Interjú

2022.06.22. 08:52

A globális minimumadóval Brüsszel adóemelést hajtana végre Magyarországon

A globális minimumadó célja, hogy csökkentsék azt a versenyelőnyt, amit most az alacsonyabb adót használó országok élveznek a nyugati centrumországokhoz képest, ahol jelenleg 20-30 százalék között mozog a társasági adó mértéke – mondta az Origónak adott interjúban Kiszelly Zoltán politológus. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint a globális minimumadó a termelést is adóztatná, ezzel szemben a magyar kormány a fogyasztás adóztatására helyezi a hangsúlyt, vagyis az egész terv szembemegy a magyar kormány adófilozófiájával.

Kiszelly Zoltán az Origónak adott interjút.

Miért egyedülálló, hogy országgyűlési határozatban utasítja el a kormány a globális minimumadó tervét?

Nemzetközileg és uniós szinten is vannak olyan országok, amelyek olyan adópolitikát követnek, amely nem a termelést, a munkát, hanem a fogyasztást adóztatja meg.

A globális minimumadó a termelést is adóztatná, és ezáltal a munkát, a munkaerőt, tehát magát a termelési folyamatot. Ezzel szemben a magyar kormány a fogyasztás adóztatására helyezi a hangsúlyt, vagyis az egész terv szembemegy a magyar kormány adófilozófiájával.

A másik szempont, hogy Magyarország még egy felzárkózó ország, így az alacsony adók versenyelőnyt jelentenek az itt befektető cégeknek. Nálunk tehát azért is alacsonyak az adók, hogy ezzel kompenzáljuk azt, hogy hazánkban 40 év kommunizmus volt, ami miatt lemaradtunk a nyugati centrumtól. Ez is egy eszköze a befektetés ösztönzésnek, így vonzóbb célponttá válik az ország.

Ha a globális minimumadó miatt Magyarországon megemelnénk 9-ről 15 százalékra a társasági adót, akkor az egyértelmű versenyhátrányt jelentene számunkra.

Ez egyébként ennek az adónak a célja: hogy csökkentsék azt a versenyelőnyt, amit most az alacsonyabb adót használó országok élveznek a nyugati centrumországokhoz képest, ahol jelenleg 20-30 százalék között mozog a társasági adó mértéke. Nekik ez egy csökkentést jelentene, nekünk viszont emelést.

Miután a Fidesz-kormány nem hisz az adóemelésben, a fogyasztás adóztatására helyezi a hangsúlyt. A Fidesz-kormányra inkább az adócsökkentés a jellemző. Ezért is áll ki nyíltan a globális minimumadó elutasítása mellett.

A háborús infláció időszakában miért fontos, hogy a kormány valóban képviseli a magyar emberek érdekeit, és segít a magyar vállalkozásoknak is?

Már a koronavírus-járvány alatt is beigazolódott, hogy

ezek a globális válaszok nem működnek.

Nem is biztos, hogy a globális megoldás a jó megoldás. Érthető a nagy nyugati országok szempontjából, hogy a globális minimumadó csökkentené a magas adók miatti versenyhátrányukat, de lehet, hogy ezt másképpen is el tudnák érni.

Nem biztos, hogy egy globális adóra van szükség ahhoz, hogy az amerikaiak, a németek, a franciák és az olaszok a versenyelőnyüket javítsák, mert ez nekünk viszont romboló hatású.

Elképzelhető, hogy nekik inkább reformokat kellene végrehajtaniuk, például a franciáknak a nyugdíj- és a munkaügyi rendszerükben, és nem a versenytársak esélyeit rontani egy ilyen minimumadóval.

A koronavírus-járvány után a háború ellenére Magyarországon megindult egy gazdasági növekedés, és sok befektető hazánkat választja.

Ezek befektetések a jövőbe, hiszen a fegyveripar, az elektromos autó- és az akkumulátorgyártás, amelyek vannak Magyarországon, mind-mind jövőtechnológiák. Egyre több ilyen van, és például már a német autógyárak is kezdenek elektromos autógyártásra átállni, vagyis ezek olyan munkahelyek, amelyek 5-10 év múlva is munkahelyek lesznek. Azért, hogy ez folytatódhasson, és azért is, hogy három százalék felett maradhasson a magyar gazdasági növekedés, szükség van erre a befektetőbarát környezetre, amely egyébként a magyar és a külföldi cégeknek is kedvez.

Hiába mondják, hogy ez az adó csak a nagy cégekre és 270 milliárd forint feletti forgalomtól vonatkozik, igazából senki sem tudja, hogy ezt az elképzelést mikor változtatják meg később.

Ráadásul a bevezetéssel sokkal bürokratikusabb és komplikáltabb lenne az egész adózási folyamat, lefolyatná a magyar gazdasági növekedést.

Akkor miért nem olyan megoldást keresnek, amely minden országnak ideális a lehetőségeihez mérten?

Ez megint arra példa, hogy a nagy nyugati országokat vették alapul, hogy ott majd 20-30 százalékról 15-re csökken a társasági adó mértéke, és akkor ez majd lendületet ad az ottani gazdaságoknak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezt anélkül is megcsinálhatnák, hogy ránk erőltetnék ezt. Tehát világosan fogalmazva:

ők úgy is tudnának javítani a saját versenyképességükön, hogy közben nem rontanak a miénken. A globális adó globális kormányzáshoz vezet, mi pedig nem szeretnénk globális világkormányzást, mert az a multiknak, nagybankoknak és spekulánsoknak kedvez.

Most még csak a globális társasági adót határozzák meg, azután majd a globális alapjövedelmet, a globális áfát, és nyilvánvaló, hogy ez a nemzeti sajátosságokat nem veszi figyelembe. Ez tehát egy világkormányzás felé tett lépés, amit mi magyarok nem akarunk.

Olajembargó, karbonadó, gázembargó, kevesebb fogyasztás – az elmúlt időszakban meredekebbnél meredekebb gazdasági elképzelésekkel álltak elő a brüsszeli vezetők.

Ha idén télen 50 milliárd köbméter gázból kijön az energiafogyasztása Európának, akkor jövőre már az amerikaiak is tudnának szállítani ennyi palagázt, és akkor az a terv lesz a következő, hogy már 2023-ban leváljon az Unió az orosz gázról.

Minden egységesítő lépés a globális kormányzás felé vezet.

Szijjártó Péter hétfőn azt mondta, hogy ha az Egyesült Államokban nyernek a republikánusok az időközi választáson, akkor az amerikaiak sem fognak csatlakozni a globális minimumadó tervéhez, mert a Szenátusban nem fogják ratifikálni.

Az Unióban Ciprus, Hollandia, Írország és Luxemburg adóparadicsom, és ők is ellenzik ezt az adót, nem csak a magyarok.

Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Írország onshore adóparadicsomok, amelyek az Európai Unión belüli adóparadicsomok. Svájc is adóparadicsom, de nem tagja az Uniónak, tehát a svájciak vagy átveszik ezt az adót, vagy sem.

Mindig azok járnak jól, akik kimaradnak az ilyen tervekből.

Ön szerint akkor miért erőltetik ezeket az elképzeléseket?

A globális kormányzás miatt, amiről már beszéltünk, mert azt gondolják, hogy ha már egy kérdésben engedünk, akkor a következőben is engedni fogunk, hiszen van precedens. Ezt a tervet egyébként Joe Biden amerikai elnök javasolta az OECD-ben. Akkor ott Magyarország kapott felmentést, de valójában hiába kaptuk meg, most az Unióban próbálkoznak ezt újra átvinni. Ezek a globalista intézmények így működnek. Ha egyhangúság van, akkor konszenzust kell teremteni, és ez konszenzuskényszert jelent, és a kis- és közepes országok érdekét is figyelembe lehet venni.

Mire számíthatunk a jövőben a nemzetközi politikai színtéren az elutasítás miatt, és azért, mert kitart mellette a kormány? Mit várhatunk a brüsszeli bürokratáktól?

Brüsszel nem tudja ránk erőltetni a globális minimumadót, mert egyrészt adókérdésekben egyhangúság kell, másrészt más tagországok sem akarják ezt igazán. Ez olyan, mint az orosz olajembargó esete, amikor is Orbán Viktor karakán politikusként kiállt, és egyenesen elmondta, mi a probléma.

A magyarok sosem árulnak zsákbamacskát. A többiek, így a ciprusiak, a hollandok, a luxemburgiak és az írek sunnyognak, mert ugyanúgy ők sem akarják ezt. Az Uniónak nem kellene előre rohannia, hogy ismét lábon lője magát, mint az olajembargó ügyében, amivel végül Kína és India járt jól.

Most ugyanez lenne: ha az Unió elfogadja ezt a 15 százalékos globális adót, akkor azok járnak jól, akik kimaradnak. Tehát ilyen szempontból érdemes megvárni a novemberi amerikai időközi választást, hogy tudják-e ratifikálni az Egyesült Államokban. Hamarosan lesz egy G20-as csúcstalálkozó Indonéziában, tehát ott is meg lehetne beszélni a tervet a feltörekvő országokkal, így Brazíliával, Mexikóval és Indiával, amelyek szintén fontos országok ebből a szempontból. Nem mindegy, mely országok támogatják, és melyek nem a minimumadót. Emlékezzünk a kiotói egyezményre, amikor a világkonferencián elfogadták a klímacélokat, majd az amerikai Szenátus nem ratifikálta.

Európában Magyarország és Kelet-Közép Európa az, ahol egyszerű adókat használunk, és van növekedés, de ha itt is elrontják a növekedést, akkor lehúznak minket Nyugat-Európa szintjére e tekintetben.

Ott most csupán 1-2 százalék a gazdasági növekedés, és a jövőben még ennyi sem lesz az olajembargó miatt, míg nálunk 3-4 százalék körüliek az előrejelzések.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában