Uránbánya: kérdések zöme vár tisztázásra

Pro és kontra nyilvánítanak véleményt „szakértő” szakértők és még ennél is jobban hozzáértő civilek a tervezett pécsi-baranyai uránbányászat újraindításával kapcsolatban.

Semmi kétség nem fér hozzá, hogy mindkét oldalról a hozzászólókat jó szándék, s tegyük hozzá, üzleti érdek vezérli. Utóbbi egyik oldalnak anyagi hasznot a másiknak politikai tőkét jelent. Ne legyünk álszentek, ismerjük el, hogy a civil kezdeményezések vezetői bizony komoly ismertségre tettek szert, s nem egyszer politikai karriert futottak be „harcuk” megvívása során. E bevezető sorokat pusztán a tények miatt írtam le, nem célom ezzel senkit se lejáratni, se felmagasztalni.

Sokkal fontosabbnak tartanék a vita során néhány kérdést előzetesen tisztázni: Szükségünk van-e energiára? Mekkora az ország, a régió energiafelhasználási igénye? Ezt az energiamennyiséget elő tudjuk állítani, vagy meg tudjuk-e venni külföldről? Esetleg energiaigényünket tudjuk csökkenteni? Ha mi – az ország – számunkra „felesleges” energiát termelünk, azt el tudjuk-e adni? Az első kérdésre a válasz természetesen az igen. A többi választ a szakemberek tudják megválaszolni.

További kérdés, hogy mivel tudunk energiát előállítani? Mivel célszerű energiát előállítani? Mivel mennyire szennyezzük a környezetet, mi mennyire káros az itt élő embereknek?

Emellett egy harmadik kérdéskört is feltennék, amire ha választ kapnánk, nagyban elősegítené az illetékesek és a civilek párbeszédét, döntéshozó képességét.

Az egykori uránbányászok körében előforduló rákos megbetegedések aránya mekkora? A röntgenorvosok, -asszisztensek, a sugárterápiával foglalkozó gyógyítók, és a sugárzó anyagokkal kísérletezők körében mekkora a rákos megbetegedettek aránya? A nem sugárzó anyagokkal foglalkozók rákos megbetegedésének aránya mekkora?

Érdemes lenne külön vizsgálni a Pécsett előforduló rákos megbetegedéseket, különös tekintettel a Kossuth tér környékén élőkre. Tudvalévő ugyanis, hogy a városon belül a zsinagóga környékén a legnagyobb a sugárzás, hiszen annak idején a későbbi uránbánya környékéről szállították az építkezéshez a köveket. Természetesen valamennyi kategóriát érdemes lenne dohányzó és nemdohányzó részre bontani.

Utolsó kérdés: gazdaságilag indokolt-e Pécsnek és Magyarországnak az urán kitermelése, származik-e ebből számunkra számottevő bevétel?

Úgy gondolom a vitában részvevő valamennyi félnek érdemes a fenti kérdéseken meditálnia.