Ukrán válság

2022.04.06. 06:32

Orosz–ukrán háború: üzemanyag-tárolót semmisítettek meg az orosz erők Kelet-Ukrajnában

Az orosz–ukrán háború 42. napja kezdődött.

 

Az EU az Ukrajnából menekülők végzettségének elismerésére tett ajánlást

Az Európai Bizottság az Ukrajna elleni orosz háború elől menekülők végzettségének és szakmai képesítéseinek gyors, méltányos és rugalmas uniós elismerésére tett közzé ajánlást – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Emlékeztetett arra, a háború következtében több mint négymillió ember menekült az Európai Unióba. Jólétük és beilleszkedésük szempontjából alapvető fontosságú, hogy élhessenek a képzettségüknek megfelelő munkavállalás jogával – húzták alá.

A bizottsági közlemény Thierry Bretont, a belső piacért felelős uniós biztost idézte, aki elmondta: a munkaerőpiachoz való hozzáférés joga az átmeneti védelem kulcsfontosságú eleme. Kiemelte: az egyszerű és gyors képesítéselismerési mechanizmus nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a menekülteknek ne kelljen a képzettségi szintjüktől elmaradó munkát vállalni. A végzettségek és a szakmai képesítések egyszerűsített elismerése hozzájárul ahhoz, hogy az EU-ba érkező szakemberek mielőbb munkába állhassanak, és támogathassák honfitársaikat. Biztosítja azt is, hogy az érintettek az átmeneti védelem időtartama alatt megfelelő tapasztalatokra és készségekre tegyenek szert, ami növeli képesítésük értékét, amikor visszatérnek hazájukba – közölte.

Figyelmeztetett: előfordulhat, hogy az ukrajnai orosz invázió elől menekülőknek úgy kellett elhagyniuk lakóhelyüket, hogy nem volt alkalmuk a megszerzett képesítésüket tanúsító okiratot magukkal hozniuk. Az ilyen helyzetekben rugalmas megközelítést kell alkalmazni a képesítések elismerésére irányuló kérelmek elbírálásakor, ideértve adott esetben az oklevelek digitális formában történő újbóli kiállításának lehetőségét is – közölte az uniós biztos.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az Európai Képzési Alapítvány az ukrán képesítésekre összpontosító forrásközpontot hozott létre, amelynek segítségével a rendelkezésre álló, vonatkozó információk megoszthatók a tagállamok között. Annak érdekében pedig, hogy a nyelvi akadályokat könnyebben át lehessen hidalni, az EU úgynevezett eTranslation fordítóprogramját kibővítették, hogy az megfeleljen a gyors és megbízható ukrán fordítás iránti igénynek – tették hozzá.

 

Azonnal evakuálni akarják Kelet-Ukrajna lakosságát

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint azonnal evakuálni kell a civil lakosságot Harkovból, illetve a donyecki és a luhánszki térségekből, mivel erre hamarosan már nem lesz lehetőség. Az ukránok arra számítanak, hogy rövidesen ezeket a területeket totális orosz támadás éri.

 

Lángokban áll tíz toronyház, miután megtámadtak egy luhanszki várost

Megtámadták az oroszok Szeverodonyeck városát – írja a Sky News. A luhanszki kormányzó szerint tíz toronyház ég a városban.

Az áldozatokról egyelőre nem adtak tájékoztatást.

 

Ukrán zászlóval a kezében sürgette Ferenc pápa a háború megállítását

Az ukrajnai háború megállítását sürgette szerdai kihallgatásán Ferenc pápa, beszéde közben egy Bucsából előző nap küldött ukrán zászlót is megcsókolt.

Ez a zászló a háborúból, a mártírok városából, Bucsából érkezett. Ne felejtsük el őket! Ne felejtsük el Ukrajna népét!

– buzdított a katolikus egyházfő.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajnából remény helyett egyre tragikusabb háborús hírek érkeznek, s felhívta a figyelmet arra, hogy nő az asszonyok és gyerekek ellen elkövetett atrocitások száma.

Ferenc pápa nem először szólalt fel a háború ellen: legutóbb vasárnap, máltai látogatásán szentségtörőnek nevezte az Oroszország által indított háborút, Ukrajna sorsát pedig a mártírokéhoz hasonlította.

A Kijevtől 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsában az ukrán hatóságok beszámolói szerint 330-350 holttestet találták a térséget egy hónapig ellenőrzés alatt tartó orosz csapatok kivonulása után. A halálos áldozatok pontos száma még nem ismert. Az Európai Unió, az ukrán főügyésszel együttműködve, nyomozócsoportot hozott létre a tömeggyilkosságok bizonyítékainak összegyűjtésére, dokumentálására, elemzésére, valamint a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök népirtásnak és a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb háborús bűncselekménynek nevezte a mészárlást.

A Kreml szóvivője alaptalannak nevezte az Oroszországgal szemben a bucsai tragédia miatti vádakat, és az ott történteket „jól megrendezett tragikus színjátéknak” minősítette.

 

Szakértő: háborús bűntettek ügyében a fotók önmagukban ritkán döntő bizonyítékok

A Kijev melletti Bucsa utcáján heverő holttestekről készült sokkoló képek valóban háborús bűncselekmények rémképét idézik, de a fotók önmagukban ritkán számítanak döntő bizonyítéknak az ilyen esetekben – vélekedik Philip Grant nemzetközi jogi szakértő, a Trial civilszervezet vezetője az AFP francia hírügynökségnek szerdán adott interjúban.

A háborús bűncselekmények jogi bizonyítása és az elkövetők felelősségre vonása fárasztóan unalmas folyamat – figyelmeztetett a szakértő, aki szerint a borzalmakról készült fényképek fontos részletekre világíthatnak rá, de nem mutatják meg az egész történetet.

Grant hangsúlyozta, hogy elővigyázatosnak kell lenni, és felidézett olyan múltbéli eseteket, amikor manipuláció történt, és tévesen értelmeztek eseményeket. Példaként említette az 1989-ben Temesváron elkövetett vérengzésekkel kapcsolatos álhíreket, illetve az 1940-es katyni mészárlást, amelyet valójában szovjet katonák követtek el, de a nácikat vádolták meg vele.

Az utóbbi napokban nemzetközi felzúdulást keltettek azok a Bucsában készült fényképek, amelyeken tömegsírok láthatók, illetve hátrakötözött kezű vagy részben megégett holttestek az utcán. Az ukrán hatóságok azt állítják, hogy a visszavonuló orosz katonák gyilkoltak meg civileket a településen. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja az ukránokat, hogy az egész történetet megrendezték.

Grant véleménye szerint Bucsa esetében „elég egyértelműnek látszik, hogy háborús bűncselekmények történtek”. A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy a fényképek önmagukban nem fedik fel azt, hogy pontosan ki vagy mely csoport követte el a borzalmakat.

„Még ha el is fogadjuk, hogy az oroszok tették, akkor is tudnunk kellene azt, hogy erre ki adott parancsot. Maga Vlagyimir Putyin? Vagy az oroszok parancsnoka a helyszínen? Esetleg egy bűnözőkből álló alakulat áll a háttérben?” – magyarázta Grant, kiemelve, hogy büntetőjogi szempontból most még nagyon korai kijelenteni olyasmit, hogy kit kellene bíróság elé állítani ezeknek a bűncselekményeknek az ügyében, amelyeknek a megítélése hosszú és bonyolult folyamat lesz.

Az első lépés mindig az, hogy meg kell állapítani, valóban történt-e bűncselekmény. Ez egyértelműnek tűnhet, de nem mindig az, különösen háborús körülmények között, amikor is az emberölés törvényes lehet. Ha harc közben egy katonával végeznek, az nem bűncselekmény, viszont ha sebesültként vagy fogolyként végeznek vele, akkor már igen – fejtegette Grant. Ha harc közben elesett katonákat temetnek tömegsírba, az nem bűncselekmény, de ha egy családra, civilekre bukkannak egy tömegsírban, akkor az már valószínűleg bűncselekmény – folytatta.

Ha megállapítják, hogy bűncselekmény történt, a legnehezebb feladat kapcsolatba kerülni a gyanúsítottakkal. Háborús bűncselekmények esetén a felelősségnek „több rétege” lehet, végig a parancsnoki láncolatban, egészen a legfelsőbb szintig. Ha az ukrán vizsgálatok arra jutnak, Putyint kellene felelősségre vonni, el kellene érni ehhez a konkrét személyhez, márpedig ez nem könnyű feladat, bár nem lehetetlen – mondta a szakértő.

 

Több mint 500 embernek sikerült elhagynia Mariupolt

A Vöröskereszt egy több mint 500 embert szállító buszokból és autókból álló konvojt vezetett át Zaporizzsjába Mariupolból. A szervezet öt napon keresztül próbálta elérni az ostrom alatt tartott várost, hogy minél több embert biztonságban ki tudjanak hozni.

A városba nem, de annak 20 km-es közelébe sikerült eljutnia a Vöröskeresztnek, így a civilek itt tudtak csatlakozni hozzájuk – írja a Sky News.

 

Tagadják az ukránok, hogy orosz határőrökre lőttek volna

Az ukrán hadsereg tagadja, hogy orosz határőrökre támadtak volna Kurszk területén. Az orosz terület kormányzója korábban azt állította, hogy ágyúval lőttek rájuk, de senki nem sérült meg.

A Guardian azt írja, hogy egyik fél állítását sem lehet leellenőrizni.

 

Előkerült egy felvétel a csernobili tiltott övezetben ásott árkokról

A közösségi médiában közzétettek egy drónfelvételt azokról a lövészárkokról, amelyeket ukrán források szerint az orosz katonák ástak Csernobil közelében.

Az orosz csapatok már a háború első napjaiban átvették az irányítást a csernobili terület és az atomerőmű felett, de néhány napja Ukrajna visszavette az ellenőrzést.

Egy helyi kormányzó azt mondta, hogy az oroszok árkokat ástak az erősen sugárszennyezett tiltott zónában, a tankok pedig felkavarták a port. A Sky News ukrán forrásokra hivatkozva azt írja, hogy állítólag az orosz katonáknál több évtizedes, elavult sugárzásérzékelő berendezések voltak.

 

Amerikai asztronauta: a háború nem volt tabutéma az oroszokkal az ISS-en

Az amerikai és az orosz űrhajósok az ukrajnai háborúról is beszélgettek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) – közölte a nemrég visszatért amerikai űrhajós helyi idő szerint keddi beszámolójában. Hozzátette: baráti viszonyt ápolt az ISS-en megismert orosz társaival.

Mark Vande Hei újságírók előtt elmondta: nem tért ki az ukrajnai háború témája elől a misszióján, sőt, kényes kérdéseket is feltett orosz kollégáinak, akiket a sajtótájékoztatón remek szakembereknek, csodálatos embereknek nevezett.

A csapat jól együttműködött – jelentette ki Vande Hei, aki 355 nap után, a múlt héten landolt a Szojuz űrkapszulával Kazahsztánban Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov orosz űrhajós társaságában. Az 55 éves Vande Hei megdöntötte Scott Kelly korábbi, 340 napos rekordját.

Visszatértekor a három űrhajós az ukrán nemzeti zászló színeiből – sárga-kék – összeállított overallt viselt, és ezt többen az ukrán néppel vállalt szolidaritásként értelmezték.

Az orosz kozmonauták ezt a feltételezést később visszautasították.

Az űrállomáson jelenleg Thomas Marshburn, Raja Chari és Kayla Barron amerikai, Matthias Maurer német és Oleg Artyemjev, Gyenyisz Matvejev és Szergej Korszakov orosz űrhajós teljesít szolgálatot.

 

Üzemanyag-tárolót semmisítettek meg az orosz erők Kelet-Ukrajnában

Az orosz erők megsemmisítettek az éjszaka folyamán a kelet-ukrajnai Dnyipro közelében egy üzemanyag-tárolót – jelentették szerdán reggel a helyi ukrán hatóságok.

A légitámadás következtében hatalmas tűz keletkezett az üzemanyag-tárolóban és egy közeli gyárban, a lángokat több mint nyolcórás küzdelem árán tudták eloltani a tűzoltók. A támadásban senki nem sérült meg – közölte Valentin Reznyicsenko, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Mikola Lukasuk, Dnyipropetrovszk megyei tanácsának vezetője azt állította, hogy az orosz bombázást kedden késő este hajtották végre Novomoszkivszknál, 25 kilométerre északkeletre Dnyiprótól. Lukasuk szerint az orosz hadsereg civileket vett célba, mert a támadás környékén nem voltak ukrán katonák.

Szerhij Gajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk régió vezetője azt mondta, remélik, szerdán öt humanitárius folyosó is megnyílik, hogy civileket tudjanak kimenekíteni több településről. Arra biztatják az embereket, hogy távozzanak, „amíg még biztonságban megtehetik, amíg még vannak buszok és vonatok”.

„Mindenkit ki fogunk juttatni, ha az orosz erők hagyják. Mint látható, nem mindig tartják be a tűzszünetet” – írta Gajdaj a Telegramon. Közölte azt is, hogy a héten megrongálódott a vasúti összeköttetés a donyecki régió felé, a hibák kijavítása több órát vett igénybe. „Ez újabb figyelmeztető jel” – mondta Gajdaj.

Orosz tisztségviselők arról számoltak be szerdán, hogy az Ukrajnával határos Kurszk megyében orosz határőrök felé nyitottak tüzet ukrán területről. A határőrök viszonozták a tüzet. Az incidensben orosz részről nem sebesült meg senki. Roman Sztarovojt, Kurszk megye kormányzója szerint a sudzsai határátkelőnél kilőtt lövedékek nem érték el az orosz területet.

Múlt héten az orosz fél azzal vádolta meg az ukrán erőket, hogy két ukrán helikopter csapást mért a városi olajtárolóra a határ közelében fekvő Belgorodban, és a létesítmény kigyulladt.

 

Számokban az orosz hadsereg veszteségei

Az Ukrán Védelmi Minisztérium nemrég közzétette, hogy a fegyveres konfliktus eleje óta az orosz hadsereg mekkora veszteségeket szenvedett. Az ő információik szerint az ukránok 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, 684 tankot, 332 tüzérségi berendezést és 1861 páncélozott csapatszállítót semmisítettek meg, emellett pedig elesett 18 600 orosz katona is.

Ezeket az adatokat Oroszország nem erősítette meg.

Az összes iskolát kiürítették Belgorodban

Az oroszországi Belgorodban minden iskolát evakuálni kellett, mert olyan információk érkeztek, hogy Ukrajna támadásra készülhet a térség ellen. Anton Ivánov polgármester Telegram-csatornáján arra kérte a lakosságot, hogy mindenki őrizze meg a nyugalmát, hiszen nagy valószínűséggel csupán információs hadviselés zajlik, és valódi fenyegetés nincs. Ennek ellenére ma minden olyan diákot hazaengednek, akiknek a szülei ezt kifejezetten kérik.

 

Orosz határőrökre támadtak a Kurszk régióban

Az orosz állami tulajdonú RIA hírügynökség jelentése szerint orosz határőrökre lőttek az Ukrajnával határos Kurszk régióban, ami az ukrajnai Szumitól északkeletre található.

A Guardian hozzátette, hogy az információk hitelességét egyelőre nem tudták ellenőrizni.

 

Tovább támadják Mariupolt, nem jutnak be a segélyszállítmányok

Súlyos harcokról és légi csapásokról számolt be a brit védelmi minisztérium a délkelet-ukrajnai Mariupolból.

A legfrissebb jelentésükben azt írják, folytatódnak a heves harcok a hetek óta ostrom alatt tartott városban, ahol becslések szerint 

160 EZER LAKOS MARADT ÁRAM, GYÓGYSZER, FŰTÉS ÉS VÍZ NÉLKÜL.

Hozzátették azt is, hogy az orosz csapatok megakadályozzák a humanitárius segélyek bejuttatását a körülzárt városba.

 

Újabb 100 millió dollárnyi Javelin-szállítmány érkezik Ukrajnába

Amerikai tisztviselők kedden azt mondták, hogy újabb 100 millió dollár értékben Javelin rakétákat biztosítanak az ukrán erőknek. Augusztus óta ez lesz a hatodik amerikai felszerelésszállítmány.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint egyedül az Egyesült Államok 1,7 milliárd dollárnyi katonai eszközt ígért Ukrajna számára az orosz támadás február 24-i kezdete óta.

Ukrán katonák kilőnek egy Javelin páncéltörő rakétát 
Forrás: EyePress via AFP

 

Anyagi segítséget kap Moldova

Európai és nemzetközi adományozók megállapodtak abban, hogy 659,5 millió eurós segélyt nyújtanak Moldovának, Európa legszegényebb országának, amelyik több mint 100 000 ukrán menekültnek ad otthont, lakosságarányosan pedig több menekültet fogadott, mint bármely másik ország. A háború kezdete óta 400 000 menekült lépte át Moldova határait.

Annalena Baerbock német külügyminiszter az általa Berlinben rendezett adományozói konferencia után kijelentette, hogy Németország azon fog dolgozni, hogy segítse Moldovát megszabadulni az Oroszországtól való energiaellátási függősége alól.

Moldova kizárólag az orosz Gazpromra támaszkodik a gázimport terén.

 

A polgármester szerint az oroszok 320 civilt öltek meg Bucsában

Bucsa városának polgármestere a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy mintegy 320 civilt lőttek agyon az orosz csapatok a város megszállása során. Anatolij Fedoruk személyesen is tanúja volt több ember kivégzésének.

Önkéntesek civilek holttestét helyezik nejlonzsákokba a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én
Forrás: Efrem Lukackij

Fedoruk azt is állította, hogy

AZ OROSZ ERŐK HELYI POLITIKUSOKRA VADÁSZTAK A MEGSZÁLLÁSUK ALATT.

Arra szólította fel Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, aki tagadta a moszkvai csapatok háborús bűneivel kapcsolatos vádakat, hogy „jöjjön át Bucsa városába, lássa a holttesteket, és nézzen a családok, anyák, férjek és az árva gyerekek szemébe”.

 

Az ukrajnai háború a legnagyobb fenyegetés a világ békéjére

Mark Milley amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kedden azt mondta az amerikai törvényhozóknak, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene fontolnia további katonák küldését Kelet-Európába, hogy elrettentse az orosz agressziót.

Az ukrajnai háború „a legnagyobb fenyegetés Európa és talán a világ békéjére és biztonságára a 42 éves egyenruhás szolgálatom során” – mondta Mark Milley.

 

Újabb szankciós csomagot jelenthetnek be

Az Egyesült Államok és az Európai Unió szerdán újabb szankciókat jelenthet be Oroszország ellen. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, hogy az Egyesült Államok megtiltja az új oroszországi befektetéseket, és további szankciókat fog kiszabni az orosz pénzintézetekre.

A Wall Street Journal arról is beszámol, hogy

WASHINGTON TOVÁBBI SZANKCIÓKAT FONTOLGAT PUTYIN KÉT LÁNYA ÉS OROSZORSZÁG LEGNAGYOBB BANKJA, A SBERBANK ELLEN.

Az orosz Alfa Bank elleni szankciókat pedig már be is jelenthetik.

AZ EU NAGYKÖVETEI FONTOLÓRA VESZIK AZ ÖTÖDIK SZANKCIÓCSOMAG TERVEIT, AMELY MAGÁBAN FOGLALJA AZ OROSZ SZÉN BEHOZATALÁNAK BETILTÁSÁT,

és annak megakadályozását, hogy a legtöbb orosz tulajdonban lévő vagy oroszok által üzemeltetett hajó az EU kikötőit használja.

 

Zelenszkij: Kijev ma a globális demokrácia fővárosa

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében összefoglalta az előző napját. Beszámolt arról, hogy felszólalt az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, amelyet a Bucsában és általában Ukrajna megszállt területein elkövetett orosz háborús bűnök ügyében hívtak össze. Zelenszkij úgy fogalmazott: „Az ENSZ Biztonsági Tanácsa létezik, a világ biztonsága azonban nem.” Szerinte az Egyesült Nemzetek Szervezete jelenleg nem tudja ellátni azokat a funkciókat, amelyekre létrehozták, és ezért csak egy állam a hibás: Oroszország, amelyik hitelteleníti az ENSZ-t és az összes többi nemzetközi intézményt, ahol továbbra is részt vesz.

Az oroszok megpróbálnak blokkolni mindent, ami konstruktív, és a globális szervezeteket használják, hogy hazugságokat terjesszenek és igazolják a rosszat, amit tesznek.

„Biztos vagyok benne, hogy a világ látja ezt, és remélem, levonják a következtetéseket. Ellenkező esetben egyetlen intézmény marad, amely garantálja az államok biztonságát, mégpedig a fegyverek” – mondta az ukrán elnök.

Az ukrán elnök szerint azok után, amit a világ Bucsában látott, az Oroszország elleni szankcióknak arányosaknak kell lenniük a megszállók háborús bűneinek súlyosságával.

Ha ezután az orosz bankok továbbra is a megszokott módon működhetnek, ha a szokásos módon folytatódik az áru tranzitja Oroszországba, ha az uniós országok a megszokott módon fizetnek az orosz energiaforrásokért, annak közvetlen politikai hatása is lesz az egyes országokban – fogalmazott Zelenszkij.

Kijevbe várják a közeljövőben Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Josep Borrellt, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. A kijevi közös munkát a világ számos nemzete dicsérni fogja, mert most Kijev a globális demokrácia fővárosa, az európai kontinensen mindenki számára a szabadságharc fővárosa – fogalmazott videóüzenetében Volodimir Zelenszkij.
 

Címkék#háború

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában