Ki nyeri a XXI. századot?

2019.04.03. 17:16

Schmidt Mária: a mai liberalizmus a gazdaságot a politika fölé helyezi

A liberális gondolkodás azonban politikailag, társadalmilag és gazdaságilag is megbukott.

Forrás: MTI Fotó

Fotó: Illyés Tibor

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a mai liberalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdaságot a politika fölé helyezi, ezért születtek a 2008-as pénzügyi, hitelezési válságra adott nyugati válaszok a liberális rendet irányító menedzseri, közgazdasági, pénzügyi és piaci szakértők elképzelései és érdekei mentén.

A történész a Ki nyeri a XXI. századot? – Egy évtizeddel a gazdasági válság után címmel, a XXI. Század Intézet szervezésében tartott szerdai budapesti konferencián arról beszélt:

ez a liberális terápia nem vette figyelembe a válság politikai és társadalmi következményeit, célja pedig csak a válság előtti status quo visszaállítása, a pénzügyi, gazdasági szakértői elit hatalmának, befolyásának és gazdasági erejének átmentése volt. A főigazgató szerint azóta azonban kiderült, hogy a liberális rend megbukott politikailag, társadalmilag és gazdaságilag is.

Úgy vélte, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével Magyarország más utat választott azzal, hogy a gazdasági és pénzügyi válságra politikai választ adott, ezzel pedig „kiverte a biztosítékot” Washingtonban, Berlinben és Brüsszelben.

Azt mondta,

Orbán Viktor a válságkezelést nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdésnek tekintette és a csődöt okozó élcsapat cseréjében volt érdekelt, valamint abban, hogy a válság terheit ne kizárólag a munkából élőkre terheljék, ahogy az a fejlett országokban történt, hanem a válságot okozó piaci szereplőkre is.

Schmidt Mária szerint tíz évvel a válság kitörése után Orbán legádázabb ellenségei is kénytelenek belátni, hogy politikája és gazdaságpolitikája sikeres volt. Az elmúlt évtizedekben meghatározó neoliberális gazdaságpolitika cserbenhagyta a társadalmat, intézkedéseivel hatalmas és növekvő egyenlőtlenségeket eredményezett – idézte több közgazdász véleményét.

A történész szerint Orbán Viktor az elsők között ismerte fel a politikamentesített válságkezelés politikai következményeit és Tusványoson ki is mondta azt, hogy Magyarország szakít azzal a liberalizmussal, amivé az a XXI. század elejére vált, és amely 2008-ban látványosan lejtmenetbe került. Szerinte a miniszterelnök egy olyan illiberális társadalom megteremtését tartja kívánatosnak, amely közösségi, keresztényi és szolidáris, gazdasága pedig nem pénz-, hanem munkaalapú.

Schmidt Mária szerint

a politika háttérbe szorítása vezetett a 2008-as pénzügyi, hitelezési összeomláshoz, és a válságkezelés is azért bizonyult kudarcosnak, mert az elit a politika szempontjait semmibe véve kizárólag a státuszának átmentésére fókuszált.

Arról is beszélt, hogy szerinte az Európai Uniót már régóta nem felelős politikusok irányítják, hanem olyan tisztviselők, akik szakértelmük, beosztásuk, beágyazottságuk alapján kerülnek irányító szerepbe. Azt mondta, a politikát az elit egyre szűkebb területre korlátozná a nemzetállamokban és ez aláássa a többségi demokrácia legitimitását, veszélyezteti a működését.

Hozzátette: ha ez a folyamat tovább tart, az azt jelenti, hogy a nemzetállamoktól a politikát a nemzetek feletti szervezetek magukhoz vonják, ez pedig a birodalomépítők szándékait szolgálja. Az unió jövőjére utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb veszélyt nem a többi, számunkra idegen civilizáció jelenti, hanem a saját érdekérvényesítésünk hiánya.

Lánczi Tamás, az intézet igazgatója felidézte a 2008-as válság következményeit, ezek között azt, hogy csak az Egyesült Államokban csaknem 8 millióan vesztették el otthonukat. Arra hívta fel a figyelmet, hogy

a válságban odaveszett a középosztály második világháború óta tartó gyarapodásának a mítosza és soha nem látott mértékűre nőtt a szakadék a legalsóbb és a legfelsőbb társadalmi osztályba tartozók vagyona és jövedelme között.

Szerinte a válság következményei közé tartozik az is, hogy odaveszett az emberek vezetőkbe vetett bizalma, a válság kezelése pedig rávilágított arra, hogy a hidegháborút megnyerő nyugati hatalmak sem sebezhetetlenek.

Borítókép:

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadást tart a „Ki nyeri a XXI. századot? – Egy évtizeddel a gazdasági válság után” címmel tartott konferencián a Terror Háza Múzeumban 2019. április 3-án.

MTI/Illyés Tibor

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában