Értékelés

2022.09.14. 14:29

Alapjogokért Központ: a szankciós politika folytatása, fokozása tragédiához vezet

Az Európai Unió Oroszország elleni szankciós politikájának folytatása, fokozása tragédiához vezet – értékelte az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnökének szerdai évértékelő beszédét, amelyben "maximálisan hitet tett" a szankciós politika mellett.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója (b) és Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédéről tartott budapesti sajtótájékoztatón 2022. szeptember 14-én

Forrás: MTI

Fotós: Koszticsák Szilárd

Kovács István szerdán budapesti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európa nagyon nehéz helyzetben van az ukrajnai háború és a "nagyon téves" szankciós politika miatt. 

A szankciókat elsősorban az Európai Parlament baloldali - köztük magyar - képviselői támogatják, amellyel nem a békét, hanem a háború további eszkalációját segítik elő

tette hozzá.

A stratégiai igazgató ugyanakkor a beszéd pozitívumának nevezte, hogy az nem arról szólt, milyen problémák vannak Magyarországon és Lengyelországban "az úgynevezett jogállamisággal". Álláspontja szerint az EB megpróbálja lejjebb tekerni a jogállamisági vitát, ami bizakodásra adhat okot a Magyarországnak jogosan járó, a Brüsszel által jogtalanul visszatartott, a helyreállítási alapból származó források kifizetésére.

Kovács István beszámolt arról is, hogy az EB elnöke a demokrácia és jogállamiság témáját elsősorban az unión kívüli országokkal kapcsolatban hozta fel. Erre példaként említette, hogy Ursula von der Leyen az EU Kínától való függésének csökkentésének szükségességéről beszélt. Kovács István szerint ebből egy Kínával folytatott gazdasági konfliktus rémisztő képe sejlik fel.

 

Kovács István bírálta ugyanakkor Ursula von der Leyen azon gyakorlatát, hogy míg Oroszországot autoriter rezsimnek és háborús agresszornak tartja, közben azzal az Azerbajdzsánban tárgyalt energiabeszerzésről, ahol szintén nem érvényesülnek az európai sztenderdek szerinti jogállamisági feltételek.

 

Álláspontja szerint a beszédből azt látszik, hogy Európa megpróbál falat emelni a keleti és nyugati államok közé. Úgy folytatta továbbá, hogy az EB elnöke évértékelőjében nem tudott megoldást kínálni az egyre növekvő energiaárakra.

Kovács István közölte azt is, hogy az uniós szolidaritás sokkal jobban kiterjed Ukrajnára, mint a tagországok saját állampolgáraira. Erre példaként idézte Ursula von der Leyen-beszédének azon részét, amelyben az EB elnöke arról szólt, hogy a helyreállítási alap 700 milliárd eurós összegéből az unió eddig 100 milliárd eurót fizetett ki a tagállamoknak.

Kovács Attila, a központ európai uniós kutatási igazgatója az eseményen úgy értékelt, hogy EB elnöke teljesen elrugaszkodott az európai realitásoktól és megadta magát a szankciópárti baloldalnak. Jelezte azt is, hogy 

a beszéd alapján az EU "bejelentkezett" Ukrajna újjáépítésére is.

Az évértékelő pozitívumaiként említette, hogy az nem szólt az LMBTQ-kérdésekről és a genderpropagandáról, ugyanakkor legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy abban nem hangzik el a béke kifejezés.

Kovács Attila utalt rá: 

azzal, hogy az EB elnöke minden, nem a brüsszeli elképzelések szerinti demokráciát autokráciának tekint, az EU olyan országoktól vághatja el magát, amelyekre inkább szövetségesként kellene tekinteni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában