2012.08.26. 14:08
A negyedik ligát is komolyan veszi
Most csak a megyei IV. osztályban játszik a csapata, de Tihanyvári László (53) edző ugyanúgy készül ott is minden meccsre, mintha NB I-es gárdát irányítana.
Kapusként a 36 év alatt körülbelül 700 meccs jött össze Tihanyvári Lászlónak (53), ehhez adjunk hozzá fociedzőként legalább ugyanannyit. Ezek után azt nem mondhatjuk róla, hogy tapasztalatlan. A legmagasabb szint az NB II., az akkori második vonal volt, ahol edzősködött, most pedig a IV. osztályban játszó együttest, a Pécsi Dinamót irányítja, de ezt a munkáját is nagyon komolyan veszi.
– A Dinamóban az egyetemista Dávid fiam is játszik, ez egy baráti társaság, igaz, edzés nincs, ám a mérkőzéseken mindenki nagyon odateszi magát – meséli Tihanyvári. – Persze, A-licenccel, tanári diplomával, szakedzői végzettséggel jó lenne hetente négy edzést tartani egy olyan csapatnál, ahol szervezettség, megbízható anyagi háttér és komoly cél van, de a IV. ligában is érződik az öltözői hangulat, a meccs-fíling. Itt is lerajzolom és részletesen elmagyarázom a taktikát a bajnoki előtt, úgy, mint korábban az NB II-ben.
Hiányzik neki a nagyobb feladat, ám ahogy fogalmaz, nem olyan ember, aki ajándékot visz a sportköri elnöknek, hogy alkalmazza.
– Ha kellek, akkor fogadjanak el így, ahogy vagyok.
Kapuvédőként a maximumot kihozta magából azzal, hogy az NB II-ben védett, ifi-, területi és főiskolai válogatott volt.
– Ezzel a tudással és hozzáállással részemről ez volt a legtöbb, mert az én időmben nagyon jó kapuvédők szerepeltek. Edzőként sokat köszönhetek Rónai Istvánnak, akivel tizenöt évet dolgoztam együtt. Amit tudok a szakmából, abból sokra ő tanított meg.
Bár tanári diplomával rendelkezik, mégsem használta sohasem. Nem a tanítás, hanem a foci a mindene, meg néhány dolog. Mint például a vendéglátás. Évtizedekig ténykedett ezen a területen, aztán abbahagyta, de most újabb lehetőséget kínáltak neki, lehet, hogy visszatér. Nem tud meglenni a kutyái nélkül sem, a rotweilerek a gyengéi, az elsőt azután vette, hogy 1997-ben távollétében a feleségére és a fiára a betörők fegyvert fogtak.
A vérében van a játék, ezért is pókerezett és tippmixezett egy ideig, de egyikből sem gazdagodott meg.
– Remélem, majd még egyszer nekem is összejön egy megfelelő kispad. Még nem adtam fel – mondta végezetül Tihanyvári László.