2021.03.02. 12:30
Megalapozhatná a fürdőt a termálvíz
Isten malmai lassan őrölnek – mondhatnánk Pécs termálvízzel kapcsolatos elképzeléseiről is, hiszen azok már a régmúltra nyúlnak vissza – írta olvasónk.
Hévíz, 2015. augusztus 8. Egy nő fürdik a Hévízi-tóban a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórházban 2015. augusztus 8-án. Gróf Festetics György kezdeményezésére 220 évvel ezelőtt, ezen a napon készült el az első fürdőház a tavon. MTI Fotó: Varga György
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Varga György
A Földtani Kutatóintézet által végzett kutatófúrás következtében az ellendi, valójában a Romonya és Bogád közti völgyben talált 65 fokos termálvíz alkalmas lett volna arra, hogy itt egy fürdőkomplexum létrejöjjön. Épültek is a közelében olyan hétvégi házak, amelyek ennek a termálvíznek a kiaknázásától remélték a telkeik felértékelődését.
Ez a völgy átnyúlik északi irányban a hatos úton, és az ott lévő – ma már nem létező – nádas vize soha sem fagyott be. Igaza lehet a terület önkormányzati képviselőjének, hogy az újságban említett vállalkozók ezt a termálvizet hasznosítják.
Tisztázni kellene, hogy ez a völgy Pécshez tartozik-e. Mert ha igen, akkor lehetőség lenne itt megvalósítani Pécs fürdőkomplexumát (hasonlóképpen a Nagyvárad melletti Félixfürdőhöz).
Az ellendi termálvízzel kapcsolatban felmerült a pártállam idejében, hogy a Mecseki Szénbányák szénmosó-rekonstrukciójának többlet hőigényét, amelyet a hőerőmű nem tudott biztosítani, innen pótoljuk.
A vállalat gépészeti osztálya által elkészített tanulmány megvalósítására nem került sor, mert a szénmosó csak pár órát üzemelt, és végül lebontásra került.
Volt egy olyan elképzelés is, hogy ebben a völgyben a liász-program keretén belül egy bányászlakótelep jönne létre, termálvizes fűtéssel.
Név és cím a szerkesztőségben