Interjú

2022.06.23. 08:24

A globális minimumadóval munkahelyek szűnnének meg Magyarországon is

Az adóztatás, így az adókulcsok megállapítása is nemzeti hatáskörbe tartozik, ebből kifolyólag a globális minimumadó bevezetésének koncepciója egy újabb föderációs törekvésként értékelhető, mely nemzeti jogköröket vonna el a tagállamoktól – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban. A Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, hogy a javaslat elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése szükséges, és bár a brüsszeli bürokraták minden erejükkel ennek megszüntetésén dolgoznak, a vétó intézménye továbbra is megilleti a magyar kormányt.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjút

A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elutasításáról döntött keddi ülésén az Országgyűlés. Miért fontos, hogy a képviselők szavaztak az elutasításról?

Az Országgyűlés kedden meghozott döntése a magyar szuverenitás szempontjából és gazdasági értelemben is rendkívüli jelentőségű. Azt, hogy az Európai Unió hol és miként cselekedhet, több alapelv is befolyásolja. A hatáskör-átruházás elvének értelmében

az EU csak azokon a területeken járhat el, amelyek tekintetében a valamennyi tagállam által ratifikált uniós szerződések hatáskörrel ruházták fel.

Az EU-ra át nem ruházott hatáskörök a tagállamok kizárólagos rendelkezési körében maradnak. Továbbá, ahogy azt a miniszterelnök a 15. Szamizdatban hangsúlyozta, a magyar Alkotmánybíróság e körben kimondta:

amennyiben az Unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, a magyar hatóságok gyakorolhatják azokat.

Rögzítendő, hogy

az adóztatás, így az adókulcsok megállapítása is nemzeti hatáskörbe tartozik, ebből kifolyólag a globális minimumadó bevezetésének koncepciója egy újabb föderációs törekvésként értékelhető, mely nemzeti jogköröket vonna el a tagállamoktól.

Emellett mind a hazai, mind az európai gazdaságnak hatalmas kihívásokkal kell megküzdenie: sok szektor a mai napig nem tudta teljesen kiheverni a koronavírus-járvány következményeit, mindeközben a jelenleg zajló orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásaival, a háborús inflációval és a háborús gazdasági válsággal is meg kell küzdeniük.

Brüsszel ilyen körülmények között növelné terheiket, mely hatalmas csapás lenne az Unió és Magyarország gazdasági működőképességére, és rendkívüli mértékben csökkentené a versenyképességet.

Van olyan eszköz Brüsszel kezében, amellyel „megbüntetheti" Magyarországot azért, mert ilyen szinten kiáll a nemzeti érdekeiért és utasítja el a globális minimumadó tervét?

Legitim eszköz nem áll Brüsszel rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy azért büntessen egy tagállamot, mert az érvényesíti azon jogos igényét, hogy az uniós alapelveket és az alapszerződéseket mindenki, így az Európai Unió intézményrendszere is tartsa tiszteletben.

Emellett a javaslat elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése szükséges, és bár a brüsszeli bürokraták minden erejükkel ennek megszüntetésén dolgoznak, a vétó intézménye továbbra is megilleti a magyar kormányt, így ha egy uniós javaslat nyilvánvalóan ellentétes a magyarok érdekeivel, akkor jogos és megalapozott az azzal szembeni ellenállás.

Ennek ellenére számíthatunk arra, hogy

Brüsszel ismételten semmibe veszi az uniós alapelveket, és politikai, illetve egyéb nyomásgyakorlásnak fogja kitenni hazánkat,

mint ahogyan azt többek között a helyreállítási alap forrásaival összefüggésben is megtapasztalhattuk. Amint arra szakértők rámutattak,

ez az új adófajta Magyarországon adóemeléshez vezetne; vagyis a magyar polgárok által a felettes hatalomnak, az államnak kötelezően fizetendő rendszeres juttatások mértékét emelné meg igen jelentősen.

Ez homlokegyenest ellenkezne a 2010 utáni kormányzati ciklusok sikeres válságkezeléseinek alaptételével; a baloldali kormányok azt megelőző nyolc évében ugyanis bebizonyosodott, hogy

az adóemelések útja zsákutcát jelent, és csak az adócsökkentések jelenthetnek hatékony ösztönzőt a munkahelyek létrehozására és a gazdaság növekedési pályájának fenntartásához.

A vita szorosan összekapcsolódik a nemzeti szuverenitás kérdésével is, hiszen az adózás fontos szereppel bír egy ország bevételeinek, büdzséjének és politikai döntéseinek szempontjából. A szuverenista álláspont – amelyet a magyar kormány is képvisel – ragaszkodik ahhoz, hogy az adókulcsok megállapítása nemzeti hatáskörben maradjon.

Nem mai történet a globális minimumadó terve, hiszen az amerikai demokraták például már egy ideje lobbiznak annak bevezetéséért. Ha Brüsszel végigviszi és megvalósulna, mit okozna ez a magyar gazdaság és a magyar emberek számára?

A polgári kormányzat gazdaságpolitikája 2010 óta az adócsökkentésre épül. Ennek következtében

Európában ma Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó mértéke.

Ez a gazdaságpolitikai felfogás kedvező feltételeket teremt és ösztönzi a beruházásokat, mely nagymértékben hozzájárul a tőke beáramlásához, a foglalkoztatás bővüléséhez és a keresetek emelkedéséhez.

A globális minimumadó javaslatának megvalósulása azonban drasztikusan, közel kétszeresére növelné a vállalkozások – köztük a magyar vállalkozások – terheit, megnehezítve, egyes esetekben ellehetetlenítve azok életét.

Mindez negatív gazdasági láncreakciót indítana el;

a hazai beruházások üteme jelentősen visszaesne, munkahelyek szűnnének meg, végső soron pedig megtörne a magyar gazdasági növekedés üteme.

Gazdasági értelemben fontos lehet Magyarország számára a korábbi szinten tartani a hazai vállalkozások nyereségadó-terhét, ehhez pedig konkretizálni szükséges, hogy az OECD vagy más nemzetközi fórum támogatna-e egy olyan magyarországi szabályozást, amely eltérően adóztatná a multivállalatokat és a kisebb magyar cégeket. A mai döntésből arra következtethetünk, hogy a magyar pénzügyi és gazdasági kormányzat feltételezhetően a jövőben sem fog semmi olyan kezdeményezést támogatni, amely adóemelést előírva rontaná a magyar versenyképességet és a kisebb hazai cégeket nehezebb helyzetbe hozná.

Az ország számára a jelenlegi optimális társasági adókulcs valódi, termelő beruházások biztosítását teszi lehetővé, az adóemelés azonban több ezer itthoni vállalkozást érintene hátrányosan, és munkahelyeket is veszélyeztetne.

Borítókép: Ifj. Lomnici Zoltán/Origo/Polyák Attila

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában