, és nyáron foglalják el új állomáshelyüket az erdélyi Nagysinken, ahol korában is jártak terepszemlén. Egy 85 tagú csapat várhatóan már májusban megérkezik, hogy előkészítse a tábort.

Vasile Dincu román védelmi miniszter korábban azt mondta: jelenleg csaknem négyezer külföldi (amerikai, francia, belga, német és olasz) katona van Romániában, ha pedig (a balti országok és Lengyelország után) Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is megalakulnak a márciusi NATO-csúcson bejelentett új harccsoportok, az már nem rotációs rendszerű küldetést jelent, hanem a NATO keleti szárnyának tartós megerősítését eredményezi, és ezáltal mintegy ötezerre emelkedik a Romániában állomásozó külföldi katonák száma.

Németország számára nincs tabu az Ukrajnának biztosított harci eszközök terén

Ezt jelentette ki Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere Eva-Maria Liimets észt külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön Tallinnban. Baerbock újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: 

Németország jelenleg vizsgálja, hogy a rendelkezésére álló Marder páncélozott szállító harcjárműveknek és a régebbi Leopard harckocsiknak milyen karbantartásra van szükségük ahhoz, hogy azokat Ukrajna rendelkezésére bocsáthassák.
Hozzátette, hogy az ukrán csapatoknak külön kiképzésre volna szükségük az ilyen fejlett hadfelszerelések szakszerű használatához, Berlin azonban kész finanszírozni e képzéseket is.
– Egymilliárd eurót biztosítunk (Ukrajna számára), hiszen nem csak a következő napokkal és hónapokkal kell számolnunk, hanem a következő évekkel is Ukrajna védelmét, a jövőbeli szabad Ukrajnát illetően – fogalmazott a német külügyminiszter.

Ukrajna lakosságának 17 százaléka kényszerült lakóhelye elhagyására

Az International Organisation for Migration szervezet legfrissebb adatai szerint április eleje óta Ukrajnában újabb 600 ezer ember kényszerült elhagyni eredeti lakhelyét és Ukrajnán belül máshova menni – írja a Sky News.
Az április 1. és április 17. közötti időszakra vonatkozó legfrissebb adatokkal kiegészítve az Oroszországgal vívott háború február végi kezdete óta összesen 7,7 millióra emelkedett a számuk.
Ez azt jelenti, hogy a teljes ukrán lakosság mintegy 17 százaléka hagyta el eredeti lakhelyét és az ország más részeire menekült, többségük nő. Több mint felük arról számolt be, hogy nem jut elég élelmiszerhez. Az ENSZ szerint eddig további mintegy ötmillió ember menekült el Ukrajnából.

Újabb ukrán-orosz hadifogolycsere történt

Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy két tisztet, nyolc katonát és kilenc civilt szabadult ki orosz hadifogságból. Azt nem közölte, hogy Ukrajna hány orosz hadifoglyot adott át cserébe. Ez volt a hatodik fogolycsere az ukrán-orosz háború február 24-ei kezdete óta.

Oroszország bezáratta a balti államok konzulátusait

Oroszország a kölcsönösség elve alapján elrendelte a területén működő lett, litván és észt konzulátusok bezárását és távozásra szólította fel a képviseletek alkalmazottait – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium. A moszkvai diplomáciai tárca bekérette Lettország, Litvánia és Észtország nagykövetét és közölte velük, hogy Szentpéterváron bezárja a három balti állam főkonzulátusát, Pszkovban pedig a lett konzulátust és az észt konzulátusi irodát.
Korábban ebben a hónapban Lettország és Észtország két-két orosz főkonzulátus bezárását rendelte el az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt, Litvánia pedig távozásra szólította fel az orosz nagykövetet.

Az orosz külügyminisztérium a nagyköveteknek határozott tiltakozását fejezte ki a klaipedai és a liepajai, illetve a daugavpilsi és narvai orosz főkonzulátus, valamint a tallinni orosz nagykövetség tartui konzuli részlegének bezárása miatt, amit barátságtalan intézkedésnek minősített. 
Moszkva válaszlépéseit a kölcsönösség elvével indokolta, valamint azzal, hogy a balti országok hatóságai katonai segítséget nyújtanak a kijevi rezsimnek, valamint fedezik az ukrán nacionalisták által a Donyec-medencei és ukrajnai békés lakosság ellen elkövetett bűncselekményeket.

Nem érti Putyin szóvivője, hogy miért nem kaptak még választ

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy az Azovstalban körülzárt nacionalisták semmiképp sem fogják megzavarni a békés élet újraindítását a felszabadított Mariupolban. Rámutatott, hogy még mindig megvan a lehetőségük a megadásra.
Az orosz védelmi tárca vezetője szerint egyébként az üzem területén több mint kétezer fegyveres tartózkodik, miután 1478-an közülük már megadták magukat. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveresek és a külföldi zsoldosok létszáma Mariupol bekerítésekor 8100 körüli lehetett. A Kommerszant az ostrom lemondásával kapcsolatban utalt rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: Kijev nem fog tárgyalni Moszkvával, ha megölik a Mariupolban maradt ukrán katonákat.
Peszkov azt mondta, hogy Moszkva várja Kijev válaszát az ukrán félhez eljuttatott megállapodástervezetre. A szóvivő Zelenszkijnek arra a kijelentésre, hogy ő még nem látta az orosz dokumentumot, értetlenségét fejezte ki, hogy miért nem kapott jelentést róla az ukrán elnök.

Büntetést szabott ki egy orosz bíróság a Google-ra

Egy orosz bíróság 11 millió rubelre (47,1 millió forintra) bírságolta a Google amerikai óriáscéget, amiért nem törölte az ukrajnai konfliktusról szóló hamisnak ítélt információkat és az ukrán szélsőjobboldali csoportok által készített YouTube-videókat –jelentette  a TASZSZ.
Az orosz távközlési felügyelet a hónap elején közölte, hogy lépéseket tesz a Google megbüntetésére a youtube-on terjesztett hamis videók miatt és korábban már figyelmeztette az amerikai vállalatot, hogy bírságra számíthat, ha nem tesz eleget a kötelezettségének. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a Google azért kapta a bírságot, mert az orosz hatóságok szerint pontatlan adatok terjesztéséhez járul hozzá az ukrajnai orosz veszteségekről és a civil áldozatokról, valamint nem törli az ukrán szélsőjobboldali csoportok, így az ukrán Nemzeti Gárdába integrált, eredetileg szélsőséges, neonáci és ultranacionalista paramilitáris szervezetként alapított Azov ezred tartalmait.

A Google egyelőre nem reagált a döntésre.

Friss térképen a háború jelenlegi helyzete

Mariupolt már gyakorlatilag elfoglalták az oroszok. Luhanszk régió 80%-a már orosz irányítás alatt áll Luhanszk kormányzója szerint. Oroszország kelet-ukrajnai hadművelete az elmúlt 24 órában kisebb győzelmeket hozott – írja az Origo.

Dánia további fegyverszállítmányokat ígér Ukrajnának

Mette Frederiksen dán miniszterelnök további fegyverszállítmányokat ígért Ukrajnának csütörtöki hivatalos kijevi látogatásán, amelyen Pedro Sanchez spanyol kormányfővel együtt vesz részt – jelentette a TV2 dán televíziócsatorna csütörtökön.
Mette Frederiksen nem szolgált további részletekkel sem a fegyverek típusával, sem a szállítás időpontjával kapcsolatban.
A dán és a spanyol miniszterelnök kijevi látogatásának elsődleges célja, hogy támogatásukról biztosítsák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – erősítette meg mindkét kormányfő titkársága.
A dán miniszterelnöki hivatal hozzátette: a felek a háborús bűnök és más emberi jogi jogsértések miatti lehetséges vádemelésekről is tárgyalni fognak.

Az orosz védelmi miniszter bejelentette Mariupol felszabadítását

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nemrég egy találkozó során beszámolt Vlagyimir Putiynnak arról, hogy az orosz hadsereg felszabadította Mariupol városát. A csapatok viszont továbbra sem vették be az ukrán ellenállás utolsó védelmi bástyáját, az Azovstal gyárat, ahol katonák mellett jelentős számú civil is tartózkodhat – számolt be róla a Lenta nyomán az Origo.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Azovstal ipari park elleni támadást megtilotta.
"Az ipari zóna lerohanását helytelennek tartom. Ez egy olyan helyzet, amikor nyugodt fejjel kell gondolkodnunk, és meg kell óvnunk a katonáink és tisztjeink életét. Semmi szükség arra, hogy beküldjük őket a katakombákba. Zárja le úgy ezt az ipari területet, hogy egy légy se jusson át" - adta ki az utasítást Vlagyimir Putyin a védelmi miniszternek.

Harkovot bombázzák az oroszok

Harkov polgármestere, Ihor Terehov jelentette be, hogy erősen bombázzák a városát az oroszok. Harkov lakosságának 30 százaléka már elmenekült, körülbelül 1 millió ember maradt ott – írja a The Guardian.

267 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szerdán

Szerdán 267, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK Csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton – közölte csütörtökön honlapján Budapest Főváros Kormányhivatala. Az éjszakát 70-en töltötték a létesítményben.A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc Repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás megoldásában – írták.

Luhanszk régió 80%-a már orosz irányítás alatt áll

Luhanszk kormányzója, Szerhij Hajdaj szerint a régió 80%-a már orosz kézen van. A háború előtt a régió 60%-a ukrán vezetés alatt állt – írja a Sky News
Kreminna felett már átvették az irányítást, jelenleg két várost, Popasnaját és Rubezhnojét támadják.
– Egyelőre csak részben foglalták el ezeket a városokat, nem jutottak be a központba – írta a kormányzó a Telegramon.

Újabb humanitárius folyosót akarnak az ukránok Mariupolban

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes felhívást tett közzé a Telegramon, amiben minél előbb egy humanitárius folyosó nyitását kéri az Azovstal acélgyárból az oroszoktól. Azt írta, még körülbelül 1000 civil és 500 sérült katona tartózkodik az acélerőműnél, akiket még ma evakuálni kell – írja a The Guardian.

Újabb nagy cég döntött arról, hogy mi lesz az oroszországi jelenlétével

A háztartási vegyszereket és higiéniai termékeket gyártó Procter & Gamble (P&G) arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna ellen indított háború miatt elrendelt szankciók, pénzügyi korlátozások és ellátási problémák miatt nem lesz képes fenntartani üzleti tevékenységét Oroszországban, ahonnan kivonulhat – közölte a Reuters a cég képviselőire hivatkozva – írja az Origo.

Oroszország szerint elfoglalták Mariupolt

Oroszország bejelentette, hogy az Azovstal acélgyár kivételével elfoglalták Mariupolt. Az acélgyárat még körülbelül 2000 ukrán katona védi. Az Interfax hírügynökség azt írja Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterre hivatkozva, hogy az acélgyárat blokád alá helyezik.
Szerinte a helyzet Mariupolban nyugodt, és 1478 ukrán katona már megadta magát az oroszoknak, akik előkészítik a várost a civilek visszatérésére. A miniszter azt is mondta, hogy Oroszország több mint 142 ezer civilt evakuált Mariupolból. Vlagyimir Putyin elnök is gratulált a miniszternek a sikeres művelethez, és ő adta parancsba azt is, hogy nem kell lerohanni az acélgyárat. Az ukrán fél nem erősítette meg a hírt – írja a The Guardian.

ENSZ: Több mint 5 millió ember hagyta el Ukrajnát

Több mint 5 millió ember hagyta el Ukrajnát a háború kezdete óta az ENSZ szerint. Rajtuk kívül körülbelül 7 millió ember hagyta el az otthonát, de még Ukrajnán belül tartózkodnak – írja a Sky News.

Négy busszal sikerült civileket evakuálni Mariupolból szerdán

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint négy busszal sikerült civileket evakuálni Mariupolból humanitárius folyosókon keresztül szerdán. Mára is vannak evakuálási tervek az ostromlott városból, azonban a körülmények miatt lehet, hogy ez nem fog megvalósulni – írja a The Guardian.

A Győzelem napjára eredményt akarnak az oroszok a britek szerint

A brit védelmi minisztérium szerint május 9., a Győzelem napja miatt erősítik az ukrajnai offenzívát. Oroszországban ilyenkor a második világháború végére emlékeznek, amikor a Szovjetunió legyőzte a náci Németországot, ezért fontos lehet az orosz vezetésnek, hogy nagy sikereket tudjon felmutatni az ilyenkor rendezett ünnepségek idejére. Az orosz csapatok Donbasz régióra koncentrálnak, és Kramatorszk felé vonulnak. A várost, illetve Ukrajna keleti részét több rakétatámadás érte a napokban – írja a BBC.

ORFK: több mint tízezren érkeztek szerdán Ukrajnából

Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5133 ember lépett be, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 5322-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.A beléptetettek közül a rendőrség 475 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatta az ORFK.Közölték azt is, az ukrajnai háború elől szerdán 333 ember, köztük 147 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 21 ember, köztük 10 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – közölte a BRFK.

Orosz kibertámadásra figyelmeztetnek

A Five Eyes nevű titkosszolgálati szövetség – melynek tagjai az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland, Nagy-Britannia és Ausztrália – szerintOroszország kibertámadásra készülhet azon országok ellen, akik Ukrajnát támogatják.A Five Eyes szerint a támadással kormányokat, az infrastruktúrát és vállalkozásokat vehetnek célba már létező hackercsoportok, amelyek közül többen már kifejezték támogatásukat az orosz kormány felé. Ezért a Five Eyes azt kéri az Ukrajnát támogató országoktól, hogy erősítsék meg védelmüket a lehetséges támadások ellen – írja a The Guardian.

Ekkor érhet véget az orosz hadművelet

Az orosz hadművelet akkor ér véget, amikor a NATO felhagy az ukrán területekről Oroszország fenyegetésével – mondta Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium magas rangú tisztviselője a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
„A különleges hadművelet akkor ér véget, ha teljesülnek a feladatok. Ezek között szerepel Donbasz békés lakosságának védelme, Ukrajna demilitarizálása és nácítlanítása, valamint az ukrán területről az Oroszországot érő fenyegetések felszámolása a NATO-országok részéről” – mondta Poliscsuk. A diplomata hozzátette, a művelet „a tervek szerint fut”, és „minden célját el fogják érni”.

Két frontvárost is elfoglaltak az oroszok

Az amerikai Institute for Study of War szerint Oroszország szerdán kisebb győzelmet ért el az Ukrajna elleni inváziójában. A megszálló erők részben elfoglaltak két kulcsfontosságú frontvárost keleten: Rubizsnét és Popasznát. Jelentősebb területi áttörés még nem történt, de az orosz csapatok továbbra is támadásban vannak Harkov és Herszon régiókban.

Ukrajna tárgyalásokat javasol Oroszországgal Mariupolban

Ukrajna készen áll arra, hogy diplomáciai úton megoldja Mariupol helyzetét és a civilek evakuálásának kérdését, és azt javasolta, hogy az ostromlott városban tartsanak egy „különleges tárgyalási fordulót” Oroszországgal. Mihajlo Podoljak ukrajnai tárgyaló és elnökhelyettes közölte: minden feltétel nélkül ülnének tárgyalóasztalhoz.
Mivel szerdán kudarcot vallott a civilek Mariupolból való evakuálására irányuló újabb kísérlet, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy „Mariupolban egyre romlik a helyzet”, több ezer katona és civil rekedt a városban.

Orosz együttműködéssel vádolta meg a Vöröskeresztet Ukrajna emberi jogi biztosa

Az ukrán emberi jogi biztos azzal vádolta meg a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC), hogy Ukrajnában „összehangoltan” dolgozik Oroszországgal, a szervezet ezt a vádat tagadta.
Ludmilla Deniszova elutasította az ICRC múlt havi bejelentését, miszerint az oroszországi dél-rosztovi régióban fiókot kíván nyitni az ukrán menekültek megsegítésére, akiket Kijev szerint erőszakkal kitoloncoltak Oroszországba.
„A Nemzetközi Vöröskereszt nem teljesíti a megbízatását, ebben biztos vagyok” – mondta Denisova szerdán az ukrán televízióban, miután találkozott az ICRC ukrán kirendeltségének vezetőjével – írja az AFP.
Az ENSZ adataira hivatkozva Denisova elmondta, hogy a háború során mintegy 550 ezer ukránt, köztük 121 ezer gyereket vittek Oroszországba, Kijevnek azonban nincs információja arról, hogy kik ezek az emberek és hol tartják őket. 
„Hol vannak? Szűrőtáborokban? Ideiglenes létesítményekben?” – kérdezte Denisova. Orosz kollégájától és az ICRC-től is segítséget kért, hogy információkat szerezzenek ezekről a menekültekről, hogy Ukrajna megkönnyíthesse a hazatérésüket, de választ nem kapott.
Az ICRC határozottan elutasította Kijev vádjait. 
„Az ICRC soha nem segít kitelepítések megszervezésében vagy végrehajtásában. Nem támogatnánk semmilyen olyan műveletet, amely ellentétes lenne az emberek akaratával és a nemzetközi joggal” – áll a szervezet AFP-nek adott nyilatkozatában.

Joe Biden további katonai segélyt küld Ukrajnának

Egy, az AP-nek név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtök délelőtt beszédet fog tartani a Fehér Házban, amelyben részletezi terveit, hogy a kormányzat milyen további katonai segítséget nyújtson Ukrajnának.
Az új, várhatóan 800 millió dolláros csomag nehéztüzérséget és lőszereket tartalmaz majd az ukrán erők számára a kelet-ukrajnai Donbasz régióért folytatott csatában.

