szponzorált tartalom

2019.11.13. 08:03

Paks II. – Tiszta és hatékony áramtermelés

Magyarország nem tudja elérni klímavédelmi célkitűzéseit atomenergia nélkül, és az ellátásbiztonságot is csak akkor lehet garantálni, ha Paks II. megépül – hívta fel a figyelmet Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Kiemelte azt is, hogy az áramtermelés egy évtized alatt közel negyedével zuhant Magyarországon, a villamosenergia-fogyasztás és az import viszont emelkedett.

Süli János: a Paks II. beruházás több mint atomerőmű-építés Forrás: Paks II. Zrt.

Fotó: Paks II. Zrt.

Az atomenergia az ellátásbiztonság és a klímavédelem fontos eszköze

Süli János: a Paks II. beruházás több mint atomerőmű-építés Forrás: Paks II. Zrt.

A Magyar Országgyűlés 2009-ben adott felhatalmazást ahhoz, hogy megkezdjük az előkészületeket az atomerőmű kapacitásának fenntartásához. Az akkori döntés helyességét az évről évre növekvő villamosenergia-igény, valamint a MAVIR legfrissebb jelentése is alátámasztja. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. friss kimutatásából kiderül, hogy a hazai áramtermelés tíz év alatt mintegy negyedével csökkent, miközben folyamatosan növekszik a villamosenergia-felhasználás. Az import részaránya csúcsot döntött 2018-ban, amikor elérte az évi 31,6%-ot.

A szeptember végén publikált dokumentum szerint 2018-ban a Paksi Atomerőmű átlagos kihasználtsága megközelítette a 90%-ot, miközben a szélerőműveké alig valamivel több mint 20%, a naperőműveké pedig csupán 15% körül alakult. 2018 végére a teljes hazai erőműpark mintegy 8%-át tették ki a naperőművek, ám időjárásfüggő működésük miatt a teljes hazai termelésnek kevesebb mint 1,5%-át biztosították. – Mindez azt támasztja alá, hogy a magyar lakosság és gazdaság ellátását nem lehet csak időjárásfüggő megújuló forrásokra bízni – húzta alá Süli János. A paksi beruházásért felelős miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy – a meglévő erőműpark „kiöregedésének” következtében – jelentős visszaesés várható az erőművi kapacitásokban az elkövetkező években, miközben a bruttó csúcsterhelés további növekedését prognosztizálják. Ez is alátámasztja a két blokk megépítésének indokoltságát, pontosabban szükségességét. – Ha nem építenénk meg az összesen 2400 MW kapacitású új paksi blokkokat, nem tudnánk garantálni az ellátásbiztonságot, ki lennénk szolgáltatva az időjárási bizonytalanságoknak és az árampiaci hatásoknak. Magyarország már most is azon országok egyike Európában, ahol a legerősebb az importfüggőség – hangsúlyozta a miniszter.

Süli János aláhúzta: a kormány célja, hogy 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen. Ennek érdekében Magyarország 2030-ig dinamikusan növeli naperőművi kapacitását és hosszú távon fenntartja atomerőművi termelését.

Hazánk a ’80-as évek óta használja az atomenergiát áramtermelésre, aránya a hazai termelésben meghaladja az 50%-ot. Magyarország számára a nukleáris energia egyet jelent az olcsó, biztonságos, tiszta és hatékony áramtermeléssel. Ezen felül a környezetvédelem érdekében és klímaváltozás elleni harc sikere érdekében is szükségünk van az atomenergiára. Minél nagyobb az atomenergia aránya az energiamixben, annál jelentősebb lépéseket tudunk tenni a környezetvédelem és karbonsemlegesség érdekében – mutatott rá a tárca nélküli miniszter.

Elmondta, hogy két, egyenként 1200 MW-os, korszerű reaktor épül Pakson, a meglévő blokkoktól északra. Az új reaktorok elvárt üzemideje hatvan év, építésük a 21. század legnagyobb hazai ipari beruházása. – A projekt jól halad, október elején újabb fontos állomáshoz érkezett: az orosz fővállalkozó átadta az új blokkok műszaki terveit a Paks II. Zrt. számára. Több mint 400 engedély van a birtokunkban, valamint eredményesen zárult az irányítástechnikai tender, amelynek győztese a francia-német Framatome–Simens konzorcium. A turbinákat pedig egy amerikai világcég, a General Electric gyártja. Ebből is látszik, hogy a Paks II. projekt egy nemzetközi beruházás. Fix műszaki tartalmú, fix áras szerződést kötöttünk. Ennek teljes összege 12,5 milliárd euró, ebből 10 milliárd euró államközi hitel – részletezte a miniszter.

Rámutatott, hogy a Paks II. beruházás több mint atomerőmű-építés, általa hazánk gazdaságát és technológiai színvonalát is fejlesztjük. Sok feladatot hazai vállalatok végeznek majd, a külföldi beszállítók pedig magyarországi telephelyet hoznak létre, ami erősíti a gazdaságot, több ezer új állás jön létre, jelentős infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg Pakson és környezetében.

Áramtermelés tisztán és hatékonyan

Magyarország számára a nukleáris energia egyet jelent az olcsó, biztonságos, tiszta és hatékony áramtermeléssel. Azonban nem hazánk az egyetlen, amely a jövőben is számít a környezetet nem terhelő, megbízható atomenergiára. Néhány hónappal ezelőtt tartott Londonban szimpóziumot a Nukleáris Világszövetség, ahol Agneta Rising főigazgató beszélt arról, hogy hat éve folyamatosan növekszik a nukleáris alapú áramtermelés. 2016-2017-ben 14, 2018-2019-ben pedig 13 új atomerőművi blokk kezdte meg a működését világszerte. Az idén további hat, 2020-ban pedig újabb 13 egység lép üzembe. Öt év alatt 47 új blokk hálózatra kapcsolása történik meg a világ tizenegy országában. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség globális előrejelzése szerint 2030-ra harmadával emelkedik, 2050-re pedig megduplázódik a működő reaktorok száma. Mindez azért fontos, mert atomenergia nélkül nem érhetők el a klímavédelmi célok.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában