A tagállamok pénzügyi alap előterjesztését sürgették a gazdaság fellendítésére

A szolidaritás szellemében fogant új Marshall-tervre van szükségünk, amelyet Európa finanszíroz – jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek videokonferencia keretében csütörtök délután megkezdődött csúcstalálkozója résztvevőihez intézett beszédében.

Az egynapos csúcstalálkozón arról tárgyalnak, hogy a koronavírus-járvány okozta válságot követően miként indítsák újra a gazdaságot.

Az EP elnöke elmondta, az unió felelőssége, hogy gyorsan választ adjon a járványra, és minden lehetséges eszközt ki kell használni a válsághelyzet orvoslására. Az újjáépítési tervvel kapcsolatban hozzátette, hogy együttes erőfeszítések szükségesek, mivel több EU-tagország a költségvetési hiány növelése nélkül nem tudja megtenni a gazdasági helyreállításhoz szükséges lépéseket.

Sassoli hangsúlyozta, az Európai Parlament támogatja, hogy kötvényeket bocsássanak ki a gazdaság helyreállításának finanszírozására.

„Már több nagyratörő javaslatot letettünk az asztalra, de azt hiszem, az állam- és kormányfőknek ma még ambiciózusabbnak kell lenniük” – tette hozzá.

Az EU tagországainak vezetői a csütörtöki videokonferencia keretében többek között a koronavírus-járvány megfékezésére hozott rendkívüli intézkedések fokozatos feloldására irányuló közös európai ütemterv kidolgozásáról is tárgyalnak.

A tagállamok pénzügyi alap előterjesztését sürgették gazdaság fellendítésére

Az Európai Unió tagországainak vezetői azzal bízták meg az Európai Bizottságot, hogy május 6-ig terjesszen elő olyan költségvetési javaslatot a 2021-2027 közötti időszakra, amely megfelelő pénzügyi alapot biztosít a koronavírus-válság sújtotta gazdaság fellendítésére – közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.

Charles Michel az állam-, illetve kormányfők videokonferencia keretében tartott csúcsértekezletét követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a recesszió utáni fellendülés elősegítését szolgáló, a hosszú távú gazdasági kilábalást támogató helyreállítási alapnak igazságosnak kell lennie, egyebek mellett abban segítené a tagországokat, hogy ne alakuljon ki lényeges eltérés gazdaságuk helyzetét illetően. Elegendő méretűnek kell lennie, hogy arányos választ tudjon adni a koronavírus okozta gazdasági kihívásokra.

Az unió 2021 utáni, hétéves költségvetésére épülő pénzügyi alap egyebek közt finanszírozná az uniós politikákat, valamint hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönözné. Hozzátette, a költségvetés és a gazdasági kilábalást támogató alapok elfogadása nehéz feladat lesz, amelyhez erős politikai akaratra és szolidaritásra lesz szükség a tagállamok részéről.

Elmondta, a vezetők jóváhagyták az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport által április 9-én bemutatott, 540 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomagra tett javaslatot. A gazdasági mentőterv egy 240 milliárd euróig terjedő elővigyázatossági hitelkeretre, egy 100 milliárd eurós munkahelymegőrző programra, valamint az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euróig igénybe vehető garanciaalapjára épül, amely a vállalatok likviditástámogatását szolgálja – közölte. Hozzátette, a tagországok azt szeretnék, ha az uniós eszköz június elsejétől elérhető lenne.

Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők egyetértetek abban, hogy a rendkívüli intézkedések fokozatos és összehangolt feloldására van szükség, különös figyelemmel a közelgő nyári szünetre és üdülési szezonra. Az Európai Tanács elnöke azt is közölte, hogy a tagországok vezetői május 6-án videokonferenciát tartanak a Nyugat-Balkán országaival.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcsértekezletet követően a tanácsi tájékoztatóval összehangolt online sajtóértekezleten hangsúlyozta: a következő többéves pénzügyi keretnek alkalmazkodnia kell a koronavírus-járványt követő új körülményekhez.

Aláhúzta, a hétéves költségvetéshez kapcsolódó helyreállítási alap az egyetlen mód arra, hogy az unió kilábaljon a járvány okozta válságból. A cél elérése érdekében azonban „fokozni kell a tűzerőt”, hogy az unió képes legyen a beruházásokhoz szükséges pénzösszeg előteremtésére. Az Európai Bizottság ezért a tagállami költségvetési befizetések növelését fogja javasolni.

Jelenlegi becslések alapján a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mintegy 1,2 százalékos befizetése helyett a saját források felső korlátját körülbelül 2 százalékra kell emelni két vagy három éven keresztül. A törekvés az egységes piac és az unió egységének védelmére irányul – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.