29°
25°
17°

Nagy Csaba: „nem az álmokat fejlesztjük!”

Az év utolsó napjához közeledvén arra kértük Nagy Csabát, a megyei közgyűlés elnökét, hogy összegezze, milyen új beruházások, nagy fejlesztési projektek indultak ebben az esztendőben Baranyában.

– Induljunk a határon túlról: magyar–horvát kapcsolatok?
– Létrejött a Pannon EGTC európai területi társulás, melynek irányítását, működtetését Pécs városától az elmúlt két évben fokozatosan átvettük. Jelentős módosításokat hajtottunk végre működésében, most már elmondhatjuk, hogy az első nemzetközi projektünket valósítjuk meg. A szervezet hozzákezdett első pályázatához, mely világörökségi helyszínek megújításáról szól. A következő cél az, hogy Horvátországban és Magyarországon is két-két irodával tevékenykedjen a társulás. Emellett most készítjük elő azt a pályázatot, mely lehetővé tenné, hogy két útvonalon járjon autóbusz Pécs és Eszék között. Továbbá 2018 februárjának elején Eszéken kétnapos konferenciát szervezünk majd a magyar–horvát térségi együttműködésekről.

Nagy Csaba: „fókuszban a horvát kapcsolatok”

– Mi a helyzet a mohácsi Duna-híddal?
– A város úgy alakította a rendezési, szabályozási terveit, hogy lehetővé tegye a hídépítést. Környezetvédelmi vizsgálatok kezdődtek, a kormányfői látogatás kapcsán pedig közvetlen kormányzati támogatás érkezett a híd tervezésére, mely három év alatt másfél milliárd forintot ér el. Ez óriási előrelépést hozhat, miután Baranyának a Duna-Tisza közti területek felé semmilyen más útvonala nem volt eddig, csak a mohácsi komp. Közlekedési szempontból ráadásul nemcsak a Duna, de gyakorlatilag a horvát határ felé is le vagyunk zárva. Egy megyei felmérés szerint a térségi gépjármű forgalomnak mindössze hat százaléka halad Horvátország irányába Baranyán át, a forgalom 94 százaléka Tolna és Somogy felé történik.

– Hogy áll az M9-es út, mely nyugat–kelet irányban igyekszik új útvonalat teremteni, igaz, csak Kaposvár–Szekszárd magasságban?
– Megyénk északi részét érinti, de a komlói térségnek nagyon fontos, hogy ez az út az elkövetkező évtizedben megvalósuljon. Sokkal több baranyai települést érint az M60-as út, mely Pécset Szigetváron és Barcson át szándékozik bekapcsolni a horvát autópálya-hálózatba. A megye egyetértésével meghatározták már a nyomvonalát. Körültekintően ügyeltek a környezetvédelmi szempontokra, így például az út kikerüli a barcsi ősborókást. Ha pedig majd a schengeni határ továbbköltözik, akkor eljön az a helyzet, amikor Pécsről hamarabb érünk el autóval Zágrábba, mint Budapestre.

– Apropó, határátkelőhelyek. Korábban többször is beszámolt arról, hogy ezen a téren van a legnagyobb elmaradásunk.
– A külügyminisztérium támogat bennünket a gondolat széles körű ismertetésében, tulajdonképpen Horvátországra várunk. Biztos vagyok benne, hogy a magyar kormány biztosítja a pénzügyi forrásokat, hogyha a horvát oldal is meghozza ez irányú döntését.

– Az oktatási fejlesztések közül mit emelne ki?
– Szeptembertől elindult egy ún. EFOP-os projekt az iskolák bővítésére, felújítására, szaktantermek létrehozására. 17 baranyai település 18 iskolája 6,3 milliárd forint értékű támogatásban részesül, ekkora összegű fejlesztést a baranyai alapfokú oktatás még soha nem kapott.

