Egészségház építésére lenne szükség Siklósnagyfaluban

– Mennyi gyermekkel indul az iskola?

– Örülünk annak, hogy sok más településsel ellentétben Siklósnagyfalut nem fenyegeti az elöregedés veszélye, sőt szerencsére évente 6-8 gyermek születik. Ennek köszönhetően sem az óvodában, sem az iskolánkban nem jelent gondot a gyereklétszám. Ebben az évben is sikerült az iskolánkat a fenntartóval közösen működtetnünk, így rendben el tudjuk kezdeni az évet.

– Az iskola összevont csoporttal működik...

– Így van, a 2012/2013-as tanévben indult. Az elsőtől harmadik osztályig járnak ide a gyerekek. Az összevont csoportnak számos előnye is van, amelyet mi fontosnak is tartottunk. Ezekkel a gyerekekkel többet kell foglalkozni, és ez így meg is történik. Emellett természetesen az a cél, hogy amikor a gyerekek bekerülnek egy másik iskolába a negyedik osztályos korukban, akkor ne hátránnyal induljanak, vagyis olyan tudással és kompetenciákkal rendelkezzenek, mint a kortársaik.

– Pályázott az önkormányzat az elmúlt években?

– Nagyon szeretnénk egy egészségházat építeni, meg is vannak a látványtervek, előkészítettük a tervdokumentációt, de sajnos nem tudtuk beadni a pályázatot a Magyar Falu Program keretében, mert akkora összegből, amelyet lehetett volna nyerni rá, nem tudtuk volna megvalósítani a beruházást. Az az igazság, hogy jelenleg a többfunkciós Csillagházban próbálunk megoldani mindent, itt fogadja az orvos a betegeket, de nyilvánvalóan nincs nyugodt légkör, mert egy térben van minden.

– Milyen egyéb funkciókat lát el a Csillagház?

– A közösségi programoknak ad helyet. Volt itt már tanoda jellegű foglalkozás, de képzéseket, előadásokat, lakossági fórumokat is tartunk itt. Ezen kívül keresztelő, ballagás, családi események helyszíne, hiszen 150-200 fő befogadására alkalmas. Az épületet 2014-ben újítottuk fel egy pályázati projekt keretében. A támogatásból még számos rendezvényt, képzést tartottunk itt és egy másik projektből pedig sikerült kialakítani a szociális bérlakásokat. Nyolc újat építettünk és kettő lakást felújítottunk.

– Terveznek továbbiakat is építeni?

– Igen, kiírtak az Emberi Erőforrások Fejlesztési Operatív Program keretében is egy ehhez hasonló programot „Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal” címen. Beadtuk a pályázatunkat, de még várjuk az elbírálását. A projekt infrastrukturális beruházásaira az önkormányzat 200 millió forintot már elnyert, ebből 3 új lakást kellene felépíteni és 3 lakást felújítani. Mivel azonban ezek egymásra épülő projektek, meg kell várnunk, amíg a másikról is megérkezik a válasz.

– Milyen egyéb tervek vannak még?

– A belterületi útjainkat kellene rendbe tenni, mert azokat utoljára talán a 80-as években aszfaltozták. Tervezzük, hogy a Magyar Falu Program keretében pályázunk erre. A Dózsa utca és a Rákóczi utca különösen rossz állapotban van, de mindegyik útra ráférne az újraaszfaltozás.

– Hogy áll a település közművesítése?

– A gáz bevezetésével azért nem foglalkozott a képviselő-testület, mert azt látjuk, hogy nem biztos, hogy ki tudnák fizetni a gázszámlát a lakók. Ennél nagyobb gond viszont a szennyvíz kezelése, ami talán megoldódni látszik, ugyanis az önkormányzat is csatlakozott a nagyharsányi önkormányzat pályázatához. Ha ezt elnyerjük, akkor elkezdődhet a csatornázás.

Még mindig sok problémát okoz az illegális szemétlerakó

Hetven közfoglalkoztatott dolgozik az önkormányzatnál, ami elég magas létszám. A dolgozók a település karbantartásával foglalkoznak, emellett öt hektáron termesztenek paprikát, paradicsomot, krumplit, amelyet a faluban osztunk szét. Ezen kívül nagyon sok az illegális szemétlerakó, azokat próbálják folyamatosan felszámolni. Ez óriási gondot okoz a településen, a falu határába ugyanis nem csak a helyiek viszik a szemetet, hanem más településekről is ide hordják a hulladékot, ráadásul magántulajdonú területekre is. Ennek megoldására az önkormányzat egy településőri szolgálatot szeretne elindítani, de ez – mint a polgármester elmondta – nyilvánvalóan a következő testület feladata lesz.

