2022.10.20. 13:06
A háború a migráció erősödésével és a terrorveszély fokozódásával is járhat
Az ukrajnai háború okozta globális élelmezési válság nyomán újabb migrációs hullámok indulhatnak meg, ami kedvez a terrorista szervezeteknek, ugyanis a merénylők könnyen meg tudnak bújni az érkező emberáradatban – idézte az MTI Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni globális koalíció külföldi harcosokkal foglalkozó munkacsoportjának csütörtöki budapesti ülésén elhangzott kijelentését.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni globális koalíció külföldi harcosokkal foglalkozó munkacsoportjának ülésén Budapesten 2022. október 20-án
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni globális koalíció külföldi harcosokkal foglalkozó munkacsoportjának csütörtöki budapesti ülésén hangsúlyozta, hogy
most az ukrajnai háború köti le a nemzetközi figyelmet, de nem szabad elfeledkezni a már korábban keletkezett biztonsági kihívásokról sem, amelyek "egyáltalán nem veszítettek sem a súlyukból, sem az intenzitásukból".
Beszédében rámutatott, hogy
a terrorszervezetek az ilyen instabil helyzeteket mindig megpróbálják a maguk javára fordítani, így az IÁ vezetői is újabb európai merényleteket sürgettek az utóbbi időben, ezért is kulcsfontosságú a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktus mihamarabbi lezárása.
Hozzátette, ez abból a szempontból is rendkívül lényeges, hogy az orosz és az ukrán gabonaexportnak jelentős a szerepe számos, egyébként is instabilitásra hajlamos ország élelmiszerellátásában.
"Éhínségek esetén a szélsőséges ideológiák sokkal könnyebben tudnak terjedni, az erőszak felüti a fejét, és ilyenkor részben súlyos elvándorlási hullámok indulnak, részben pedig a terrorizmus legjobb táptalaja jön létre"
– figyelmeztetett.
Szijjártó Péter kitért a terrorizmus és az illegális migrációs hullámok közötti összefüggésre is, kiemelve, hogy a merénylők könnyen meg tudnak bújni az ellenőrizetlenül érkező emberáradatban.
Aláhúzta: Magyarország déli határán idén eddig 215 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg, csak idén 1500 embercsempész ellen indult eljárás, a nyugat-balkáni útvonalon keresztül érkezők száma pedig már hasonlít a 2015-ös bevándorlási válság időszakában tapasztalthoz.
"Ezek a migránsok már teljesen új dimenzióját hozzák az erőszaknak és agresszivitásnak, ugyanis most már fel vannak fegyverezve, éles fegyverekkel jönnek, egymásra lőnek és fenyegetik a magyar határt védő rendőröket és katonákat"
– fogalmazott.
"Minden eddiginél jobban és erőteljesebben kell támogatni a nyugat-balkáni országokat annak érdekében, hogy garantálni tudják a saját és ezáltal a mi biztonságunkat is"
– szögezte le, hozzáfűzve, hogy az Európai Uniónak világos üzenetet kellene közvetítenie, miszerint nem érdemes megindulni a kontinens felé.
A miniszter elmondta, hogy Közép-Európa számára a biztonság és a stabilitás kérdése, a terrorizmus elleni küzdelem ügye mindig is kiemelt jelentőséggel bírt. Közölte,
ebben a régóta nem tapasztalt súlyosságú és összetettségű biztonsági válsághelyzetben fontos összefogni a Nyugat-Balkánnal a hatékony terrorellenes fellépés érdekében.
Beszélt az üldözött keresztények védelméről is, és kijelentette, hogy
a Hungary Helps programban már mintegy félmillió ember otthon maradását vagy hazatérését segítették a helyi életkörülmények javítása révén.
Hangsúlyozta: a programot a magyar kormány a gazdasági nehézségek ellenére is folytatni fogja.
Az Iszlám Állam elleni, jelenleg nyolcvan országot tömörítő globális koalícióhoz Magyarország már a 2014-es létrejöttekor csatlakozott. A külföldi harcosokkal foglalkozó munkacsoportnak 44 tagja van, és évente négyszer ülésezik, ezúttal Budapesten. Ez az első alkalom, hogy a három elnöklő országon - Hollandia, Törökország, Kuvait - kívül ül össze a munkacsoport.
