Dzsingisz kán Bonnban

[caption id="" align="alignleft" width="214"] A kiállítás korabeli műtárgyak segítségével bemutatja a mongol nép hitvilágát is
[/caption]A nyugati világ számára Dzsingisz kán a barbarizmus és a pusztítás jelképe. Kína történelmében is veszélyes korszakot fémjelez. „A kék farkas és a vad dámszarvas ivadéka úgy született, hogy sorsa már meg volt írva a Legfelsőbb Mennyekben” - írja a krónika. A mongolok számára Dzsingisz kán hadvezér, államalapító és bölcs törvényhozó. Szokatlan jelenség, hogy erről az ellentétes megítélésű történelmi személyiségről Németországban emlékkiállítást rendeztek. Ennek csak egyik oka, hogy jövőre lesz 800 éve a mongol birodalom létrejöttének. A tárlat elsősorban annak köszönhető, hogy 1998 óta német régészeti expedíció folytat ásatásokat Karakorum városának romjainál, amely az államalapító székhelye volt. Egyébként a legtöbb kiállítási látnivalót nem ezek a leletek adják, hanem különféle múzeumok anyagai.

A Dzsingisz kán vezetése alatt egyesült mongol törzsek a 12. században lerohanják Eurázsia jelentős részét. A birodalom a 13-14. században a Csendes ócántól Közép-Európáig terjed. Fennmaradása nemcsak a szervezettségnek és a haderő nagyságának köszönhető, hanem a kiváló kommunikációnak is. A bonni kiállításon számos tárgyi illusztráció látható erről, és filmet vetítenek a mongolok katonai leleményességéről, rugalmas támadó-visszavonuló harci taktikájáról. Dzsingisz kán és utódainak birodalma a 17. század közepétől csaknem háromszáz éven át kínai fennhatóság alatt létezett. A függetlenség egy nagyon rövid időszakra korlátozódott. Megalakult a Mongol Népköztársaság, az ország 1924-ben moszkvai befolyás alá került, s a Szovjetunió felbomlása után vált ismét önállóvá.