– Ide tartoznak a tanuszoda-­fejlesztések is?
– Igen, a magyar kormány önálló fejlesztési programja. Azt hiszem, önmagáért beszél, hogy az országban összesen 25 tanuszoda épül, s ebből három Baranyában lesz. Sásdon hamarosan kész a létesítmény, már az új alkalmazottak felvételi eljárása folyik, Szentlőrincen a tervezés kezdődik el, Vajszlón pedig most azon munkálkodunk, hogy egy helyi tisztítómű segítse a környezetvédelmi problémák megoldását.

– Ha már tisztítás: bővült a megye szennyvízhálózata is?
– Az uniós támogatású vidékfejlesztés része ez, a megyében sok ezer embert érintő projektek keretében. Mondanék is két baranyai példát: Almamelléken és Gödrén fut ilyen program.

– Mi van még ebben a csomagban?
– Tagja vagyok a Modern Városok program egyetemi fejlesztéseket felügyelő szervezetének, és így elmondhatom, hogy a Pécsi Tudományegyetem hatalmas megújulási lehetőségekhez jutott. Köszönhető ez a megyeszékhely vezetői döntésének, hiszen Pécs városa 24 milliárd forint erejéig szerepeltette a Modern Városok program keretén belül az Egyetemet. Ezzel egyetemünk léptéket válthat, nemzetközi színtéren is megerősödhet több mint 5000 külföldi hallgatójával. Ez pedig jelentősen élénkíti Pécs gazdaságát is.

– Van azonban még egy kosár, ahol a fejlesztési rekeszek kialakítása egész évben óriási munkát jelentett. Az úgynevezett TOP-ra, a 38 milliárd forint uniós forrással gazdálkodó Terület- és Településfejlesztési Programra gondolok.
– Az volt a célunk, hogy minél hamarabb minél többet elosszunk ebből a pénzből a megyében. S nem az álmokat, hanem a realitást fejlesszük! Hozzátenném, a megyei és települési önkormányzatok abba is beleszólhattak, hogy a pályázati kiírások hogyan, mi módon jelenjenek meg. Itt több száz észrevételt tettünk, és a javaslataink több mint kilencven százalékát elfogadták. A kollégáimnak igen nagy munkájuk van e mögött. 2014-ben csupán három olyan munkatárs volt a megyei önkormányzaton, aki területfejlesztéssel foglalkozott, most 17-en vannak. Elsőrendű feladatunk Baranya megye fejlesztése, s ahogy a megyei főjegyzővel, dr. Göndöc Andrással 2015-ben meghatároztuk, a legfontosabb teendő, hogy szolgáltató megyévé váljunk.

– Hol tart most a TOP-keret?
– Az elmúlt három év munkája, hogy van 127 pályázat, melynél az egyetértési jogával élt a megyei önkormányzat. Ha ezek a pályázatok átmennek a minőség ellenőrzésen, és az egymilliárd forint fölötti értékűekre a kormányzat is igent mond, akkor a 38 milliárd forintból 29 milliárdot máris célba juttatunk. Összességében 67 szerződést aláírtunk, s további 39-cel ugyanez történik január 30-ig.

– Mennyire szolgáltató most a megye?
– Az első 67 projektből 45-ben szakmai együttműködő partnerként vettünk részt. Abban is az elsők között vagyunk az országban, hogy több mint 160 pályázatot írtunk eddig, és a saját költségvetési forrásainkból is biztosítottunk tételeket baranyai önkormányzatok, mint például Szigetvár, Sásd, Villány, illetve Mánfa településfejlesztéséhez.

– Mi lassítja vagy gyorsítja a pénz elosztásának folyamatát?
– Most már minden a támogatottakon és az adott önkormányzatokon múlik. Több nyertes önkormányzatnál máris százmilliók, milliárdok sorakoznak a számlákon, csak arra vár a tőke, hogy leszerződjenek a kivitelezőkkel.

– Akadnak pozitív megyei példák a jó ügymenetre?
– Bóly városát mindenképpen kiemelném. Az ipari parkhoz vezető út építése az egész országban mintaértékű, és gyakorlatilag már elkészült, ugyanakkor az ipari park fejlesztése is példátlan gyorsasággal halad. Tervezzük, hogy hamarosan egy konferenciát rendezünk, mely konkrét eseteket ismertet majd, például, hogy miként tudtak Bólyban másfél hét alatt megkötni egy szerződést egy vállalkozóval csarnoképítésre, bérlésre, az objektum hosszú távú megvásárlására, az opciós bővítési lehetőséget is bekalkulálva. Ez példa lehet minden önkormányzatnak a megyében.

– Nincsenek panaszosok, akik hamarabb és több pénzre számítottak?
– A pályáztatás első körében mindenféle kritikákat kaptunk, hogy egyenlőtlen a pénz szétosztása. Ugyanakkor előre láttuk, hogy minél nagyobb egy város, annál nagyobb a szakmai apparátusa, annál felkészültebbek, jobb a lehetőségük a pályázatok, fejlesztési koncepciók elkészítésére. A megye keleti és nyugati része kettészakadt a lehetőségek kihasználását illetően, ezért generáló szereplőként olyan döntéseket hoztunk, melyek segítettek csökkenteni az egyenlőtlenségeket.

– Mi jön ezután?
– Szeretnénk az elkövetkező hónapokban lezárni a függőben lévő pályázati kiírásokat, melyek kilencmilliárd forint értékben biztosítják a megye további fejlesztését. Fókuszban marad továbbá a horvát–magyar kapcsolatok erősítése, mert azt látom, hogy csak az önkormányzatok szintjén lehet igazán léptéket váltani.

Célkeresztben az ipar

Továbbra is az egyik alapelv, hogy a források 60 százalékát iparfejlesztésre szánják. Ebbe beletartozik az odavezető út fejlesztése, a közlekedésbiztonságot célzó kerékpárutak kialakítása, a csarnoképítések, a barna mezős beruházások, a szociális háttér megteremtése: bölcsődék és óvodák létrehozása. Utóbbira egyébként kezdetben alig jelentkeztek önkormányzatok, most pedig ott tartanak, hogy több mint kétszeres az igény, mint amennyi pénz rendelkezésre áll. Mindez pontosan visszajelzi, hogy miként alakult az elmúlt három évben az országban a gazdaság. A felmerült igények kielégítésére most a területfejlesztési program átdolgozását tervezik.

Rendkívüli fotótárlat nyílik

Kincses Baranya címmel nyílik kiállítás március 14-én a Széchenyi téri galériában a megye szép természeti értékeit, az értéktár több különlegességét felvonultató alkotásokból, és a térség legszebb objektumait bemutató képekből. Különleges látószögből készült munkákról van szó, mellyel párhuzamosan egy fotós könyv is megjelenik. Juhász Balázs fotóművész két éven át fényképezte a megyét a maga szemszögéből, a tárlaton ebből több mint száz négyzetméter fotó kerül bemutatásra. Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat vezetője úgy fogalmazott, ilyen tárlat a megyében biztosan nem volt még, és országos jelentőséggel is bír.

Az összeállítás a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült.
Összeállította: Mészáros B. Endre

