2023.09.27. 12:24
Milyen tevékenységi köröket érdemes felvenni vállalkozásindításkor?
Egy saját vállalkozás indítása során számos kérdésben kell döntenünk ahhoz, hogy a folyamat elindításának jogi feltételei teljesüljenek. Társas vállalkozás alapításához vagyoni hozzájárulást kell teljesíteni, emellett keresni kell egy ügyvédet, aki a cégbejegyzés során ellátja a cég képviseletét a Cégbíróság előtt. Mire azonban a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásra kerül, már el kell dönteni a cégformát, meg kell találni a vállalkozás székhelyét és meg kell határozni azokat a tevékenységeket, amelyeket működése során a cég folytatni fog.
Forrás: 123RF.com
Bár a saját tevékenységével valamennyi vállalkozó tisztában van, vállalkozásindításkor mindezt meg kell feleltetni egy statisztikai rendszer kódszámainak is. A tevékenységi kör meghatározása kihagyhatatlan lépés a cégalapítás során, hiszen azt fel kell tüntetni a társasági szerződésben, valamint a Cégbíróság felé is be kell jelenteni. Emellett pedig a vállalkozás később csak a bejelentett tevékenységek után állíthat ki számlát, ezért nem szabad félvállról venni ezt a lépést. Nézzük is meg röviden, hogyan azonosíthatjuk a számunkra szükséges tevékenységi köröket!
Hogyan tudjuk meghatározni a tevékenységi köröket?
A TEÁOR-szám kifejezés sokak számára csenghet ismerősen: a rövidítés a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréből alkotott mozaikszó. A nyilvántartás elsősorban statisztikai célt szolgál, de minden cégnek kötelessége alapításkor bejelenteni a TEÁOR-számok szerinti tevékenységi köreit a Cégbíróságnak. Ez utóbbi erről értesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A bejelentési kötelezettség az adatok változása kapcsán is fennáll, ezt viszont már a NAV felé kell megtenni, aki erről értesíti a Cégbíróságot.
Egy vállalkozásnak legalább egy főtevékenységgel rendelkeznie kell, emellett pedig tetszőleges számban vehet fel további, úgynevezett másodlagos vagy kiegészítő tevékenységeket. Főtevékenységnek az számít, amely az összes közül a legnagyobb mértékben járul hozzá az összes hozzáadott értékéhez, tehát, amely a legtöbb bevételt hozza majd. És hogyan is lehet mindezt megállapítani? Ennek megértéséhez nézzük is meg először a TEÁOR-szám felépítését!
Hogyan épülnek fel a TEÁOR-számok?
A TEÁOR számok 1 betűt és 4 számot tartalmaznak, ezért úgy mondjuk, hogy a felépítésük négy szintből áll. Az egyszerű megértéshez vizsgáljuk meg a jogi tevékenységet, amelyhez az M6910 TEÁOR szám tartozik!
Az első betű a nemzetgazdásági ágazatot jelöli, ami a jogi tevékenység esetében „M”, mint szakmai, tudományos, műszaki tevékenység.
A második szintre a következő két számjegy utal. A „69” jelen esetben a jogi, számviteli, adószakértői tevékenységet jelenti. Ez a szint az ágazatok szintje, itt található meg továbbá például a piackutatás vagy az állategészségügyi ellátás is.
A következő szám az alágazatot jelöli, ami most a 691, mint jogi tevékenység. Összesen 272 ilyen alágazat létezik, és itt válik el például a jogitól a 692-es sorszámú adószakértői tevékenység.
A szakágazatot pedig az utolsó szám jelöli, ez adja egyben a negyedik szintet. Itt azonban már nem minden alágazat oszlik tovább: a jogi tevékenység például ezen a szinten is jogi tevékenység, ezért a 0-s kódszámot kapja. Így áll össze az M6910 TEÁOR-szám.
Hogyan állapítható meg a főtevékenység?
A főtevékenységet a legegyszerűbben az úgynevezett „top-down”, azaz fentről lefelé módszert alkalmazva határozhatjuk meg. Ehhez először a nemzetgazdasági ágazatokat kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy melyikből várható a legmagasabb bevétel. Ha ezzel megvagyunk, hasonló módszerrel kell továbbhaladni, és ágazati, alágazati, majd végül szakágazati szinten is elvégezni a vizsgálatot. Ezáltal pedig megkapjuk a főtevékenység TEÁOR-számát.
Több szinten is lehetnek olyan lehetőségek, amelyeket elvetünk a vizsgálat során és másik szakágazat irányába haladunk. Így folyamatosan akadhatnak olyan ágazati vagy alágazati tevékenységek, amelyek csak csekélyebb mértékben járulnak hozzá az összes hozzáadott értékéhez. Főtevékenység így egyik sem lehet, viszont bármikor szóba jöhetnek másodlagos és kiegészítő tevékenységként.
Bár a TEÁOR-számok első ránézésre értelmetlen betű- és számkombinációknak tűnhetnek, láthattuk, hogy milyen logikus és átlátható struktúrát takarnak. A „top-down” módszerrel könnyen megállapítható a főtevékenység és minden olyan melléktevékenység, amely bevételt termel majd a működés során. Amellett, hogy ezek meghatározásával eleget tehetünk a jogszabályi előírásoknak, számunkra is érdekes lehet egy kicsit előre számolgatni, tervezni cégünk jövőjét, akár a leendő tevékenységek és az azokból remélt nyereség mérlegelésével is.