Méltón ünnepelték a település jubileumát

Az önkormányzat a Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete LEADER Akciócsoport által kiírt pályázaton (VP6-19.2.1.-19-1-17) és az Európai Unió által finanszírozva három rendezvény megvalósítására nyert támogatást. Ennek első állomása volt az augusztus 20-i esemény, amely a kultúra és hagyományok megőrzésére fókuszált, és méltón ünnepelte meg a település fennállásának 725. évfordulóját.

Siklósnagyfalu, amely a 14. századtól mezővárosi rangot nyert el, komoly jelentőséggel és kiváltságokkal rendelkezett a települések tekintetében. 1329-től a vármegye gyűléseinek adott otthont, és a nádor szintén a községben tartott gyűléseket. A keddi ünnepségre nagyon sokan érkeztek, környező településekről is.

A rendezvényen a Siklósi és Sellyei Járás hagyományőrző együttesei léptek fel, volt középkori katonai, illetve lovasbemutató, a roma kultúráról, értékekről és a társadalmi felzárkóztatásról pedig előadásokat hallgathattak az érdeklődők. A térség és a település helyi termékei és a roma gasztronómiai hagyományai is a kilátogatók elé tárultak a kitelepülő termelők által. A rendezvényre kilátogatókat állófogadás várta.

Hagyományőrző zenekarok, illetve a település tanulóinak előadásai még színesebbé tették a programot, megemlékezve Siklósnagyfalu történelmének legfontosabb eseményeiről. A gyerekeknek légvárral kedveskedtek, késő este pedig tűzijátékkal zárták a programot.

A program kiemelt része volt az is, amikor a „Siklósnagyfalu díszpolgára cím”, valamint „Siklósnagyfalu közösségi életéért” díjátadására kerül sor.

– A díszpolgári címet Petrovics József, Kovács Dezső, Piroska Lőrincné és Orsós Mihály kapták. Ők mindannyian itt élnek, helyi lakosok, sokat tettek a településünkért, illetve szűkebb és tágabb környezetükben is tiszteletre méltó emberek. Mellettük tízen kaptak közösségi munkáért díjat. Jövőre, ha mi maradunk a képviselő-testületben, szeretnénk olyan embereknek is átadni ezeket a rangos elismeréseket, akik ugyan nem Siklósnagyfaluban élnek, de nagyon sokat tettek már Siklósnagyfaluért, illetve az itt élő emberekért.

A település vezetői

A csaknem ötszáz lakosú község polgármestere Kosztics József. Alpol-gármester: Petrovics Tibor és Kovács Ottó. A képviselő-testület további tagjai: Jovánovics Tibor, Kopnyik József. A roma nemzetiségi önkormányzat: Jovánovics Tibor (elnök), Ignácz Zorán, Kopnyik József. Siklósnagyfalu Alsószentmártonnal alakított közös önkormányzati hivatalt, amelynek székhelye Siklósnagyfaluban működik, jegyző dr. Tamás Gábor, hivatalvezető Ottó Krisztián. Jogtanácsos: dr. Martina Ildikó. Háziorvos: dr. Varga Dániel. Védőnő: Földi Mária. Házigondozó: Tesch Józsefné. Az óvoda megbízott vezetője: Tóth Tünde. Könyvtáros: Piroska Lőrincné.

Az önkormányzat címe: 7823 Siklósnagyfalu, Kossuth Lajos utca 8/A. Telefon: 72/701-825.

Az idén is várható szociális tűzifa

Az önkormányzat az elmúlt években is részt vett a kormány által biztosított szociális tűzifa programban. Mint Kosztics József polgármester elmondta, az idén összesen 290 köbméter tűzifa megvásárlására pályáztak támogatásért. A lakók által benyújtott kérelmek alapján, a rászorultsági alapot figyelembe véve döntött a testület a fa kiosztásáról. Családonként 1-3 köbméter tűzifával tudtak segíteni a fűtési költségek csökkentésében.