Hozzászólások

Hozzáadott érték
Már nem az alacsony bérek vonzzák Magyarországra a beruházásokat
Évforduló / 33 perce
Rendhagyó Ady-előadással szólítanák meg a fiatalokat
Párhuzamos idősíkban jelenítik meg a költő életének fontosabb állomásait három, a digitális korban élő, 21. századi szereplőn keresztül.
Gyász
Fájó szívvel tudatjuk, hogy édesanyám, anyósom, nagymamánk, dédim, testvérem, ÖZV. VARGA JÁNOSNÉ Varga Mária 97 éves korában elhunyt. Szűk családi körben a pécsi köztemetőben vettünk tőle végső búcsút. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy BOÁR JÓZSEFNÉ 80 éves korában elhunyt. Búcsúztatása augusztus 26-án 14.30 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájában, előtte 14 órakor gyászmise. Búcsúzunk tőle lánya, fia és családjaik
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BENCS GYÖRGYNÉ életének 73. évében elhunyt. Temetése 2019. augusztus 27-én 13 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy TAKÁCS JÓZSEF csertői lakos 73 éves korában elhunyt. Temetése augusztus 21-én 14 órakor lesz a csertői temetőben. Gyászoló szerettei
"Szerettem élni boldogan Szerettem élni tevékenyen Szerettem volna élni még! Ám, az égiek döntöttek helyettem." Fájó szívvel tudatjuk, hogy SZABÓ SÁNDOR 74 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2019. augusztus 21-én 15 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájában. Gyászoló szerettei
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BÓTA LÁSZLÓNÉ Schatzl Erzsébet 96 éves korában elhunyt. Temetése szűk családi körben történik. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett hozzátartozónk, RADÓ GYULÁNÉ Katona Teréz erdősmecskei lakos 77 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 2019. augusztus 26-án 12 órakor lesz a pécsi köztemető urnacsarnokából. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy OROSZI JÁNOS szentlőrinci lakos 80 éves korában örökre megpihent. Hamvasztás utáni búcsúztatása augusztus 22-én 11 órakor lesz a szentlőrinci temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
"Hófehér gyöngyök kísérjenek, mint jó vándort fehér kövek." Fájó szívvel tudatjuk, hogy drága társam, testvérem, édesapám, nevelőapánk, nagypapánk és kedves rokonunk, KESERŰ ÁRPÁD a MÁV kocsiműhely dolgozója 58 éves korában türelemmel, megadással viselt hosszú idő után családja szerető körében teste megpihent. Temetése 2019. augusztus 22-én 14 órakor lesz a pécsi köztemető urnacsarnokából. Kérjük egy szál virággal búcsúzzanak. Gyászoló szerettei
Fájó szívvel tudatjuk, hogy OSTOROSICS ZOLTÁNNÉ Törgyéki Mária szentlőrinci, volt bükkösdi lakos 69 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása augusztus 22-én 12.30 órakor lesz a szentlőrinci temetőben. Gyászoló szerettei
Fájdalommal tudatjuk, hogy UJVÁRI GÉZA 81. életévében elhunyt. Kérésének megfelelően szűk családi körben örök nyugalomba helyeztük. Gyászoló szerettei
"Maroknyi fény, tengernyi bánat, mélységes csend maradt utánad. Örök mosolyod még most is látjuk, hogy belépj az ajtón még most is várjuk. Idézzük szavaid, tetteid, emléked, örökké szeretünk, nem feledünk téged. Feledni valakit lehetetlen csoda, mert akit szeretünk, nem feledjük soha.” Megtört szívvel emlékezünk HOLLÓ ISTVÁN halálnak 40. évfordulóján. Feleséged és gyermekeid
"Mikor testem elfáradt, lelkem roskadozva vittem, csendben, váratlanul átkarolt az Isten." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KRIZSICS MIHÁLY németi lakos, életének 89. évében csendesen elhunyt. Temetése 2019. augusztus 16-án, pénteken, a 13 órakor kezdődő gyászmise után lesz a Szalánta-Németi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és fájdalmunkban osztoznak. Gyászoló szerettei
Fájdalommal tudatjuk, hogy RÉDAI JÓZSEFNÉ szigetvári lakos 75 éves korában csendesen elhunyt. Temetése augusztus 16-án 11 órakor lesz a Turbéki temetőben. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KOHLMANN ZSIGMONDNÉ Schmidt Mária életének 88. évében elhunyt. Temetése 2019. augusztus 16-án, a 16 órakor kezdődő gyászmise után lesz az újpetrei temetőben. A résztvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család