Figyelmeztet a Világbank: jön a „válság a válságban”

David Malpass, a Világbank elnöke „emberi katasztrófára” figyelmeztetett, mivel az élelmiszerárak meredeken emelkednek Ukrajna orosz inváziója nyomán. A Covid–19-járványhoz hasonlóan az élelmiszerválság is a világ legszegényebb embereit érintené a legjobban, mert „kevesebbet esznek és kevesebb pénzük lesz bármi másra, például iskoláztatásra”.
A BBC-nek adott interjújában Malpass azt mondta, hogy a globális élelmiszerkészletek történelmi mércével mérve nagyok, és van elegendő élelmiszer a világon ahhoz, hogy mindenkit megetessenek – de be kell vezetni egy folyamatot, hogy az élelmiszer eljuthasson a leginkább rászorulókhoz.
A Világbank vezetője aggodalmának adott hangot, hogy a fejlődő országok nem képesek törleszteni a maguk előtt görgetett, egyre nagyobb adósságállományukat az élelmiszer- és energiaárak emelkedése közepette.

934 település már felszabadult

Miközben a keleti fronton egyre intenzívebb harcok folynak, a felszabadult ukrajnai városokban lassan visszatér a normálishoz közeli élet. 934 település már felszabadult. Az ukrán rendőrség 435 településen kezdte újra a munkát. 431 településen kezdte meg működését az önkormányzat. 361 településen indult meg a humanitárius parancsnokságok munkája. Fokozatosan állítják helyre a közúti infrastruktúrát, a villany-, gáz- és vízellátást, újraindul az egészségügy és az oktatás.
A legnagyobb veszélyt a megszállók által telepített aknák, valamint a fel nem robbant lövedékek jelentik. Sok időbe, sok erőfeszítésbe kerül mindet semlegesíteni. Az ukrán elnök épp ezért azt kérte a felszabadult településekre visszatérőktől, hogy legyenek nagyon óvatosak. Ne lépjenek be a még nem ellenőrzött területre és ne menjenek az erdőkbe.

Felgyorsultak a fegyverszállítások

„A maximálisnál többet teszünk, hogy biztosítsuk hadseregünk fegyverellátását. Mindennap diplomatáink, képviselőink és én személyesen a hét minden napján, 24 órában dolgozunk minden lehetséges csatornán – hivatalosan és nem hivatalosan – a segélyek kézbesítésének felgyorsítása érdekében” – összegezte a helyzetet Volodimir Zelenszkij.
„Örömmel mondhatom, óvatos optimizmussal, hogy partnereink kezdték jobban megérteni igényeinket. Hogy pontosan mire van szükségünk és mikor. Nem hetek, nem egy hónap múlva, hanem azonnal. Most, amikor Oroszország igyekszik fokozni támadásait.”

Egy lépéssel közelebb a békéhez

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök napi videóüzenetében ezúttal azt emelte ki, hogy Kijevben fogadta Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, és úgy látja, az EU Ukrajnának tett konkrét segítő lépései, az elindított uniós csatlakozási folyamat, valamint a háború utáni újjáépítés előkészítése mind-mind egy újabb lépéssel közelebb visz a békéhez. Zelenszkij emlékeztetett: mindenki számára az elsődleges prioritások között szerepel az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának újraindítása és annak megakadályozása, hogy Oroszország energiaforrásokkal zsarolja Európát.
Az ukrán elnök szerint a konkrét fegyveres ellenállás mellett azon is dolgoznak, hogy minden orosz tisztviselő, aki támogatja a háborút, szankciós választ kapjon a demokratikus világtól. Úgy fogalmazott: az orosz államot a terrorizmus támogatójaként, az Orosz Fegyveres Erőket pedig terrorista szervezetként kell elismerni.
Ukrajna keleti és déli részén továbbra is a lehető legsúlyosabb a helyzet. A megszállók nem adják fel, hogy egy új, nagyszabású offenzívával próbáljanak legalább némi győzelmet aratni maguknak. Legalább olyasmivel, amivel „etetni” tudják a propagandistáikat – fogalmazott videóüzenetében az ukrán elnök. Azt mondta: „Őszintén hálás vagyok minden védőnek, Ukrajna összes fegyveres erejének, minden városnak, minden közösségnek, amely ellenáll a betolakodóknak. Azoknak, akik kitartanak és harcukkal túlzás nélkül megmentik az ukrán államot.” 

Címkék#háború

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában