Ország-világ

2020.09.21. 08:29

Maszkba borult az ország: a többség nem akar szorulni a kötelező viselet miatt

A járványkészültség fokozódásával háromlépcsős ellenőrzési rendszerrel mától az orr- és a száj eltakarására minden magyar számára kötelező viseleti rend lépett életbe az országban egységesen. Az egyedüli kivételek a hat éven aluli gyerekek, senki más nem mentesül, akkor sem, ha orvosi papírral igazolt betegség vagy fóbia, netán politikai meggyőződés miatt hanyagolná a maszkot. Alaposan kibővített felsorolás diktálja mostantól a kizárólagos helyszíneket, és külön részletezték a bolti vásárlás eseteit.

Debrecen, 2020. augusztus 13. Enyhén növekedett a koronavírus-járvány esetszáma 2020. augusztus közepén Debrecenben és a szennyvízben is nõtt a vírus örökítõ anyagának mennyisége. A korábbi védõintézkedések mellett megerõsítették, hogy a tömegközlekedési eszközökön arcmaszkot kell használni, amit az utazók nagy arányban be is tartanak. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.

Forrás: MTVA/Bizományosi

Fotó: Oláh Tibor

Szigorúbb fokozatra kapcsolt a járványkészültség, amelynek intézkedései a hat éven aluliakat kivéve mindenkit egyaránt szabálykövetésre késztet mostantól, feltéve, hogy az illető nem kíván felelőtlen magatartása miatt a múzeumból, az opera-előadásról vagy a pékségből – a többi jelenlévő pillantásaitól kísérve – rendőri felvezetéssel távozni – ismerteti a Magyar Nemzet.

Nemigen maradt kivétel, ahol immár ellenkezés nélkül kell a védőviselet. Ezek az üzleteken és a tömegközlekedésen túl tipikusan a közösségek által látogatott kiszolgáló, szórakoztató, szolgáltató, illetve közművelődést elősegítő vagy kulturális, zenei helyszínek, rendezvények, létesítmények, illetve az ügyfélfogadást szolgáló helyiségek, továbbá az egészségügyi és a szociális létesítmények. A járványhelyzettől függően érvényben lévő egységes szabály szerint ezeken a helyeken érkezéstől távozásig elvárás az arc és a száj megfelelő elfedése, amire már nem alkalmas egy sál vagy kendő, esetleg a ruhaujj egy része. Mivel nem szerepel a rendeletben, kérdéses, hogy az arcot teljesen eltakaró, átlátszó plexi álarcok kiváltják-e a maszk felvételét.

Hatásos a büntetés és a razzia esélye

„Egészen biztos, hogy megugrik a maszkviselés, azzal együtt, hogy akik eddig megtagadták, nem biztos, hogy ezután meggyőződésből veszik fel, inkább a bírságolástól való félelem vagy a boltból való kiutasítás esélye kényszeríti azt ki. A szövegezés alapján egyértelmű, hogy a kormányrendelet nem a maszkviták, rendőrségi jelenetek érdekében született, sokkal inkább az önkéntesen vállalt maszkviselést ösztönzi. A boltokban az üzemeltető felelőssége, hogy elérje a szabályosságot a dolgozójánál és a vásárlójánál is, nem beszélve a saját kötelezettségéről” – mondta a lapnak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Vámos György ismertette a szigorú menetrendet az ellenőrzéskor, ami nem teszi lehetővé, hogy a boltos diszkréten félrenézzen, ha a renitens vevő csak egy tejfölért ugrana be fedetlenül az üzletbe. Elsőként fel kell szólítani a maszk felvételére, ezután, ha a vevő továbbra sem hajlandó erre, fel kell hogy szólítsák, hogy be se lépjen így a boltba, ugyanis nem saját ötletből, hanem a rendelet által mostantól köteles a kereskedő kizárni a vásárlás lehetőségéből a maszk nélkül érkezőt.

„Ez azt jelenti, hogy a fedetlen arcú fogyasztó már be sem teheti a lábát a bejáraton. Mivel előírták számára, a kereskedő határozottan kell fellépjen, és ha a szóbeli tiltásra sem hajlik az illető a távozás vagy a szabályosság felé, a vállalkozó következő lépésként a rendőrség értesítésére köteles. Ha elmarad a figyelmeztetés, a felszólítás, kitiltás, a vásárlás megtagadása, a boltost a területen illetékes kereskedelmi hatóság, vagyis a jegyző büntetheti, amelyről a rendőrségtől kapnak tájékoztatást – van idő a gyakorlásra, mivel a bírságolás csak 15 nap múlva élesedik” – tette hozzá.

A sorok között szabadulna

Akkor, ha a maszktagadó vevő bejut a boltba, mert belépéskor még szabályosan érkezik, ám a sorok között már szabadul a védőviselettől: leveszi, lehúzza, félretolja, már megszegi a rendeletet, ezért a boltosnak azonnal határozottan utasítania kell a szabályos maszkviseletre, különben jelzi, hogy megtagadják a bevásárlás lehetőségét. Nem kell többször összefeszülni az üzleten belül, mert ezután már hívni kell a rendőrséget – emelte ki a főtitkár.

Ha a felelőtlen vevő azzal számol, hogy elintézi a bevásárlást, mire kiérkezik a hatóság, legkésőbb a pénztárnál marad hoppon, mivel a kiszolgálását meg kell tagadnia az alkalmazottnak.

