Ország-világ

2020.09.16. 15:11

Szigorú kitoloncolási politikát ígér az Európai Bizottság elnöke

Nagy várakozások előzték meg Ursula von der Leyen első évértékelő beszédét, amelyet az Európai Bizottság elnöke délelőtt tartott Brüsszelben. A felszólalást vita is követte, amelyben magyar európai parlamenti képviselők is szót kapnak. Von der Leyen okos, zöld és mindenekelőtt a közegészségügyi kihívásokra válaszolni képes Európai Uniót ígért. A jövő héten bemutatásra kerülő migrációs csomaggal kapcsolatban pedig elmondta: a bizottság emberséges megközelítésre törekszik, ugyanakkor szigorú lesz a kitoloncolásokkal kapcsolatban. Az Európai Bizottság elnöke keményen odaszólt Boris Johnson brit miniszterelnöknek.

Brüsszel, 2020. szeptember 16. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Unió helyzetérõl az Európai Parlament plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Forrás: MTI / EPA

Fotó: Olivier Hoslet

Az Európai Bizottság mindenkori elnöke 2010 óta tart évértékelő beszédet az Európai Parlamentben (EP). A tavalyi év végén hivatalba lépett Ursula von der Leyen ma reggel ezt első alkalommal tette meg – a járvány és az instabil geopolitikai helyzet miatt a felszólalását kiemelt figyelem övezte – írja tudósításában a Magyar Nemzet. A magyar EP-képviselők várakozásairól itt írtunk.

Az elnöknő beszédét – a papírformának megfelelően – az elmúlt hat hónap legégetőbb kihívása, a koronavírus felemlegetésével kezdte, és rögtön köszönetet mondott az összes egészségügyi dolgozónak, akik a frontvonalban védték az európaiakat.

„A történeteik sokat elárulnak arról, hogy milyen állapotban van az uniónk”

– hangoztatta Ursula von der Leyen, aki szerint a koronavírus uralta törékeny világot már mindenki maga mögött akarja tudni. Szerinte ehhez az uniós intézmények adnak majd segítséget, nevezetesen az Európai Unió helyreállítási eszköze, a Következő Generáció EU-csomag. „Megvan a tervünk, megvan a befektetés, ideje munkához látni!” – mondta.

Az Európai Parlament plenáris ülése 2020. szeptember 16-án, a koronavírus-járvány miatt a küldöttek egymástól biztonságos távolságra ülnek
Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA

Az Európai Bizottság jövőbeli elképzeléseiről szólva kijelentette, hogy a testület munkaprogramjáról szerdán levélben tájékoztatta az Európai Parlament elnökét és a német EU-elnökséget is. Az egészségpolitikai nehézségek, az uniós kompetencia hiánya miatt egy erős egészségügyi unió kialakítását helyezte kilátásba, amelynek keretében az EU tudatosan felmérné a rendelkezésre álló eszközöket, valamint létrehozna egy orvosbiológiai ügynökséget a stratégiai tervezés megkönnyítése érdekében. Von der Leyen meghirdetett továbbá egy globális egészségügyi konferenciát, amelyet jövőre a G20 országcsoport olasz elnökségének égisze alatt tartanak majd Olaszországban.

Uniós stratégia Schengen jövőjéről, óriási összegek digitalizációra

A bizottság gazdaságpolitikájáról szólva elmondta: kiemelt cél, hogy az európai állásokat védjék, ennek keretében az EU SURE nevű válságkezelő programja tizenhat tagállamban kilencven milliárd eurót juttat kis- és középméretű vállalkozásoknak. Éltette a többéves költségvetést, illetve az uniós mentőcsomagot, amelyről a tagállamok az egymással szembeni szolidaritás jeleként egyeztek meg. Von der Leyen szerint az euróba vetett bizalom sem volt még mélyebb. Egyúttal kijelentette:

az Európai Bizottság a belső piac zavartalan működésének biztosítása miatt hamarosan stratégiát fogad el Schengen jövőjéről.

A brüsszeli testület irányadó kezdeményezései a klímapolitikát és a digitalizációt érintik, ennek megfelelően az elnök megismételte a korábban kijelölt célt, miszerint 2050-re klímasemlegessé kell tenni a kontinenst. Elmondása szerint

a 750 milliárd eurós mentőalap 37 százalékából fognak majd zöldprojekteket támogatni.

Az igazságos átmenet érdekében pedig kiemelt segítség jut azoknak az országoknak, amelyek a klímabarát gazdaságok kialakításában jelenleg még hátrébb vannak. A klímavédelemmel egyetemben a digitalizációra is vaskos összegek jutnak majd, hiszen a vírushelyzet bizonyította, mekkora szükség van a fejlett információs technológiára.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Unió helyzetéről az Európai Parlament plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án
Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA

„Ez lesz Európa digitális évtizede” – ígérte Von der Leyen, bejelentve, hogy az európai állampolgárok hamarosan biztonságos e-identitást kapnak, a bizottság pedig nyolcmilliárd eurót különít el a szuperszámítógépek új generációjának kialakítására.

A Következő Generációs EU-csomag forrásainak összesen húsz százaléka jut majd digitalizációt segítő célokra, közölte a bizottsági elnök.

Migráció: jön az emberséges, de szigorú bizottsági stratégia

Ursula von der Leyen a migrációs javaslatcsomagról szólva emlékeztetett a 2015-ös válságra, amely szerinte még ma is érzékelhető törésvonalakat húzott a tagállamok közé.

Szerinte mindenkinek kompromisszumképesnek kell majd lennie a jövő héten bemutatásra kerülő migrációs kezdeményezéssel kapcsolatban, amely egyszerre lesz emberséges, de szigorú.

„Biztosítjuk, hogy szorosabb legyen a kapocs a menedékjog és a kitoloncolások között”

– ígérte, azt is hozzátéve:

a külső határok védelme, a harmadik országokkal való szoros kapcsolat, és az embercsempészek elleni harc lesznek a javaslat sarokkövei.

Szerinte bőven lesz idő a jövő heti javaslat megvitatására.

Az elnök nem beszélt befogadási kötelezettségről, de valamennyi EU-országtól tisztességes felelősségvállalást kért a bevándorlás terén.

Nem tette tisztába a jogállamisági kérdést

Az Európai Bizottság kulcsfontosságúnak tartja a jogállamiság követelményét, ennek lesz lenyomata a hónap végén esedékes jogállamisági jelentéscsomag, mondta Brüsszelben az elnök. A többéves költségvetéssel és az uniós mentőalappal kapcsolatban is fontos, hogy a korrupció, a pénzügyi visszaélések és egyéb összeférhetetlenségek mellőzésével kerüljenek felhasználásra a kifizetett összegek – fogalmazott, azonban nem részletezte, hogy ez pontosan mit is jelent.

A balliberális EP-frakciók nem voltak elégedettek Von der Leyen jogállamisággal kapcsolatos mondataival, azok ugyanis most sem vontak kristálytiszta párhuzamot a jogállamiság és az uniós kifizetések közé.

A vitában Michael Roth német külügyi államtitkár, a német EU-elnökség képviselője viszont azon a véleményen volt, hogy a bizottságnak jogállamisági feltételrendszert kell foganatosítania – ehhez a szociáldemokrata politikus segítséget is ajánlott.

A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot visel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, mielőtt elmondja beszédét az Európai Parlament plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án
Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA

Von der Leyen az alapvető jogok kérdésében éles kritikát fogalmazott meg Lengyelország irányába: szerinte az emberi méltóságot sérti az LMBT-mentes övezetek megléte. Bejelentette azt is, hogy hamarosan uniós rasszizmusellenes koordinátort neveznek ki, illetve az Európai Bizottság kezdeményezni fogja, hogy az uniós jogszabályokban szélesítsék a gyűlölet-bűncselekmények fogalmát.

Kímélte Kínát és az USA-t, Johnsont keményen bírálta

Ursula von der Leyen közel egyórás beszédének hangsúlyos része volt az európai külpolitika: erről szólva sorsközösséget vállalt Belarusszal, szerinte a keleti partnerséghez tartozó országnak szabadon és tisztességes keretek között kell döntenie a jövőjéről. Az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij megmérgezését keményen bírálta és beharangozta az európai Magnitsky-törvényt.

A bizottsági elnök szerint, bár Brüsszelben nem mindig értenek egyet a Fehér Ház döntéseivel, az Egyesült Államokra szoros és stratégiai partnerként tekintenek, emiatt – a novemberi elnökválasztás eredményétől függetlenül – újragondolják a transzatlanti kapcsolatokat.

Az Egyesült Királyságról nem sok jó szót ejtett az elnöknő, és

keményen bírálta, hogy a szigetország a három év munkájának eredményeként aláírt kilépési megállapodás egyoldalú átértelmezésére készül. Szerinte ez nemcsak jogi, hanem morális kérdés is.

Von der Leyen a Kínával fennálló kapcsolatot nagyon fontosnak, ugyanakkor állandó kihívást jelentőnek nevezte. „Nem kétség, hogy más-más kormányzati és társadalmi modelleket hirdetünk” – szögezte le, hozzátéve: vannak közös érdekkörök is, ilyenek például a klímavédelem és a kereskedelem.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Unió helyzetéről az Európai Parlament plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában