Az EU újabb szankciók előkészítéséről állapodott meg Oroszország ellen – frissül

Cikkünk frissül!

Ukrán vezérkar: a "népszavazások" miatt felerősödött a lakosság terrorizálása a megszállt területeken

Az orosz erők a közelgő "népszavazások" miatt fokozták a lakosság terrorizálását és orosz útlevelekkel történő ellátását az általuk megszállt ukrajnai területeken - közölte az ukrán vezérkar csütörtök esti helyzetjelentésében.

"Az ellenség Donyeck megye teljes megszállására, illetve a megszállt területek megtartására és az ukrán védelmi erők műveleteinek megzavarására összpontosítja erőfeszítéseit. Változatlanul csapásokat mérnek a polgári infrastruktúrára és lakóépületekre, ezáltal terrorizálva a polgári lakosságot. A légi- és rakétacsapások veszélye továbbra is Ukrajna egész területére kiterjed" - fogalmazott a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés információi szerint az oroszok Herszonban megerősítették az általuk alakított rendészeti szerveket, akiknek tagjai átvizsgálják a házakat, és pszichológiai nyomást gyakorolnak a helyi lakosokra. Herszon megye településein a megszálló hatóságok képviselői a humanitárius segélyek elosztásának ürügyén igyekeznek megszerezni a helyi lakosok személyes adatait. Folytatódik a választási bizottságok megalakítása is.

A luhanszki régióban található Sztarobelszk városában a szakadárok hatóságai megtiltották a helyi lakosoknak, hogy szeptember 23-27. között elhagyják a várost. A rendelkezésre álló információk szerint az oroszok fegyveres csoportokat hoznak létre, hogy azok végigjárják a házakat, és rákényszerítsék az embereket, hogy vegyenek részt a "népszavazáson".

Az ukrán vezérkar szerint Zaporizzsja megye megszállt területén a helyi lakosoknak pénzjutalmat és ajándék háztartási gépeket ígérnek a személyes adatok megadásáért és az orosz állampolgárság felvételéért.

A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők négy rakéta- és 17 légicsapást hajtottak végre és több mint 24-szer lőttek rakéta-sorozatvetőkkel katonai és polgári célpontokra Ukrajna területén. Több mint harminc település infrastruktúrája szenvedett kárt az ország keleti és déli részeiben, a megyeszékhelyek közül Mikolajiv és Zaporizzsja. A nap folyamán a védelmi erők egységei Kupjanszk, Zajceve és Novomihajlivka települések térségében verték vissza az ellenséges támadásokat.

Guterres: nemzetközi jogba ütközne, ha Oroszország területeket csatolna el Ukrajnától

A nemzetközi jog megsértése lenne, ha a megszállt ukrán területeken tartandó, Oroszország által támogatott szavazások nyomán Oroszország területeket csatolna el Ukrajnától - adta értésre António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) ukrajnai háborúval foglalkozó rendkívüli ülésén.

 - jelentette ki az ENSZ vezető diplomatája.

Vlagyimir Putyin orosz elnök alig burkolt nukleáris fenyegetésére utalva Guterres nehezményezte, hogy "az egykor elképzelhetetlennek vélt nukleáris konfliktus ötlete vitatémává vált". Ez elfogadhatatlan - húzta alá. Mindeközben a háború nem csitul, sőt "újabb lépésekkel távolodott el a béke kilátásaitól az iszonyat és vérontás végtelen körforgása felé" - fogalmazott.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozáson felszólította az ENSZ BT tagjait: küldjenek világos üzenetet Oroszországnak arról, hogy hagyjon fel nukleáris fenyegetőzésével az ukrajnai konfliktusban.

 - hangoztatta Blinken.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter már a tanácskozás előtt kijelentette újságírók előtt, hogy "biztonságos távolságot fog tartani" Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, aki egyébként másfél órás késéssel jelent meg az ülésen, amelyen addig helyettese, Szergej Versinyin képviselte Oroszországot.

"Az Oroszország felőrlésére és gyengítésére irányuló politika a Nyugat közvetlen beavatkozását jelenti a konfliktusba, s ezzel a konfliktus szereplőjévé teszi" - hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője.

Különösen cinikusnak nevezte azon országok álláspontját, amelyek "fegyverekkel pumpálják tele Ukrajnát, és kiképzik katonáit". Ennek a támogatásnak a célja szerinte egyértelműen az, hogy a harcokat "tekintet nélkül az áldozatokra és a pusztításra a lehető legtovább elhúzzák".

Szergej Lavrov felhívta a figyelmet arra is: Moszkvának semmi kétsége nincs afelől, hogy Ukrajna "egy teljesen totalitárius náciféle állammá alakult, amelyben a humanitárius jog nemzetközi normáit lábbal tiporják". Mint mondta, a "különleges hadművelet" elindítása elkerülhetetlen volt, az ország fenyegetéssé vált Oroszország nemzetbiztonságára. "Biztosíthatom Önöket, hogy ezt sosem fogjuk eltűrni" - húzta alá.

Sérelmezte, hogy az ENSZ BT Oroszország megbüntetéséről kíván tanácskozni, miközben szerinte éppen Ukrajna az, amelyet felelősségre kell vonni a cselekményeiért. Az ukrán erők terroristák taktikáit alkalmazzák, békés civileket használnak élő pajzsként - jelentette ki.

Vang Ji kínai külügyminiszter az ülésen előfeltételek nélküli béketárgyalások megkezdésére sürgette Oroszországot és Ukrajnát. "A párbeszéd és a tárgyalások" az egyetlen módja véget vetni a konfliktusnak - hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy a válság rendezését szolgáló minden erőfeszítést támogatni kell, elejét véve "mindenféle forró háborúnak, illetve új hidegháborúnak".

A kínai külügyminiszter az országok területi épségének és az ENSZ-alapokmány elveinek tiszteletben tartását követelte. Egyben önmérsékletre sürgette a harcoló feleket.

Népszavazás kezdődik négy szakadár és megszállt ukrajnai régióban az Oroszországhoz való csatlakozásról

Öt napig tartó népszavazás kezdődik pénteken az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint a megszállt Herszon megyében és Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került területein az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Biztonsági okokból személyes szavazás mind a négy régióban csak a zárónapon, szeptember 27-én lesz, addig mozgóurnás szavazással vagy a szomszédos területeken lehet majd voksolni. Oroszországban, ahová a csak a háború kezdete óta a védelmi tárca szerint több mint hárommillió embert evakuáltak, több száz választóhelyiség nyílik majd meg.

A Donyecki Népköztársaság 450 szavazóhelyiséget nyit meg a területén, több mint kétszázat Oroszországban. A Luhanszki Népköztársaságban ez az arány 461-201. Zaporizzsja megyében 394 "hazai" és 85 "külső" szavazóhelyiség lesz: Oroszországban, valamint a három másik referendumot tartó régióban. Herszon megyében nyolc területi és 198 körzeti választási bizottság alakult, de a helyi lakosok a Krímben, Moszkvában és számos más orosz városban is szavazhatnak majd.

A TASZSZ hírügynökség összesítése szerint a donyecki régióban potenciálisan másfél millió, Herszon megyében 750 ezer, Zaporizzsja megyében pedig félmillió ember adhatja le szavazatát. A Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Kutatóintézet telefonos felmérése szerint a Donyecki Népköztársaságban a válaszadók 86, a Luhanszki Népköztársaságban 87, Zaporizzsja megyében 83, Herszon megyében pedig a 72 százaléka fejezte ki szavazási szándékát.

Az ukrán fegyveres erők fokozott tüzérségi támadásainak és "provokációinak" veszélye miatt a régiók fokozott biztonsági intézkedésekkel készülnek a népszavazások idejére, a helyi szervek mellett az orosz nemzeti gárda bevonásával.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke kedden Telegram-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy a népszavazás és az új területek "befogadása" nyomán Moszkva részéről keményebb fellépés várható, mert "az Oroszország területére való betolakodás olyan bűncselekmény, amelynek elkövetése lehetővé teszi az összes önvédelmi erő alkalmazását".

Hangot adott véleményének, hogy a népszavazások nemcsak a Donyec-medencei "köztársaságok" és "más felszabadított területek lakosainak rendszerszintű védelme, hanem a történelmi igazságosság helyreállítása szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak".

A volt elnök csütörtökön azt írta, hogy a népszavazás után "a csatlakozó területek" védelmét megerősítik, hosszú távon nemcsak a mozgósítással, hanem az orosz fegyverek bármelyikével, beleértve a hadászati nukleáris és az "új elveken alapuló fegyvereket" is.

Erdogan: a fogolycsere fontos lépés a háború befejezéséhez

Fontos lépés a háború befejezéséhez a török közvetítéssel megvalósított, csaknem háromszáz embert érintő fogolycsere Ukrajna és Oroszország között - jelentette ki csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, akit az NTV török televízió idézett.

- mondta Erdogan, aki kedden New Yorkban tartott beszédet az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán.

Erdogan az NTV tudósítása szerint beszámolt arról is, hogy orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal megvitatta az Oroszország és a nemzetközi elismeréssel nem rendelkező Észak-ciprusi Török Köztársaság közötti közvetlen légijáratok lehetőségét. A török államfő szerint az Oroszországból érkező járatok elősegíthetnék az északi szigetrész gazdasági fejlődését, tekintettel a turisztikai bevételekre.

A török sajtó ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy a ciprusi törökök szállítmányozási minisztériuma szerint két orosz légitársaság is érdekelt járatok indításában a november 15-én megnyitni tervezett Ercan repülőtérre.

Ciprus északi része hivatalosan 1974 óta török megszállás alatt áll. A ciprusi török közösség saját államot kiáltott ki, amelyet csak Ankara ismer el. Törökország azért avatkozott be Cipruson, mert az országban a görög nacionalisták átvették a hatalmat, és egyesíteni akarták a szigetet Görögországgal. A megosztott sziget helyzete azóta is rendezetlen.

Kreml: hazugság az egymilliós mozgósításról szóló híresztelés

Hazugságnak nevezte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön azt a híresztelést, amely szerint az Oroszországban elrendelt részleges mozgósítás nyomán akár egymillió embert is besorozhatnak.

Peszkov emlékeztetett rá, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán azt mondta: 

 A besorozandók létszámára vonatkozó találgatásokra az szolgáltatott alapot, hogy a részleges mozgósításról szóló, tíz pontból álló rendeletnek az orosz elnöki sajtószolgálat által szerdán nyilvánosságra hozott változatából a 7. pont hiányzik.

Peszkov azt mondta, hogy 

Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve a szóvivő azt mondta, hogy a részleges mozgósítás elrendelését az ukrajnai helyzet megváltozása okozta, mert az ott elindított "különleges hadművelet" már kezdte elérni a kitűzött célokat, de Oroszország most már de facto a NATO-blokk egész logisztikai képességével áll szemben.

Túlzásnak nevezte az arról szóló híreket, hogy a részleges mozgósítás elrendelése rohamot indított el a repülőtereken és a határátkelőknél. Peszkov szerint erről rengeteg "hamis" információ kering.

Azzal kapcsolatban, hogy a mozgósítás elleni "előzetes egyeztetés nélkül" megtartott megmozdulások részvevői behívót kaptak, Peszkov kijelentette, hogy ez törvénybe ütköző, ezért nem sérti az érintettek jogait.

Azt mondta, hogy ismeri a fiával lefolytatott telefonbeszélgetést, de annak teljes tartalmát nem hozták nyilvánosságra, és az ügy különben is a fiára tartozik.

Zelenszkij: nem volt kár Medvedcsukot átadni Oroszországnak

Nem sajnálja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a mostani fogolycsere keretében átadták Oroszországnak Viktor Medvedcsuk ukrán politikust és oligarchát, akit Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök "komájaként" emlegetnek.

Erről Zelenszkij legutóbbi videoüzenetében beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön. Az elnök közölte, hogy Medvedcsuk Ukrajnában átesett a törvény által előírt minden nyomozati vizsgálaton, így "nem volt kár" kiadni őt. 

 - szögezte le Zelenszkij.

Medvedcsuk az időközben feloszlott Ellenzéki Platform-Az Életért elnevezésű oroszbarát párt parlamenti képviselője és egyik vezetője volt. Az illetékes kijevi bíróság még tavaly májusban elrendelte házi őrizetbe helyezését pere kezdetéig. A politikus-üzletembert hazaárulással és Ukrajna gazdasági érdekeinek aláásásával gyanúsították meg a hatóságok. Az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete után azonban elhagyta azt a lakását, amelyben tartózkodnia kellett volna, és 48 napi bujkálás után ukrán katonai egyenruhába öltözve próbált külföldre szökni, ekkor tartóztatták le április közepén. Zelenszkij már akkor azt mondta, hogy javasolja ukrán hadifoglyokra kicserélni őt.

EBESZ: a félelem és megfélemlítés légköre alakult ki Oroszországban

A félelem és megfélemlítés légköre alakult ki Oroszországban az ukrajnai háború kezdete óta, ami az eltérő vélemények elhallgattatásában nyilvánul meg - állítja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egy friss jelentésben, amelybe az AFP francia hírügynökség nyert betekintést.

A bécsi székhelyű biztonsági szervezet jelentése szerint az elnyomás 2012 óta fokozatosan erősödött, s mindez az Ukrajna elleni hadművelet nyomán elfogadott törvényekkel csúcsosodott ki.

A dokumentum fogalmazása szerint ez az üldöztetés "a nyilvánosság előtt zajlik", miközben gőzerővel működik az állami propaganda. "Egymás után minden szövetségi és regionális bűnüldözési hatóság Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen irányítása alá került" - olvasható tovább.

A jelentés szerint Oroszország nem vett részt a vonatkozó vizsgálatban, és nem válaszolt szakértői látogatásokat kérő megkeresésekre.

Polgármester: ukrán tüzérségi csapás érte az egyik donyecki piacot

Legkevesebb hat ember életét vesztette és további hat megsebesült, amikor ukrán tüzérségi csapás érte Donyeck egyik piaccsarnokát - közölte Alekszej Kulemzin, a város polgármestere csütörtökön a sajtóval. 

Kulemzin szerint támadás érte a város több más részét is, beleértve az önkormányzat épületét. Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője nem zárt ki annak lehetőségét, hogy a támadást ismét francia gyártmányú CAESAR önjáró tarackokkal hajtották végre. 

A Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került részén lévő Melitopol városban a központi piacon robbant pokolgép. A helyi hatóságok szerint a detonáció következtében hatan megsebesültek 

A donyecki területvédelmi parancsnokság csütörtökön bejelentette, hogy a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság "népi milíciája", orosz tűztámogatás mellett, elfoglalta az Artemivszk (Bahmut) közelében lévő Zsovanka települést. 

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a Harkiv megyei Monacsinivka falunál végrehajtott légicsapás az ukrán 93. gépesített dandár mintegy száz katonáját és mintegy 20 haditechnikai eszközét, köztük egy HIMARS rakétasorozatvetőjét semmisítette meg. A 14. gépesített dandár azon egységei, amelyek sikertelen kísérletet tettek az Oszkil folyón való átkelésre Dvoricsnánál, 30 halottat és hat gyalogsági harcjárművet veszítettek - tette hozzá. 

Zaporizzsja város közelében orosz precíziós levegő-föld fegyverek a tábonok szerint a 65. gépesített lövészdandár, a 19. konvojzászlóalj és az "idegenlégió" 150 harcosát ölték meg és 19 haditechnikai eszközét tették üzemképtelenné. A donyecki régióban lévő Sziverszknél ugyanilyen eszközökkel a 17. harckocsizó dandár ideiglenes állomáshelyére és a 80. ejtőernyős rohamdandár lőszerraktárára mért csapások következtében több mint 90 katona vesztette életét, 15 haditechnikai eszköz és több mint ezer aknavetőlőszer pedig megsemmisült. A Herszon megyei Novovozneszenszke és Mirjoljubivka közelében a 60. lövészdandár állásaira mért masszív tűzcsapások nyomán az alakulat 96. zászlóalja telkesen elvesztette harcképeségét, az életben maradt katonák elmenekültek. 

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők a beszámoló szerint megsemmisítették az ukrán 1. harckocsizó dandár egyik zászlóaljának vezetésipontját, három amerikai M777-es tarackokkal tüzelő szakaszt és egy HIMARS-szakaszt, utóbbit a Mikolajiv megyei Bereznehuvate település közelében. Emellett Konasenkov szerint csapás érte a 14. gépesített dandár egységeit a Harkiv megyei Guszinkánál és a 46. légimozgékonysági dandárét a Herszon megyei Bilohirkánál, valamint 138 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, továbbá 72 tüzérségi egységet. Megsemmisítettek négy lőszer- és fegyverraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt 17 drónt, 27 HIMARS- és tíz Vilha-lövedéket, valamint hét amerikai HARM radarelhárító rakétát. 

Az orosz védelmi misztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 295 repülőgépet, 155 helikoptert, 2035 drónt, 375 légvédelmi rakétarendszert, 5073 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 842 rakéta-sorozatvetőt, 3406 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5786 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg. 

Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt nap folyamán az ukrán tüzérség 13 tüzérségi lövedéket lőtt ki Enerhodar városára és a Zaporizzsjai atomerőművel szomszédos területre a Dnyipropetrovszk megyei Marhanecből. Az orosz tüzérség a támadást elfojtotta, a létesítménynél a sugárzási szint normális az orosz hadijelentés szerint.

A mozgósítás előli tömeges menekülés esetén Lengyelország összehangolná lépéseit a balti országokkal

Erről Pawel Soloch, a lengyel nemzetbiztonsági iroda (BBN) főnöke beszélt. Szerinte amennyiben valóban tömegesnek bizonyulna, emberek ezreit érintené a menekülés, az intézkedéseket össze kellene hangolni a térség többi államával, elsősorban a három balti országgal, de Finnországgal is. 

- mondta.

Lettország, Litvánia és Észtország az orosz mozgósítás előtt, hétfőn korlátozta a schengeni térségbe való belépést az uniós vízummal rendelkező, turisztikai, kulturális, sport- és üzleti céllal érkező oroszok számára. Később Lengyelország is hasonlóképpen módosította a vonatkozó előírásokat. Fenntartották a mentességet többek között az ellenzékiek számára, valamint humanitárius ügyekben is.

Média: fogolycserével szabadultak ki az Azov ezred parancsnokai és Medvedcsuk

Nagyszabású fogolycsere történt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra: az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal fémmű védőit, az ukrán pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátotta szabadon - közölte az Amerika Hangja orosz nyelvű híroldala és a Meduza orosz ellenzéki portál.

Rakétatűz alatt volt Mikolajiv az éjszaka

Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Herszontól északnyugatra fekvő Mikolajiv kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az oroszok nem sokkal éjfél után "masszív rakétatűznek vetették alá a várost, főként S-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel".

Többemeletes épületek, gázvezetékek, vízvezetékek, mozi- és színházudvarok, valamint adminisztratív épületek sérültek meg, a rakétatűz következtében kigyulladt egy raktár - írja a Sky News.

Egyelőre nincs hír áldozatokról. Az információkat független forrásból még nem erősítették meg.

Nikopolban is meghalt egy ember az orosz támadásokban

Valentyin Reznichenko, a megye kormányzója szerint Oroszország a Dnyipro megyei Nikopolt is támadta egy Grad többszörös kilövésű rakétarendszerrel: 17 ház megrongálódott és egy ember meghalt.

Egy ember meghalt a zaporizzzsjai támadásokban

Az elmúlt napban az orosz erők kilenc rakétát lőttek ki Zaporizzsjára, melyek infrastrukturális objektumokat és lakóépületeket rongáltak meg, valamint a támadásokban egy ember meghalt - mondta Olekszandr Sztarukh, helyi kormányzó.

5 civil meghalt Donyeckben

A tegnapi nap folyamán az orosz csapatok két civilt öltek meg Kurakhoveban, egyet Bahmutban, egyet Avdiivkában, egyet Karlivkában, és 12 embert megsebesítettek Donyeck megyében – mondta Pavlo Kirilenko, a megye kormányzója.

Kirilenko szerint a háború kezdete óta 873 civil halt meg Donyeck megyében, Mariupolt és Volnovakhát nem számítva.

A halálra ítélt briteket, Medvedcsukot és az Azov ezred parancsnokait is elengedték

Nagyszabású fogolycsere volt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra: az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal fémmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátották szabadon - közölte az Amerika Hangja orosz nyelvű híroldala és a Meduza orosz ellenzéki portál.

A rijádi külügyminiszter közlése szerint Oroszország Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg közvetítésével szabadon engedett tíz külföldit is, akiket az ukrajnai harcok során ejtettek fogságba: öt brit, két amerikai, egy marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt.

A repülővel Szaúd-Arábiába szállított külföldiek között van a brit Shaun Pinner és Aidan Aislin, valamint a marokkói Brahim Szaadun is, akit a donyecki népköztársaságban zsoldosként ítélt halálra a bíróság.

Az ukrán hatóságok megerősítették a fogolycsere tényét. A történtekről a fősodorhoz tartozó orosz média ukrán és török forrásokra hivatkozva számolt be.

Ukrajna átadott 55 orosz hadifoglyot és az Ukrajnában hazaárulással vádolt Viktor Medvedcsukot, az Ellenzéki Platform - az Életért nevű ukrán párt egyik vezetőjét. 

Medvedcsuk egyik lányának Vlagyimir Putyin orosz elnök a keresztapja.

Oroszország 215 ukrán katonát, köztük 124 tisztet és - Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint - a szélsőjobboldali Azov ezred 108 tagját engedte el. A szabadon bocsátottak mintegy fele részt vett Azovsztal védelmében: köztük van Denisz Prokopenko és Szvjatoszlav Palamar Azov-parancsnok, valamint Dmitro Kozackij Azov-harcos, aki az üzem védőiről készített képeivel vált híressé. Az egyik felvétele Grand Press Photo-díjat kapott.

Kiszabadult a 36. önálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka, Szerhij "Volina" Volinszkij és Kateirna "Ptaska" Policsuk mentős is. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az Azov-parancsnokok szabadon bocsátásában Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetített. A felek megállapodtak, hogy az elengedett Azov-tagok a háború végéig török területen maradnak. Volodimir Zelenszkij élőben közvetített televíziós kapcsolásban beszélt a fogolycsere érintettjeivel.

Az oroszok csapást mértek Zaporizzzsjára

A Zaporizzsja megye kormányzója, Starukh szeptember 22-én a Telegramon azt írta, hogy Oroszország csapást mért Zaporizzsja városára.

A kormányzó nem közölt további részleteket a támadásról, és azt mondta, hogy az áldozatok és a károk meghatározása még folyamatban van.

Zelenszkij Oroszország megbüntetését szorgalmazta

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Közgyűlésén videoüzenetben elmondott beszédében arra szólította fel a világ országait, hogy a világszervezet állítson fel rendkívüli bíróságot, amely "igazságos büntetést" szab ki Oroszországra, és megfosztja vétójogától az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Zelenszkij nem sokkal azt követően mondta el beszédét az ENSZ-ben, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges katonai mozgósítást jelentett be, és ismételten atomfegyver alkalmazásának lehetőségével fenyegetőzött országa megvédése érdekében.

 - hangoztatta az ukrán elnök.

Zelenszkij kijelentette, hogy 5 feltétele van a békének, amelyek nem képezik alku tárgyát. Ezek között szerepel az orosz agresszió megbüntetése, Ukrajna biztonságának és területi épségének helyreállítása, valamint biztonsági garanciák.

Sok küldött álló ovációval fogadta az ukrán elnök felszólalását az ENSZ Közgyűlésében.

Megsemmisítettek egy orosz Mi-24-es helikoptert

Az ukránok megsemmisítettek egy orosz Mi-24-es helikoptert Herszonban - jelentették az ukrán fegyveres erők.

Az ukrán déli hadműveleti parancsnokság közölte, hogy az ukrán légierő szeptember 21-én 21 légicsapást hajtott végre, és a földről semmisített meg egy Mi-24-es orosz helikoptert a Herszon megyei Kosztromka közelében.

Az EU újabb szankciók előkészítéséről állapodott meg Oroszország ellen

Az Európai Unió tagállamai megállapodtak szerdán New Yorkban, az ENSZ Közgyűlése alkalmával tartott találkozójukon, hogy újabb szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, és növelik az Ukrajnának nyújtott támogatást - jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

 - fogalmazott Borrell, miután egyeztetett a tagállamok tárcavezetőivel.

Közleményében a politikus azt írja, hogy a részleges mozgósítással, annektálásról szóló jogsértő népszavazások támogatásával és tömegpusztító fegyverekkel fenyegetőzéssel Oroszország a konfrontáció útját választotta.

"Az atomfegyverekre hivatkozás nem rendíti meg eltökéltségünket, elszántságunkat és egységünket, hogy kiálljunk Ukrajna mellett, és átfogó támogatást nyújtsunk ahhoz, hogy Ukrajna képes legyed megvédeni területi épségét és szuverenitását mindaddig, amíg erre szükség van" - tudatta Borrell.

"Teljesen világos, hogy Putyin el akarja pusztítani Ukrajnát" - mondta Josep Borrell újságíróknak New Yorkban, kiemelve, hogy az orosz gazdaság egyes szektorai és a háborúért felelős személyek, szervezetek ellen készülnek újabb szankciók. Azt is elmondta, hogy hisz abban, hogy a miniszterek tanácsában egyhangú támogatást kapnak majd az újabb szankciók.

Több mint 11 ezren érkeztek tegnap Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 6008-an léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5210-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.

 Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Tüntetések és letartóztatások Oroszország-szerte

Oroszország 38 városában 1240 embert vettek őrizetbe a mozgósítás elleni tiltakozások miatt - írta a Sky News. A független OVD-Info tüntetésfigyelő csoport hozzátette, hogy közülük legalább 489 embert Szentpéterváron vettek őrizetbe.

Zelenszkij szerint erre készül Oroszország

Videóbeszédet tartott Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ közgyűlésén, ebben többek között azt mondta, Oroszország tárgyalásokról beszél, de csak a visszavonulását akarja lassítani.

Az ukrán elnök szerint Oroszország a telet Ukrajna megszállt területén akarja tölteni, és felkészíteni az erőket egy új offenzíva megkísérlésére vagy legalábbis erődítményeket akar készíteni a megszállt területeken, és katonai mozgósítást akar végrehajtani otthon.

Elengedték az oroszok az Azovsztal parancsnokait

Az Azovsztal védelmének parancsnokai, köztük Denisz Prokopenko, az Azov-ezred vezetője, Szvjatoszlav Palamar parancsnokhelyettes és Szerhij Volinszkij tengerészgyalogsági parancsnok is azon 215 ember között voltak, akiket szeptember 21-én egy nagyszabású fogolycsere során engedtek el az orosz fogságból.

Bedugult az orosz-grúz határ

Ahogy arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz államfő az ukrajnai hadműveletek miatt részleges mozgósítást rendelt el, a tartalékosokat kívánják behívni. Szergej Sojgu védelmi miniszter azzal egészítette ki Putyin bejelentését, hogy mintegy 300 ezer főt fognak mozgósítani.

Észak-Korea tagadja, hogy fegyvert vagy lőszert adna az oroszoknak

Észak-Korea közölte, hogy soha nem szállított fegyvert Oroszországnak, és nem is tervezi ezt - szerepel a KCNA észak-koreai állami hírügynökség szeptember 21-én közzétett nyilatkozatában, amely egy meg nem nevezett észak-koreai tisztviselőre hivatkozik.