Olvasói levél: az erdő nem lehet szeméttelep

A túrázási kedvre a koronavírus-járvány kedvező hatással van, ami jó hír, az viszont kevésbé, hogy ezzel párhuzamosan emelkedik az erdőben felgyülemlő szemét mennyisége – írja olvasónk.

Dunántúli Napló

Recsk, 2011. október 14. Illegális szeméttelep felszámolásán dolgoznak közmunkások Recsk határában. A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkársága 2011. július 1-jei megalakulása óta 3842 fõt vont be Startmunka keretében a közfoglalkoztatásba szeptember végéig. Az új típusú közfoglalkoztatás keretében az állam maga szervezi a közfoglalkoztatást, amelynél kiemelt célkitûzés az alacsony iskolai végzettségûek munkaerõ piacra történõ bevezetése vagy visszavezetése. A program keretében a Heves megyei pétervásárai kistérségben 238 embert foglalkoztatnak. MTI Fotó: Komka Péter

Forrás: MTI

Fotó: Komka Péter

Mindenki, aki a természetben jár, sajnos a saját szemével is tapasztalhatja: műanyag palackok, használt papírzsebkendők, csokipapír, kekszes zacskó stb. a fák tövében. Ezek mind jelzik, hogy melyek a kirándulók kedvenc helyei. Rendszeres túrázóként érdekes szembesülni azzal, hogy az erdő eldugottabb helyein, ahová inkább csak az elszántabb természetkedvelők járnak, semmi nyoma a szemétnek.

Azok a területek, illetve azok néhány kilométeres körzete a szennyezett, amelyek autóval megközelíthetők. Ebből is le lehet vonni a következtetést, hogy kik azok, akik az erdő tisztaságára nem ügyelnek. Ha a gyerekek dobálják el a szemetet a családi kirándulás közben, a szülő miért nem utasítja rendre őket? Vagy a felnőttek is ilyen példát mutatnak?

Nem lehet minden fa mellé szemetesedényt állítani. De minden zsebben, hátizsákban elfér egy üres nejlonzacskó, amibe összegyűjthető a kirándulás közben keletkezett hulladék. Sajnos a tapasztalataim azt is mutatják, hogy mindez magyar sajátosság, csak a mi erdeink vannak tele szeméttel.

Mi erre a magyarázat?

Név és cím a szerkesztőségben