Sport

2014.07.11. 16:19

Pécsi panellakásból a világ tetejére

Harminc éve dolgozik a pécsi ANK Úszóklubnál Mátrai Judit – aki soha nem gondolta volna, hogy olimpiai bajnokok emlegetik majd szeretettel és tisztelettel a nevét.

Fülöp Zoltán (Dunántúli Napló)

– Filmbe illő a történet, ahogy az ANK Úszóklub megszületett.
– Szerintem inkább arról van szó, hogy jókor voltam jó helyen. A férjem, Petrov Anatolij 1981-­ben költözött ide, s szabadidősport-szervezőként kezdett gyerekekkel foglalkozni, az óvodai pancsolóban tanította őket úszni. Aztán 1984-­ben megépült a Nevelési Központ uszodája, a férjemet felkérték, hogy tanítsa a fiatalokat. Én is itt voltam, hoztam a saját gyerekeinket, és hát itt ragadtam.

– Volt ilyen jellegű tapasztalata?
– Á, semmi. Nem is gondolkodtam versenysportban, de a gyerekek fejlődtek, egyre jobban úsztak és előbb­-utóbb mégiscsak úgy érzetük, hogy csak el kellene indulni valami versenyen, hogy lássuk, hol tartunk. Ezért hoztuk létre az egyesületet: csak így lehetett ugyanis nevezni. De tényleg, szinte semmit sem tudtunk, mindent másoktól kérdeztünk meg. Szerintem én akkoriban azt se tudtam, hogy mi az az úszószövetség – ma meg fél óra alatt leszervezek egy külföldi edzőtábort.

– Az ekkora előrelépéshez csak elhivatottság kell?
– Persze, az is. Tudja, a sportolók és edzők kapcsán azt szoktam mondani, hogy ha valaki minden reggel négykor kell, hogy edzésre menjen, annak előbb-­utóbb biztosan meg is lesz az eredménye. Ez a sportvezetői munkában is így van: nekem az a feladatom, hogy mások ötleteit megvalósítsam. Ismerem a saját korlátaimat, tudom, hogy én egy szürke kisegér vagyok, de alkalmas arra, hogy az álmokat formába öntsem.

– A formába öntés jól is megy: az ANK egy sor olimpikont és paralimpikont nevelt ki az elmúlt évtizedekben.
– Ha harminc évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy egyszer áll majd egy úszónk egy paralimpián a dobogó tetején, akkor kinevetem – ha meg azt, hogy később egy másik is, akkor simán bolondnak nézem. Pedig ez történt, előbb Pásztory Dóri, majd Sors Tamás neve után állt ott az eredményhirdetésnél egy-­egy paralimpián, hogy Hungary, és a bemondó hozzátette: a pécsi ANK Úszóklub versenyzője. Az ő példájuk abszolút követendő: ők a bizonyíték, hogy bármilyen panellakásból nekivágva, bármilyen uszodában készülve el lehet jutni a világ tetejére.

Éppen harminc éve a sikeres úszóklubnál

Mátrai Judit 1947-­ben született Sopronban. Édesapja bányamérnök volt, ezért sokat költöztek, több városban is éltek – végül Pécsett kötöttek ki. Ő már itt érettségizett, majd a pécsi tanárképző főiskola és a szegedi egyetem magyar­–orosz szakán is szerzett diplomát. Több iskolában is tanított oroszt, dolgozott fordítóként, tolmácsként. A pécsi tanárképző oktatójaként vitt ki egy csoportot a Szovjetunióba 1975­-ben – ekkor ismerte meg férjét, a későbbi mesteredzőt, Petrov Anatolijt. Egy év múlva házasodtak össze, négy gyermekük született: Andrej, Júlia, Árpád, Iván. Az ANK Úszóklubnál annak megalakulása, azaz 1984 óta dolgozik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!