Mire is kér pénzt a biztosító? - tanakodik olvasónk

A minap kézhez kaptam a lakásbiztosításommal kapcsolatos éves kimutatást. Tüzetesen átolvastam az iraton szereplő információkat, és arra lettem figyelmes, hogy az éves díjon felül kétezer forintot is felszámoltak. Hogy mire, az nem derült ki. Csak az szerepel egy rubrikában, hogy kétezer forint, de semmi egyebet nem részleteznek. Gondoltam, hogy utánajárok, mire is kell ezt a pénzt fizetnem. Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol – mint az a beszélgetés során kiderült – egy teljesen felkészületlen ügyintéző fogadta a hívásomat. Kérdésemre, hogy milyen címen szednek be tőlem az éves díjon felül plusz kétezer forintot, az volt a válasza, hogy „az nem publikus”. Na, ezen a ponton kezdtem el felháborodni csak igazán. Mi az, hogy nem publikus? Csak van jogom megtudni, hogy miért fizetek! 

Ha annyit odaírnak az összeg mellé, hogy egyéb költségek, vagy azt, hogy munkadíj, akkor talán nem is reklamálna az ember. Egyébként utólag továbbgondolva arra jutottam, hogy ezt a plusz kétezer forintot lehet, hogy azért szedik be, mert a díjakat postai úton, csekken fizetem, nem pedig csoportos beszedési megbízással vagy online. Jóllehet többször szerettek volna utóbbira rábeszélni, de nekem sokkal kényelmesebb a csekk. Aminek az az oka, hogy volt arra példa, hogy másfél év dokumentációja tűnt el, mert a számítógépem meghibásodott. Ezért inkább maradok a csekkes megoldásnál: a befizetésekről szóló bizonylatokat így tudom rendszerezni, archiválni, ami vitás esetekben jól jöhet. 

A másik, ami szintén a lakásbiztosítással kapcsolatos problémám, hogy szerettem volna a család présházára biztosítást kötni. Úgy számoltak az ajánlatban, hogy az ingóságok értéke ötmillió forint. Mondtam, hogy ez nevetséges, hiszen egy egészen kicsi épületről van szó, amiben pár százezer forintnál több érték nincs. Az volt erre a válasz, hogy a legkevesebb a kétmillió forint, amit be tudnak írni. Kérdezem: mi van akkor, ha egy ház üres? Arra nem lehet biztosítást kötni? 

Név és cím a szerkesztőségben