Fotó: Kovács Tamás / MTI

Orbán Viktor: július 1-jével kifizetjük az 500 ezer forintot az egészségügyi dolgozóknak (videó)

A koronavírus-járvány gazdasági hatásairól és a rokkantnyugdíjakról is faggatta az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések között. A kormányfő válaszai között jelezte: július 1-jével fizetik ki az egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos plusz juttatását.

Orbán Viktor a Jobbik elnökének, Jakab Péternek a kérdésére úgy reagált:

eddig 1 millió 62 ezer ember részesült kormányzati támogatásban, ami magában foglalja a pénzbeli támogatásokat, az újonnan megnyitott diákhitelt, a munkahelymegőrző támogatást, az adó- és járulékkedvezményeket, a támogatott képzést és munkahelyteremtést.

Ezek együtt 2100 milliárd forint forrást hagytak a gazdaságban. Arról is tájékoztatott, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatást 7566 vállalat vette igénybe, ami 119 914 munkavállalónak jelent többletbért. A kutatás-fejlesztésben dolgozóknak meghirdetett bértámogatást 574 cég igényelte, és több mint 10 ezer munkavállalót érint. A versenyképesség-növelő támogatási programra eddig 127 milliárd forint munkahelyteremtő beruházás érkezett be, és eddig 100 milliárdot tudtak rendelkezésre bocsátani.

Az ingyenes digitális képzésre 61 886-an jelentkeztek, a Diákhitel pluszt pedig 10 251 hallgató igényelte

– közölte, úgy összegezve: „amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit létre is fogunk hozni”.

75. Parlamenti kérdezz-felelek // 75. Parliamentary Q&A

75. Parlamenti kérdezz-felelek // 75. Parliamentary Q&A

Közzétette: Orbán Viktor – 2020. május 25., hétfő

Nemzetközi mércével is sikeres volt a magyar védekezés

Jakab Péter viszonválaszában erre azt mondta: miközben Orbán Viktor „itt azt hazudja”, hogy mindenkinek lesz munkája, közben Brüsszelnek elismeri, hogy több százezer magyar lesz, akinek még jövőre sem lesz állása.

Orbán Viktor azt felelte:

a kormány munkáját a járvány elleni védekezés minősíti, ami nemzetközi összevetésben is példás volt. Az azonban kiderült, a Jobbikra veszélyhelyzetben nem számíthat az ország, „nemcsak nem segítettek, hanem támadták azokat a szakembereket, akik éjjel-nappal dolgoztak a védekezésben”

– mondta. A Jobbikról úgy fogalmazott: „önök ma már zsugorülésben vannak, és nehéz eldönteni, mi zsugorodik jobban, a frakció, az önök támogatottsága vagy az önök logója. Ezért váltotta fel a régi, daliás idők menetelését a jobbikos törpejárás”.

Július 1-jével fizetik ki az 500 ezer forintot az egészségügyi dolgozóknak

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy míg a Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre 800 milliárd forintot szavaztak meg, addig a járvány miatti legnehezebb áprilisi hónapban 600 millió forintot fizettek ki néhány száz cégnek segítségül. Azt is mondta, a Szent János Kórház Covid-osztályán az ápolók az áprilisi munkájuk után kevesebb fizetést kaptak, mint előtte, és a katonáktól is elvették a plusz juttatások többségét.

Orbán Viktor azt válaszolta:

július 1-jével fizetik ki az 500 ezer forintos plusz juttatást az egészségügyi dolgozóknak. Akik pedig elveszítik a munkahelyüket, forduljanak a kormányhoz, mindenkinek adnak munkát

– közölte. Arról is szólt, hogy míg Magyarországon 491 ember veszítette életét a járványban, addig az Egyesült Királyságban 36 ezer, Spanyolországban és Franciaországban 28-28 ezer, Olaszországban 32 ezer, Németországban 8 ezer, Belgiumban 9 ezer, Hollandiában 6 ezer, Svédországban 4 ezer, Romániában 1100, Ausztriában 640.

Harangozó Tamás úgy reagált: nem véletlenül nem ment bele a számokba, de egyébként Szlovákiában csak 28-an haltak meg. Szerinte a kormány megmenthette volna a munkahelyeket, de két hónapig mindenkit magára hagyott. Ami jól ment, az a 35 százalékos fizetésemelés az államtitkároknak – fogalmazott.