„A szalagokra felpakolt termékeket nem fogja tudni kifizetni, viszont azzal végképp nem tanácsos próbálkozni, hogy önkényesen elpakolja a választott árucikkeket, mert az már függetlenül a maszktémától, önmagában bűncselekménynek minősül, amiért garantált az elszámoltatás” – jegyezte meg Vámos György. Ezzel együtt, mint mondta, nem kell arra számítani, hogy egymás fenyítésére, házmester-mentalitásra készülhetnek a békés áruházi hangulathoz szokott fogyasztók, mivel egyébként a szúrópróbaszerű hatósági ellenőrzéskor van a legnagyobb esély rá, hogy egyenruhásnak kell rendet tenni, ahhoz is tettenérés kell.

Kinek van igaza?

Felmerül a kérdés: hogyan bizonyíthatják az igazukat az érintettek? A legtöbbször a boltokban a vásárlóteret megfigyelő kamerarendszer működik, amelyről felirat tájékoztat a bejáraton, a felvételek pedig felhasználhatók a hatóság tájékoztatásához. A kereskedő az üzletben tartózkodó két másik tanúval is igazolhatja, hogy szabályosan járt el, a vevő viszont nem, vagyis látható, hogy vesztes helyzetbe kerül az a fogyasztó, aki az üzleten belül megpróbál trükközni.

Fordított esetben, ha a maszkos vásárló fedetlen orral vagy szájjal találja az üzlet dolgozóját, ami egyértelmű kötelezettségszegés, amiért ráadásul a munkaadója felel. A vásárló ilyenkor a fogyasztóvédelmi törvény szerint szóbeli panaszt tehet az üzlet vezetőjének, esetleg a klasszikus Panaszkönyvbe is beírhatja az észrevételét – ezt a boltos 30 napon belül köteles kivizsgálni, megválaszolni. Továbbá a fogyasztónak is joga van a hatóságnál bejelentést tenni, a rendőrségen vagy a jegyző hivatalában. Várhatóan azonban ritkán jutnak majd idáig a maszkos helyzetek, amelyben a betérőnek jóval kisebb esélyei vannak igazának alátámasztására.

„Azt kell észben tartani, hogy csak akkor büntet a hatóság, ha az elvárt magatartástól bizonyítottan eltértek. Tartsuk észben, hogy a fentieken túl akkor is rá kell szólni a vevőre, ha rosszul viseli a maszkot, például letolja az orráról, az egyik fülén lógatja vagy méretének nem megfelelő, ezért szabálytalan a viselet” – jelezte a főtitkár.

Kitért rá: ha a munkáltató úgy tapasztalja, hogy az érkezéstől távozásig kötelező maszkviselet megviseli az alkalmazottat, vagy olyanok a bolti körülmények, például párásabb vagy zsúfolt a helyiség, akkor meg kell oldani, hogy a dolgozó gyakrabban kimehessen a friss levegőre.

Kinézik azokat, akik hanyagolják a védőeszközt

Azonkívül, hogy mostantól 23 órakor véget érnek az összejövetelek, a vendéglátóhelyek teljes területén – tehát nem csak a vendégtérben – kötelező viselni a maszkot, viszont nem a betérő vacsoravendégeknek, hanem minden egyes ott dolgozónak, tehát, a felszolgálón kívül immár a szakácsnak, takarítónak, háttérszemélyzetnek is. A beosztott kizárólag az üzlet területén kívül, pihenésképpen válhat meg ideiglenesen a viselettől, például az ebédidejében, bár ha azt vendégként a munkahelyén költi el, arra az időre vendégnek minősül, amíg elhagyhatja a viseletet. Azonban ha a privát, nyilvánosságtól elszeparált öltözőbe, pihenőbe, mosdóba vonulna vissza, magán kell tartania a maszkot, mivel továbbra is az üzlet területén tartózkodik. Nem csak a hagyományos vendéglőkben lesz kihívás a szabály alkalmazása. A kötelezettség olyan tipikus fogyasztási helyeket is érint, mint a büfé, a lakókocsis sütöde, a gyorsétterem vagy éppen a koktélbár. Ahol a vendég az utcán várakozik, az étel- és italkiszolgálóknak, illetve -készítőknek használniuk kell az arcot takaró viseletet. Felmerülhet, de egyelőre arról nem szól előírás, hogy az élelmiszer-rendelést vagy a készételeket kiszállító gépkocsivezetőn legyen-e maszk, miközben a gyakorlatban a futárcégeknél a kézbesítéskor már viselik. Az is érdekes dilemma, hogy a vevő a vevőt, vagy a látogató a látogatót miként bírhatja rá a szabályos fellépésre a közösen használt területeken, amit ha valaki távozás előtt megszeg, számítson rá, hogy lesújtó pillantások és kínos megjegyzések illethetik a többi megjelent részéről, amíg az illetékes személyzet nem intézkedik. Ha az egyéb közösségi helyeken szegik meg a kötelezettséget a betérők, alapvetően a hely üzemeltetőszemélyzete kell figyelmeztesse, ki azonban nem utasíthatják, mert arra nem ad felhatalmazást a kormányrendelet. A kereskedőkkel és a távolsági buszok vezetőivel ellentétben a más helyszínek alkalmazottaira bírságolást sem írnak elő, ha hibát vétenek, ám ha maszk nélkül érkezik a néző a moziba, színházba, kötelesek felhívni a figyelmét. Kritikus esetben az illetékes kormányhivatalnál panaszolható be a fogyasztó, vagy ha szükséges, a rendőrséget kell értesíteni, amelynek esélye jellemzően meghátrálásra készteti a számonkérést kerülő ellenállót. Viszont például a színházban mindenhol, az előadás megtekintése közben is kötelező viselettől kis időre bent is meg lehet válni: mivel a büfében vendégként nem kell maszkban lenni, szabályos, ha a fogyasztás idejére leveszi, míg a felszolgálónak, pultosnak kötelező az előírt védelem.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában