Béres Tímea: „Most még pihenés, aztán kis lazítás”

– Akkor most édes pihengetés?
– Valahogy úgy. Rám is fér, húzós volt az elmúlt két év Csehországban, a Gambrinus Brno csapatában.

– Elő se került az elmúlt hetekben a kosárlabda? Egy kis pattogtatás, büntető-gyakorlás? Sőt, akár a fiúcsapat edzésein is részt vehetne. Megnéznénk, ahogy lesapkázza Thomas Kelley-t.
– Azért Kelley-t szerintem sok gyakorlás után is nehezen sapkáznám le. De egyébként már három hete tényleg nem fogtam labdát a kezembe.

– És nem is hiányzik?
– Maga a játék nem túlságosan. De voltam kinn több férfi és női meccsen is, a hangulat meg a meccsek feszültsége azonnal elkapott.

– Ennek a nem-hiánynak oka az elbukott cseh bajnokság?
– Á, nem. Ha nyertünk volna, akkor is ugyanígy pihennék.

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Béres Tímea Pécsen csak a pihenéssel törődik
[/caption]

– De nem nyertek.
– Hát, nem. Mondjuk az az igazság, hogy az egész idei szezonunk megérne egy misét.

– Hallgatjuk.
– Tavaly minden sikerült: megnyertük a bajnokságot a Brnóval, mi rendeztük a Final Fourt, ahol ráadásul döntőbe is jutottunk. Szóval minden rendben volt. Idén meg semmi. Egymást érték a balszerencsék: későn jött az egyik légiósunk, nem állt össze a csapatjáték, elsősorban a sérülések miatt, de volt néhány olyan meccsünk is, amelyet egészen elképesztő módon buktunk el.

– Az egyik elképesztő esemény éppen a döntőben történt.
– Kettő-egyre vezettünk a három győzelemig tartó fináléban, jött a negyedik meccs, volt hátra néhány másodperc, vezettünk két ponttal – erre a Prága játékosa minden mindegy alapon a félpályán túlról rádobta. A labda beesett, nyertek, összesítésben pedig egyenlítettek. Ezután az ötödik meccset már szerintem lendületből nyerték meg.

– Volt nagy elkeseredés?
– A fináléban én már nem játszottam, így tudtam egy kicsit kívülről nézni az eseményeket. Úgy gondoltam akkor és most is, hogy az egész szezon balszerencséjét „koronázta meg” az a dobás.

– A döntő kihagyásának mi volt az oka?
– A finálé előtt már kaptam ajánlatot a hosszabbításra a csehektől, de nem írtam alá. Az edzőnk másokat küldött pályára. De nincs bennem harag. Ráadásul az eredmény engem igazol.

– Összességében tehát elégedett az elmúlt két idényével?
– Persze. Kipróbáltam magam egy másik bajnokságban, játszottam az Euroliga Final Fourjában, cseh bajnok és kétszeres kupagyőztes vagyok, szóval nem lehet okom panaszra.

– Tovább bővült a kollekció.
– Tényleg beszélhetünk kollekcióról: van nyolc magyar, egy francia és egy cseh bajnoki aranyam, négy magyar, egy francia és egy cseh kupaelsőségem, nyertem Euroligát a francia Valenciennes-nel, és egy Ronchetti-kupát a Sopronnal.

– Az előbb azt említette, hogy volt kinn női meccsen. Hogy tetszett az idei Pécs?
– Szerintem a MiZo szép szezont zárt. Az Euroligában a nyolcba jutottak, és megnyerték a Magyar Kupát. Igaz, a vége kicsit keserű lett, de azt gondolom, a Szeged egyáltalán nem rossz csapat, és egy sérülésekkel sújtott pécsi gárdát igenis meg tud verni.

– Ha mondjuk Ön is a Pécsben játszik az elődöntőben, más az eredmény?
– Ó, hát ki tudja azt megmondani?

– Senki. De el lehet játszani a gondolattal.
– Maradjunk annyiban: nem játszottam.

– És fog?
– Kosarazni vagy a MiZo-ban játszani?

– Kezdjük az előbbivel.
– Őszintén mondom: nem tudom. Korábban is nyilatkoztam: nagyon nehéz a család nélkül élni. Úgyhogy most erre koncentrálok, a család az első. Szóval most még pihenés, aztán kis lazítás.

– A családtagok ennek nyilván nagyon örülnek.
– Persze. Ugyan férjem, Sztojan Ivkovics sokszor ki tudott jönni hozzám, és én is hazaugrottam néha, de azért ez nem volt ideális. Sokszor találkoztunk félúton, Székesfehérváron, a szüleimnél.

– Kisfiuk hogy viselte?
– Szerintem őt viselte meg a legkevésbé. Odakinn egy angol óvodába járt, Fehérváron magyarba, itt, Pécsett pedig horvátba. Szerintem neki ez a soklaki élet a természetes. Biztos furcsa lesz megszoknia, hogy most nem utazunk majd minden héten.

– Ezek szerint nem utaznak?
– Miért utaznánk?

– Mondjuk mert anya elszerződik. Sok szép magyar várost emlegetnek.
– Őszinte leszek: kerestek már meg csapatok, itthonról is, külföldről is. De egyvalamit leszögeznék: a szívem Pécsre húz. Fűzy Ákos nagyon jó edző, maximálisan kihozta ebből a gárdából azt, ami benne volt. Szóval ez a város, ez a csapat előnyből indul, ha úgy alakul, hogy döntenem kell.

– És úgy alakul?
– Most sehogy sem alakul. A nyár végéig a családra koncentrálok.

– Szóval augusztusig várjanak a szurkolók?
– Hát, ha nem nagy probléma...

– Azt mindenképpen szeretném leszögezni, hogy Béres Tímeának sok szép eredményt köszönhetünk, s biztos vagyok abban, hogy nagyon jól jár vele az a csapat, amelyikben ősztől játszani fog – tette hozzá Rózsa. Béres Tímea Pécsen csak a pihenéssel törődik -->