A miniszterelnök viszonválaszában gratulált Szlovákiának, mert „nagy valószínűséggel ők még nálunk is jobban védekeztek”. Megjegyezte: míg Magyarországon a 7. napon hirdették ki a veszélyhelyzetet, addig Olaszországban a 38. napon, az iskolalátogatást itt a fertőzéstől számított 12. napon tiltották meg, Olaszországban a 34-en.

„Nem lottón nyertük a sikeres védekezést, az egész ország, ideértve a kormányt is, jól tette a dolgát”

– jelentette ki.

Rendbe kellett tenni a rokkantnyugdíjak ügyét

Sebián-Petrovszki László (DK) azt mondta, az Alkotmánybíróság (Ab) 2018-ban döntött a rokkantnyugdíjakról szóló törvény alkotmányellenességéről. A korrekcióra szabott határidő 2019. márciusban lejárt, ám azóta nem történt semmi, a jogszabály miatt viszont több tízezren estek ki az ellátásból. Mikor akarja rendbe tenni ezt az ügyet? – kérdezte.
Orbán Viktor válaszában azt közölte: 2010-ben a rokkant- és a korkedvezményes nyugdíjak esetében annyi visszaélés volt, hogy új szabályokat kellett alkotni. Hozzátette, kitart amellett, hogy tömegesek voltak a visszaélések, akitől pedig elvették a rokkantnyugdíjat vagy átminősítették, annak felkínálták a lehetőséget, hogy visszajelentkezzen egészségügyi vizsgálatra. Nagyon sokan nem tették ezt meg – jelezte, közölve: esetükben hozott döntést az Ab, amit nem egyszerű lefordítani a kormányzati cselekvés nyelvére, de dolgoznak rajta. Sebián-Petrovszki László válaszában arra kérdezett rá, kárpótlásban reménykedhetnek-e az érintettek.

A kormányfő reagálásában arra hívta fel a figyelmet: a fogyatékkal élők közül ma háromszor többen dolgoznak, mint a baloldali kormány idején.

Dosszié

Alaposan, a cégekkel egyeztetve dolgozzák ki a műanyagokról szóló javaslatot

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a járvány rámutatott, hogy a magyar gazdaság nem fenntartható és válságálló, sokan vesztették el a munkájukat, ezért nem lehet ugyanott folytatni, ahol a járvány előtt abbahagytuk. Az EU kidolgozott egy zöld újjáépítési programot, ezzel sok tízezer munkahelyet lehetne teremteni – jelezte. Azt kérdezte, miért vonták vissza az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos javaslatot.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy válaszolt,

senki sem marad jövedelem nélkül Magyarországon, mert ha valaki elveszíti az állását, három hónapig kap munkanélküli segélyt, majd utána jövedelempótló támogatást kaphat vagy az állam több lehetőséget kínál számára, ennek része a közmunka és a toborzás is.

Aki hozzánk fordul, annak különböző lehetőségeket kínálunk, mindenkinek segítünk – jelentette ki.

Kitért rá:

az egyszer használatos műanyagokról szóló javaslatot azért vonták vissza, mert az iparági egyeztetéseken kiderült, hogy az érintett cégeknek sokakat el kellett volna bocsátaniuk, ezért időt kért a megoldás megtalálására.

Schmuck Erzsébet közölte: a közmunkaprogram nem megoldás, nem lehet megélni az azért járó jövedelemből. A zöld energia mentén viszont sok munkahelyet lehetne teremteni – vélte.

Orbán Viktor elmondta: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is arról beszél, hogy a zöld politika segítségével létrehozhatók munkahelyek, ilyen programokat terjeszt a kormány elé. A közmunkaprogram segítségével pedig 2010 után 150 ezer embert vezettek vissza a munkaerőpiacra – tette hozzá.

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kérdezte a kormányfőtől, hogy marad-e a posztján Kásler Miklós 2022-ig, és miért Pintér Sándor belügyminisztert nevezték ki az egészségügy átvilágítására.

Orbán Viktor közölte: Kásler Miklós tud válaszolni a rá vonatkozó kérdésre. Kifejtette:

az operatív törzs munkáját folytatni kell, mert senki nem tudja, ősszel visszatér-e a járvány, ezért óvatosnak kell lenni. Bár benyújtják a rendkívüli jogrend megszüntetésétől szóló javaslatot, ez nem jelenti azt, hogy a járványveszély elmúlt volna, ezért a készültséget fenn kell tartani, és az egészségügyben is zajlik a felkészülés, hogy egy világjárvány esetén is alkalmas legyen a működésre normál üzemmódban

– magyarázta.

Szabó Tímea kifogásolta, hogy Kásler Miklós levélben utasítja a kórházakat. Többen haltak meg a tárcavezető utasításai miatt a járvány alatt, mint ahányan a járványban, ezért felelősségre kell vonni – vélekedett.

Orbán Viktor elmondta:

ha az ellenzékre hallgattak volna, amely szerint „ez egy relatíve ártalmatlan, olcsó járvány”, többen haltak volna meg Magyarországon a járványban, mint azokban az országokban, amelyek rosszabbul védekeztek.

Amikor minden nemzetközi szervezet azt mondta, hogy nem lesz súlyos a járvány, Kásler Miklós elsőként hívta össze azt a testületet, amely eldöntötte, hogy védekezni kell – közölte. Mindenki köszönettel tartozik neki – fűzte hozzá.

Fidesz: milyen felelőssége van az idősotthonok fenntartójának?

Dunai Mónika (Fidesz) az idősotthonok fenntartójának felelősségéről érdeklődött. Úgy látja, bár Magyarország sikeresen túl van a járvány elleni védekezés első szakaszán, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fővárosi Pesti úti idősotthonban a gondozottak ápolása sem megfelelő, és más fővárosi fenntartású otthonban is komoly problémák merültek fel. Karácsony Gergely főpolgármestertől határozott cselekvés helyett csak magyarázkodást lehet hallani – vélte.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elmondta: 55 ezren élnek idősotthonban, a fenntartó feladata a gondoskodás róluk.

3800-an élnek fővárosi fenntartású otthonban, és a főváros fenntartásában lévő idősotthonok minden tizedik lakója fertőzött, az elhunytak közül minden hatodik ilyen intézményben élt

– magyarázta. Hozzátette: a Pesti úti otthonban 310-en fertőződtek meg és 45-en hunytak el közülük, az intézményben nem volt biztosítva a folyamatos orvosi ellátás és nincs elég ápoló.

Dunai Mónika szerint a történtek nem maradhatnak következmények nélkül. Mindenki a sikeres védekezésben érdekelt Budapesten is, és nem elfogadható a főpolgármester hanyagsága – közölte.

Kásler Miklós kiemelte: számára a legfontosabb mindig is az emberi élet mentése volt, de ebben a helyzetben, amikor példátlan nemzeti összefogás alakult ki, vannak, akik megfeledkeznek a feladataikról és hagyják veszni a magyar embereket.

Lukács László György (Jobbik) az egészségügyért felelős minisztert bírálta és azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek: mit tervez Kásler Miklóssal?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában köszönetet mondott Kásler Miklósnak azért, mert időben megérezte, megértette és átvitte a kormányon azt a felismerést, hogy súlyos járvány várható, amely ellen időben kell fellépni.

Rámutatott arra is, hogy ha nem is tökéletesen, de

elismerésre méltóan sikerült átállnia az oktatásnak a digitális működésre, amelyet szintén Kásler Miklós tárcája felügyel.

„Ez nem a Jobbik, hogy aki nem tetszik, azt elküldjük” – fogalmazott -, aki jól végzi a munkáját, azt megtartjuk. Arra kérte a képviselőt, ne tegyen javaslatokat az egészségügyi teendőket illetően, miután egy vállalkozása azzal foglalkozik, hogy a Magyarországon kiképzett orvosoknak külföldre viszi.

KDNP: mit tesz a kormány a határon túli magyarságért?

Hollik István (KDNP) arra várt választ: mit tesz a kormány a határon túli magyarságért? Úgy fogalmazott: a Fidesz-KDNP 2010-ben kapta meg azt az alkotmányos felhatalmazást, amellyel bepótolhatta a két évtizedes történelmi hiányt és megadhatta az állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Kijelentette: így egyértelművé vált, hogy az anyaországra az elcsatolt országrészen élő honfitársaink mindig számíthatnak.

Az elmúlt 100 évből legalább 90 évig a határon túli magyarok hátrányt szenvedtek el magyarságukért, ezért tartotta a Fidesz-KDNP morális és politikai célnak, hogy az utolsó tíz évben a magyarság előny legyen a határon túl

– mutatott rá.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt felelte: a külhoni magyarság ügye érzelmi kérdés, „aki nem érzi, annak nem lehet elmagyarázni, ezért nem fontosak a külhoni magyarok az ellenzéki pártoknak”.

A magyar kormányra mindig számíthatnak a határainkon túl élők, „soha nem áldozzuk fel őket világpolitikai játszmák oltárán”

– hangsúlyozta.

Bírálta az ezzel ellentétesen gondolkodó ellenzéki politikusokat. Emlékeztetett arra, hogy a Momentum folyamatosan támadja a külhoni magyarokat, Szabó Tímea (Párbeszéd) a kormányon kérte számon, hogy védőeszközöket juttat a határon túlra, és „a külhoni magyarok nem számíthatnak a Gyurcsány-párt fiókszervezetére, a Jobbikra sem, mert a Jobbik Gyurcsány Ferencet választotta a külhoni magyarok helyett”. „Akinek az egyik magyar nem fontos, annak a másik sem lesz az” – fogalmazott.

Rákosi szelleme

Székely Sándor független képviselő arra kérdezett rá a miniszterelnöknél: mikor fizetnek munka nélkül szerzett jövedelmük után a tőkések? A 48 millió forintot meghaladó osztalékot szerinte 98 százalékos adóval kellene sújtani. „Fizessenek végre a tőkések!” – mondta.

Orbán Viktor a miniszterelnök úgy kezdte a válaszát: megpróbál egyensúlyt találni a komolyság és a komolytalanság határmezsgyéjén.

A kormány elvárása a tőketulajdonosokkal szemben, hogy fizessék be az adót, tartsák be a szabályokat, és hozzanak létre beruházásokat. Megjegyezte: ugyan a felszólalás egyetlen szavával sem ért egyet, „de a Soros György elleni egységfrontban úgy látom, számíthatok önre”.

Rákosi Mátyást idézve azt mondta: az elhangzott javaslatok a kommunizmus magyarországi megvalósítását jelentik. Ez azonban nem vált be, így „az újra bevezetésre vonatkozó javaslatát nem tudom támogatni”.

Ma az osztalékot a személyi jövedelemadóval azonos teher sújtja – közölte.

Szerinte számos, baloldali elemet ültet politikájába a kormány, ilyen például a közfoglalkoztatás vagy a teljes foglalkoztatásra törekvés. Azt kérte a képviselőtől, méltányolja a kabinet ezen törekvéseit.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt firtatta, lesz-e felelőse azoknak az ügyeknek, amikor azért szenvedtek egészségkárosodást emberek, mert a veszélyhelyzeti intézkedések miatt nem kaptak megfelelő orvosi ellátást, vagy kirakták őket a kórházakból. A magyar egészségügy látleletének nevezte egy 33 éves, gyermekes nő esetét, aki azért halt meg, mert nem kapott megfelelő ellátást. Szerinte az ügyben már korábban vizsgálatot kellett volna elrendelni.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszter közölte, egész életében emberi életeket mentett, de soha nem csinált emberi tragédiákból politikai előnyt, főleg nem heccet.

Hozzátette: minden emberélet fontos, minden beérkezett észrevétel miatt elrendelte a vizsgálatot. Jelezte, a fiatal nő halála miatt még május 12-én indult vizsgálat. Elmondta, nem akarja a vizsgálat eredményét megelőlegezni, de úgy látja, nincs összefüggés a járvány miatt elrendelt központi intézkedések és a haláleset között.

Szerinte a képviselő elé ment a hatósági véleménynek, holott ehhez neki hiányzik hat év orvosegyetem, jó néhány év gyakorlat és pár száz el nem olvasott szakkönyv.

Kásler Miklós azt mondta, úgy látszik, hogy az ellenzék ezen a napon Kásler-napot tartott: „születésnapom március 1., névnapom pedig Mikulás”.

Amikor Varju László volt kormánypárti képviselő, akkor valóban kivéreztették az önkormányzatokat

Varju László (DK) a járvány hatásait enyhítő, az embereket segítő kormányzati intézkedéseket hiányolta. Szerinte semmilyen döntés nem született meg időben. Elmondta, a DK budapesti polgármesterei juttatták el a maszkokat az egészségügyi intézményekbe a kormány helyett. A polgármesterek rendkívüli ápolási segélyt nyújtottak azoknak, akiknek hozzátartozóját kirakták a kórházakból, valamint támogatást adtak az elbocsátott dolgozóknak is – sorolta. Mikor veszi ki részét a védekezés költségeiből és a válságkezelésből a kormány? – kérdezte.

Orbán Viktor miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy órában a védekezésre vonatkozó adatokat és tényeket sorolta. Hozzátette: a tárcáktól 1345 milliárd forintot csoportosítottak át a gazdaság védelmére, mindenkitől kértek hozzájárulást, még a politikai pártoktól is.

Elmondta, a gépjárműadó-bevétel idén az önkormányzatok költségvetésének 1-1,5 százalék körüli részét érinti. Ezt kivéreztetésnek nevezni nem vehető komolyan – hangoztatta.

Megjegyezte, amikor Varju László volt kormánypárti képviselő, akkor valóban kivéreztették az önkormányzatokat, ugyanis 2010 után az önkormányzatok 1369 milliárd forintnyi adósságát kellett a mostani kormánynak kifizetnie.

Varju László viszonválaszában azt mondta, úgy látszik, a miniszterelnök sokkal jobban örülne, ha a rendőrséggel vitethetné el őt. Majd ismét azt firtatta, mikor veszi ki a részét a válságkezelésből a kormány.

Orbán Viktor azt kérdezte, nem önök lőtték ki az emberek szemét? Nem arról van szó, hogy kedden lesz az évfordulója annak a beszédnek, amely nyilvánosságra kerülésekor kiváltotta az emberek elégedetlenségét és azt önök nem parlamenti vitával, hanem kardlapozással meg szemkilövetéssel próbáltak meg orvosolni?

Felidézte Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő beszédének több mondatát, így például azt, hogy végig hazudták az utolsó másfél-két évet, és nincsen olyan intézkedés, amire büszkék lehettek volna.

5300 kisvállalkozás kap támogatást

Csárdi Antal (LMP) azt mondta, megértené a kormány segélyezést elutasító, a munkahelyteremtésre épülő álláspontját, ha annak legalább a részeredménye látszana. Jelen pillanatban nincsenek itt a munkahelyteremtő beruházások – mondta. Azt kérdezte, mi lesz a munka nélkül maradt több százezer emberrel? Méltatlannak nevezte, hogy csak két lehetőségük maradt a három hónapos álláskeresési járadék lejárta után: a közmunka és a Németh Szilárd által vezényelt toborzóirodák. A rövidített munkaidő kormányzati támogatása Európa leggyengébb kurzarbeitja és nem nyújt megoldást. Szerinte semmilyen érdemi segítséget nem kaptak a mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozók.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter rögzítette: a kormány mindenkivel foglalkozik. Hozzátette:

97 ezer ember kapja a három hónapos álláskeresési járadékot, 70 ezren kapnak foglalkoztatást segítő támogatást. A rövidített munkaidő magyar szabályai nagyjából megegyeznek a némettel, azt 9000 cég veszi igénybe, ebből közel 5300 mikrovállalkozás.

Szólt a katásoknak nyújtott kedvezményről és arról a 80 milliárd forintos munkahelyteremtési támogatási programról, amely 70 ezer embernek segít.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 27-én, jobbról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (első sor), balról Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője

Hozzászólások

szponzorált tartalom
Több mint kétezer diák vett részt az MVM Okosbútor versenyén
Helyezés K. B.
Jól szerepelt a PEAC Budapesten
engedély / 18 másodperce
Románia egész területén ingyenesen terjeszthetővé váltak a magyar közmédia műsorai
Térítésmentesen vehetik fel kínálatukba és továbbíthatják előfizetőik felé.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SOÓS JÓZSEF 62 éves korában súlyos betegségben elhunyt. Temetése 2020. október 2-án 14 órakor lesz a patai temetőben. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy SINKÓ JÓZSEF 79 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. október 2-án 13 órakor lesz a pécsi Mementó Temetkezés ravatalozójában, Pécs Nagyárpádi u. 15/C. A gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy édesapánk, nagypapánk PAP JENŐ 82. életévében, otthonában elhunyt. Temetése 2020. október 5-én a 10 órakor kezdődő gyászmise után lesz az Egerszeg utcai temetőben. Gyászoló családja
Szívből megköszönjük mindenkinek, akik drága mamikánk VÉGH JÓZSEFNÉ temetésén résztvettek, vagy bármilyen módon kifejezték őszinte együttérzésüket. Szerettei
Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett drága férjem, édesapám, nevelőapám, nagypapánk, dédnagypapám, apósunk és rokonunk BERÉNYI ISTVÁN az István-akna nyugdíjasa, 86 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. október 2-án 12.30 órakor lesz a pécsi köztemető nagy dísztermében. A gyászoló család
Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, akik ismerték és szerették NAGY ZOLTÁNNÉ Schmidt Ilona Ilike A Tritex és a Solotex Kft nyugdíjasa 2020. szeptember 14-én hosszantartó, méltósággal viselt súlyos gyógyíthatatlan betegségben egy boldogabb világba távozott. Hamvasztás után szűk családi körben búcsúztattuk. Drága emlékét szívünkben örökre megőrizzük. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy VÁRKONYI ENDRÉNÉ Teész Gizella hosszantartó betegség után 75 éves korában elhunyt. Temetése 2020. október 1-én 14 órakor lesz a Belvárosi Plébánia templomban (Széchenyi tér, Dzsámi). Búcsúzóul csak egy szál virág hozható. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatom, hogy szeretett édesanyám POHLI FÜLÖPNÉ Pirdoffer Ilona 69 éves korában, hosszantartó betegség után elhunyt. Temetése 2020. szeptember 30-án 12.30 órakor lesz a pécsi köztemetőben. Gyászoló fia
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy szeretett hozzátartozónk VASVÁRI NÁNDORNÉ Krum Katalin 83 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 2020. október 2- án a 14.30 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájából. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló szerettei
Fájdalommal tudatjuk, hogy WÁGER JÓZSEF nyugalmazott bányamérnök 80. évében elhunyt. Temetése 2020. szeptember 30-án 15 órakor lesz a szászvári temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Fájó szívvel tudtajuk, hogy BORBÉLY ÁRPÁDNÉ hegyszentmártoni lakos 75 éves korában elhunyt. Temetése 2020. szeptember 30-án 14 órakor lesz az egerszegi temetőben. A gyázoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy DÁVID AMBRUS szászvári lakos 82 éves korában elhunyt. Temetése 2020. szeptember 29-én 14.15 órakor kezdődő gyászmisét követően, 15 órakor lesz a szászvári temetőben. A gyászoló család
„Küzdöttél, de már nem lehet, csend ölel át és szeretet. Csak az hal meg kit felednek, örökké él, kit igazán szeretnek.” Fájdalommal tudatjuk, hogy drága szerettünk, BLUM JÁNOSNÉ Kriszt Borbála villánykövesdi lakos 63 éves korában elhunyt. Temetése 2020. szeptember 30-án a 14 órakor kezdődő gyászmisét követően lesz a villánykövesdi temetőben. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy HEILMANN PÁL 84. életévében csendesen elhunyt. Temetése 2020. szeptember 30-án 13.30 órakor lesz a palotabozsoki temetőben. Gyászoló szerettei
A sors akaratát mély fájdalommal fogadva tudatom azokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZEKERES LAJOSNÉ a Vízügyi Igazgatóság volt dolgozója 84 éves korában váratlanul eltávozott közülünk. Temetése 2020. október 2-án 14.30 órakor lesz a pécsi köztemető urnacsarnokából. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló fia