A kelet-balkáni terjeszkedés a magyar e-kereskedők egyik legfőbb célállomása

A hazai e-kereskedelem dinamikus növekedése egyre több kereskedőt arra sarkall, hogy a szomszédos országokban keressenek új piacokat maguknak. Egyre inkább fókuszba kerülnek a kelet-balkáni országok, Románia és Bulgária.

E-commerce szakértők gyakran beszélnek a külföldi terjeszkedés lehetőségéről, ennek ellenére a valóságban kevés hazai webáruház képes meghatározó szereplővé válni a külföldi piacokon. Ennek legfőbb oka abban mutatkozik meg, hogy a dinamikusan növekvő hazai piac felemészti a webáruházak erőforrásait, senki sem szeretné elpuskázni a lehetőséget a hazai piac kiaknázására. Így a külföldi terjeszkedés a legtöbbek esetében a hosszútávú tervek részét képezi.

Miben más Románia és Bulgária?

A hazai e-kereskedelem stabilan 20 százalék körüli növekedési ütemre képes, ezzel a kontinens egyik legjobban teljesítő piaca. Románia szintén kimagasló növekedést mutat, így fokozódó piaci versenyről beszélhetünk ebben az országban is. A legfőbb különbséget az elérhető vásárlói réget nagysága jelenti; míg Magyarországon a lakosság lélekszáma 10 millió alatti, addig Románia népessége kétszerese a hazainak.

A román piac a magyarnál is koncentráltabb. A hazai e-kereskedelem mintegy harmadát a 10 legnagyobb szereplő bonyolítja, Romániában viszont az eMAG olyan mértékben képes dominálni, hogy sokan egyenlőségjelet tesznek az eMAG és az e-kereskedelem közé. A romániai piacvezető nagyjából nyolcszoros-kilencszeres látogatottsággal rendelkezik, mint a hazai.

Ezzel szemben Bulgária a viszonylagos szabad piaca miatt válhat népszerű célponttá a hazai e-kereskedők számára. Nem véletlen, hogy a román tulajdonú eMAG legyalulta ezt a piacot is, és meglepő gyorsasággal piacvezetővé vált Bulgáriában, azonban az ottani eredményei messze elmaradnak a romániaitól. Bulgáriában tehát van keresnivalója a belépő webáruházaknak, relatív jó piacszerzési lehetőségeket tartogat a kisebb erőforrással működő webáruházak számára is, azonban a viszonylagos fejlettlenség leküzdendő nehézségeket is okoz. A jelentős földrajzi távolság és a viszonylagosan fejlettlen logisztikai szektor kihívás elő állíthatja az e-kereskedőket, különösen abban az esetben, ha kisebb árréssel rendelkező, illetve big-box termékeket forgalmaznak.

Miért maradnak a hazai e-kereskedők a CEE régióban?

A CEE régió dinamikus növekedése ellenére hatalmas a különbség a kontinens keleti és nyugati fele között. A legerősebb országok teljesítménye nem csupán a keleti országokat utasította maga mögé, hanem a délieket és északiakat is. Európa teljes e-kereskedelmi bevételének mintegy kétharmada realizálódik a nyugati országokban, a maradékon osztozik a kontinens többi része.

A jelentős vásárlóerő és a sok tízmilliós népességszámmal rendelkező országok vonzónak tűnnek, azonban az ottani nagy kereskedők dominanciája és a felosztott piac révén kifejezetten nehéz piaci részesedést szerezni, ráadásul a logisztikához és emberi erőforráshoz köthető költségek is sokkal magasabbak. Nem véletlen, hogy a tudatosan terjeszkedő hazai e-kereskedők középpontjában továbbra is a CEE régió országai állnak.

A GKI Digital listája alapján piacvezetőnek számító Extreme Digital fókuszában szinte kivétel nélkül közép- és kelet-európai országok állnak. A tavalyi évben megnyitott osztrák edigital.at webáruház az első a cég portfóliójában, ami részben nyugati jegyeket viselő piacon nyílt meg.

A hazai piac szakértői és kereskedői egyetértenek abban, hogy megfelelő stratégiával, a megfelelő marketing eszközök használatával, jól megválasztott partnerekkel és profin felépített exporttervvel a magyar e-kereskedőknek van keresnivalójuk a CEE régióban és akár azon túl is. Egyes felmérések szerint nagyjából száz hazai kereskedőcég igyekszik erősíteni az exporttevékenységét. Ők azok, akik megfelelő stratégiával a CEE régió sikeres nemzetközi e-kereskedői közé léphetnek.