Fotó: Balázs Attila / MTI

Fülöp Attila: a főváros a felelős az idősotthonaiban történtekért

Az ország 1600 szociális intézményéből mindössze 33-ban volt koronavírusos megbetegedés, ami jól mutatja, hogy a terület becsülettel helytállt – mondta Fülöp Attila.

A szociális ügyekért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjúban kiemelte: felbecsülhetetlen értéket nyújtottak a járvány idején a fogyatékossággal élőknek az infokommunikációs fejlesztések, így a kormány a jövőben is támogatni fogja az ehhez hasonló projekteket. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását anyagilag és kampánnyal is ösztönzik, és hamarosan jogszabály is születhet arról, hogy mindenki dolgozhasson, aki tud és szeretne.

A Magyar Nemzetben megjelent interjút változtatás nélkül itt elolvashatja:

Most, hogy a járvány első hulláma már lecsengőben van, hogyan összegezné a tapasztalatokat a szociális szférában? Melyek a tanulságok, amelyeket levonva már felkészültebbek lehetünk, ha lesz új hullám?

A terület becsülettel helytállt, ezt abból is tudom, hogy az elmúlt hónapokban országszerte rengeteg intézményben jártam. Összesen 1600 bentlakásos szociális intézmény van az országban, amelyekben idősek, fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek laknak, ezekből mindössze harmincháromban volt megbetegedés. Ha ezt összehasonlítjuk például Spanyolországgal, Olaszországgal vagy Nagy-Britanniával, látható, hogy nálunk sokkal jobb a helyzet. A járvány egyik hozadéka, hogy a társadalom nagyobb része látta: ezek az intézmények valóban otthonként szolgálnak az ott élőknek, a másik, hogy a koronavírus feltételezett második hullámának vagy bármilyen más járványnak sokkal felkészültebben és tudatosabban futhatunk neki.

Ki a felelős az ön által is említett intézményekben azért, hogy megjelenhetett a fertőzés?

A szociális szférában az 1602 intézményből 478 civil, 458 önkormányzati, 341 állami és 325 egyházi fenntartású, amiből jól látszik, hogy közel sincs állami monopólium ebben a szférában. Kristálytiszta, hogy minden intézménynél van egy fenntartó, amely – ahogy a nevében is benne van – fenntartja a rendet, köteles biztosítani az intézmény szabályos működését. Több fővárosi fenntartású intézménynél a kormányhivatal többszörös jogszabálysértést állapított meg, de ez nem volt általános az ország más intézményeiben, ahol nem láttunk olyan drámai képeket, mint Budapesten vagy Nyugat-Európában.

Minek köszönhető, hogy kevesebb megbetegedés történt a fogyatékkal élőket és pszichiátriai betegeket ellátó otthonokban?

Az már a járvány kezdeti szakaszában látható volt, hogy elsősorban az idősekre veszélyes a vírus, ez lehet az oka annak, hogy inkább az idősotthonokban okozott megbetegedéseket, és a többi zárt közösséget – például a gyermekotthonokat is – szinte teljesen elkerülte.

A járvány után számos munkahely megszűnt, milyen mértékben hat ki ez például a megváltozott munkaképességű dolgozókra? Lehet olyan integrált foglalkoztatást végző cég, amely először inkább őket bocsátja el, ha kényszerleépítések vannak?

Először is fontos leszögezni, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók közé nemcsak a fogyatékossággal élők tartoznak, hanem például a tartós betegséggel élők vagy azok is, akik súlyos műtéten estek át. Jelenleg 150 ezer megváltozott munkaképességű (mmk) ember dolgozik Magyarországon, ami két és félszerese a 2010-es adatnak. Az ő életük és munkájuk tökéletes példája annak, hogy attól, hogy megváltozott a munkaképességük, a szándékuk változatlan: az általuk megkeresett pénzből szeretnék eltartani magukat és a családjukat. Foglalkoztatásukhoz persze létezik pénzügyi ösztönző is, ezt hívjuk rehabilitációs hozzájárulási adónak. Vagyis egy több mint 25 munkavállalóval rendelkező cégnek, ha nem foglalkoztat meghatározott arányban mmk-s dolgozót, akkor adót kell fizetnie. Ahhoz, hogy ezen a területen sikereket érjünk el, az állami szektornak össze kell fognia a versenyszférával, ezért indítottuk el év elején az Érték vagy! programunkat, hogy ösztönözzük a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, karöltve a versenyszférával; ennek zajlik a jogszabályi előkészítése is.

Nemrég hoztak törvényt arról, hogy megerősítik az egyházak szerepét a szociális és gyermekvédelmi ellátások terén, illetve több állami tulajdonú ingatlan kerül majd át az egyház fenntartásába. Mit jelent ez a gyakorlatban, miért volt fontos megalkotni a törvényt?

Ennek az egyik legkézenfekvőbb oka, hogy az egyházak szociális missziója évszázados hagyományokra épül: már akkor is végeztek ilyen típusú feladatokat, amikor még államokról, jogrendről sem volt szó. Egyrészt ezt az évszázados elkötelezettségüket szeretnénk segíteni, másrészt az Orbán-kormánynak a kezdetektől stratégiai partnerei az egyházak. A törvény két fontos tartalmi részből áll. Az egyik, hogy 29 olyan intézmény van, ahol az utóbbi években az egyházak vállaltak át a szociális feladatok ellátását az államtól, így ők megkapják az ingatlant is ehhez. Ennek számos gyakorlati oka van, ­például egy egyszerű korszerűsítési pályázat benyújtása is nehézségbe ütközött, hiszen eddig nem tulajdonosai, csak használói voltak az ingatlanoknak.

Az elmúlt időszakban az örökbefogadás mellett a nevelőszülői hivatás szépségeire is felhívták a figyelmet, többek között egy dokumentumfilm is készült. Hogy látja, nyitottabbak lettek a magyarok erre a lehetőségre, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt?

A nevelőszülői hivatás fontosságára a Befogadlak című országjáró kampánnyal igyekeztük felhívni a társadalom figyelmét. A hosszú távú célunk egy mondatban úgy hangzik: a gyerekvédelem is legyen családközpontú. Ma 23 ezer gyermek van Magyarországon, akik nem a vér szerinti családjukban nevelkednek, olyan traumákon kellett keresztülmenniük, amiket a legtöbben elképzelni sem tudnak. Amikor a gyermekeket muszáj kiszakítani a saját családjukból, akkor az állam próbál meg segíteni, vagy úgy, hogy a gyerek intézménybe kerül, ahonnan kikerülve lényegesen nehezebb a társadalomba való beilleszkedés, vagy nevelőszülői családba kerül. Fontos azt is tisztázni, hogy a gyermekvédelemben élő gyermekek csupán néhány százaléka örökbe fogadható, hiszen róluk nem mondtak le a szüleik. Az örökbe fogadható gyerekek közül is sokaknak van testvérük, idősebb vagy fogyatékos, ezek a körülmények csökkentik a családra találás esélyeit. Ezért is fontos a nevelőszülők szerepe, hiszen sokaknak ez az egyetlen esélyük, hogy családban nevelkedjenek. Ugyanakkor a nevelőszülő mindig csak átmeneti segítség, hiszen a cél az, hogy vagy a vér szerinti saját családjukba visszakerüljenek a gyerekek, vagy örökre befogadják őket. Jelenleg 5500 nevelőszülő van Magyarországon, ez az elmúlt évekhez képest növekedést jelent. Ezt részben a kampánynak köszönhetően értük el, de a cél az, hogy hosszú távon is segítsük a gyerekek elhelyezését.

Többször is említette, hogy az informatikát a fogyatékosságügy szolgálatába kell állítani. Ezen a téren történtek idén előrelépések? Együttműködnek infokommunikációs cégekkel a vakokat segítő Távszem alkalmazáson kívül?

Éppen a közelmúltban találkoztam a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek vezetőivel, akik elmondták, hogy a mostani járvány alatt felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak ezek a fejlesztések. A szociális kapcsolattartás, amely a többségi társadalomnak is nehéz volt, a fogyatékossággal élőknek és családjuknak még sokkal nagyobb kihívást jelentett. Ezekre a fejlesztésekre a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított, és közös pontjuk volt, hogy minden esetben a fogyatékosságügyi szervezetekkel egyeztettünk, ők fejlesztették ki az applikációkat, saját szükségleteikre szabva. Ilyenek a siketeket segítő Kontaktszolgáltatás, amelyben egy okoseszköz segíti a jelnyelvi tolmácsolást; a vakoknak kifejlesztett Távszem, amely a mindennapi nehézségek megoldásában támogatja a felhasználókat; valamint az autistákat segítő Data, amelynek az életritmus kialakításában van szerepe. Ezek a projektek nagyon jól sikerültek, a jövőben is szeretnénk folytatni őket. Egyébként most zajlik a jelnyelvi törvény vitája a parlamentben, amelyben a Kontaktnak is kiemelt jelentősége van, mert az alkalmazásnak köszönhetően nincs szükség arra, hogy a tolmács fizikailag legyen jelen mindenhol.

Hogyan tudná összegezni a szociális szféra jelenlegi helyzetét és kilátásait?

A járvány miatt jobban reflektorfénybe került a szociális terület, minden kihívásával és szépségével együtt. Rengeteg intézményt látogattam meg az elmúlt hetekben, sok vezető hangsúlyozta, hogy a nehézségek kihozták ­kollégáik rejtett képességeit is, így ezek a hónapok közösségépítők is voltak. Olyan terület került fókuszba, amely eleve az élet kihívásaira és nehézségeire keresi a válaszokat a mindennapokban is. Most a járvány idején a területen dolgozók embert próbáló munkája is láthatóvá vált. Köszönet a helytállásukért! Ahogy arra az örökbefogadási törvény vitája is rávilágított, az Orbán-kormány polgári és keresztény alapú világlátásának helye van a szociális szférában. Ha az örökbefogadási törvényt nem ez a kormány nyújtotta volna be, hanem egy balliberális kabinet, akkor „jövőbelátó”, „európai színvonalú” jelzőket kapott volna. Az elmúlt évtizedekben a liberális és baloldali pártok kisajátították és szép fényes csomagolópapírnak használták a szociális területet, sokszor látványosságnak használva az érintetteket politikai céljaik eléréséhez. De legyen világos: a szociális gondoskodás keresztény alapokra épült, ezért elkötelezett a kormány ezen a téren is.

Borítókép: Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára nyilatkozik a sajtónak nevelőszülõknél tett családlátogatása közben Gávavencsellőn 2020. június 9-én

Dosszié

Dosszié

Hozzászólások

szponzorált tartalom
Mérföldkőhöz ért az atomerőmű-beruházás
az anyák megmentője
Átadták a Semmelweis-napi elismeréseket
roland garros / 11 perce
Nem szeretnék, hogy még egyszer megismétlődjön az Adria Touros eset
A Roland Garros szervezői mindent megtesznek annak érdekében, hogy a francia nyílt teniszbajnokságon ne ismétlődjenek meg a Novak Djokovic által rendezett Adria Touron történtek.
Gyász
"Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid közt, mikor elhervadnak, megtalálsz a Falevélben, mikor lehull, meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok állni Veled." /Jókai Mór/ Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SCHWINDL ROZÁLIA 2020. március 20-án, életének 80. évében hosszú, türelemmel viselt betegségben elhunyt. Szeretett halottunktól 2020. július 9-én 10.45 órakor veszünk végső búcsút a vokányi temetőben. Gyászmise a temetés napján 10 órakor lesz a vokányi Szentháromság Templomban. Mosolya örökre szívünkben él! A gyászoló család
"Az emlékezés a lélekben terem, s a lélek nem hal meg soha!" Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, dédapánk KÁRPÁTI IMRE a kémesi általános iskola volt tanára, igazgatója hamvasztás utáni búcsúztatója 2020. július 11-én 10 órakor lesz a harkányi református templomban gyászistentisztelet keretében. Részvétüket egy szál virággal fejezhetik ki. A sírcsokorra szántakat a kihelyezett perselybe helyezhetik el a gyülekezet javára. Emléke legyen áldott! A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesapánk DARÁZSI JÓZSEF 68 éves korában elhunyt. Temetése 2020. július 13-án 13.30 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy SZABÓ GYÖRGY 98 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 2020. július 14-én 13 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesapánk, apósunk, nagyapánk és dédapánk ID. APACZELLER JÓZSEF gyapjúfonó mester, állatfelvásárló, az Állatforgalmi Vállalat és a pécsváradi ÁFÉSZ egykori munkatársa 91 éves korában, családja körében békésen elaludt. Temetése 2020. július 6-án, hétfőn 15 órakor lesz a pécsváradi temetőben, majd ezt követően 16 órától gyászmisén búcsúzunk tőle a pécsváradi Nagyboldogasszony római katolikus templomban. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy édesapám, nagyapám UJVÁRI LÁSZLÓ nyugalmazott honvéd ezredes életének 99. évében elhunyt. Temetése 2020. július 8-án 13.30 órakor lesz a pécsi köztemetőben. Gyászoló szerettei
Mindazokkal tudatjuk, akik szerették és ismerték, hogy drága édesanyánk és nagymamánk REICHERT GYULÁNÉ életének 84. évében örökre itt hagyott bennünket. Temetése 2020. július 8-án, 11 órakor lesz a berkesdi temetőben. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy SZABÓ ANTAL (Atom Anti) volt buszsofőr 70 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. július 9-én 10.30 órakor lesz a pécsi köztemető Zsolnay-szórókútjánál. Gyászoló szerettei
Szomorúan tudatjuk, hogy HÜFNER KORNÉL életének 77. évében elhunyt. Végső búcsút 2020. július 9-én 13 órakor veszünk tőle a pécsi Memento temetkezés ravatalozójában. (Pécs, Nagyárpádi u. 15/c.) A gyászoló család
Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagypapánk, testvérem, sógorom, apósunk DR VERECKEI GÁBOR szülész, nőgyógyász életének 79. évében hosszantartó betegség után, 2020. április 20-án visszatért a Teremtőhőz. Temetése 2020. július 6-án 14.30 órakor a pécsi temető kápolnájában a Római Katolikus Egyház szertartása szerint lesz. Kérjük a részvétnyilvánítások mellőzését. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága anyukánk LÁNCZ ANTALNÉ Szabó Gizi 63 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 2020. július 8-án, szerdán 17 órakor lesz a pécsváradi Római katolikus temetőben. Kérjük a részvétnyilvánítástól szíveskedjenek eltekinteni. Gyászolják fiai és a rokonság
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy HECSKÓ GYÖRGYNÉ Terike 95 éves korában elhunyt. Temetése 2020. július 6-án, a 14 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsi Belvárosi templomban. Kérjük, hogy részvétüket csak egy szál virággal fejezzék ki. Gyászoló szerettei
A sors akaratát mély fájdalommal fogadva tudatjuk azokkal, akik ismerték és szerették, hogy HERKE JÓZSEFNÉ Dávid Lívia 90 éves korában eltávozott közülünk. Temetése 2020. július 7-én 13 órakor lesz a pécsi köztemető oldalterméből. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család