Sárosi Laura számára a tollaslabda természetesen örök szerelem

Mostanra azonban kiderült, hogy nincs szó vakbélgyulladásról. Ugyan Sárosi még tegnap is kórházban volt, de a hírek szerint ma már hazamehetett. A tollaslabdázó saját Facebook-oldalán írta meg a jó hírt.

– Még mindig nem tudják pontosan, hogy mi a bajom, egy biztos, hogy gyulladás – szól a bejegyzés. – Valószínűleg valami vírus okozta hasinyirokcsomó-gyulladás, ami ugyanolyan tünetekkel jár, mint egy vakbélgyulladás. Infúzió, jegelés és az antibiotikum csodákra képes. Pár napig diéta, pihenés, és 4-én indulás Rióba.

Akárhogy is, de ez a kórházban töltött pár nap nem tett jót Sárosinak az olimpia előtt, ugyanakkor legalább most már biztosnak tűnik, hogy ott lehet Brazíliában a pécsi sportoló. 1996 után ő az első magyar tollaslabdázó, aki kijutott az olimpiára Sz. M.Az amúgy sportos érdi Sárosi családban versenyszerűen többen tollaslabdáztak, illetve még ma is játszanak, de a testvérek közül egyelőre Laura vitte a legtöbbre. Igaz, azért a két idősebb is országos bajnok volt, a 11 éves Ármin öccséből pedig még lehet valaki a szakértők szerint is.

A három idősebb testvér testnevelési tagozatos osztályba járt, amikor Laura óvodás volt, a nővére és a bátyja már tollasoztak, ők kedveltették meg a hugival a sportágat. Később, már az iskolában többféle sportot kipróbált, ám a tollaslabdázás volt rá legnagyobb hatással, ez a szerelem a mai napig megmaradt.

Mint minden sportolónak, neki is mindig az olimpia volt a legnagyobb célja – ez most 23 esztendősen összejött, egyedüli magyar tollaslabdázóként lehet ott a riói ötkarikás játékokon. Igaz, nem túl könnyen vette az akadályt, sokat kellett tennie érte. Például végigutazni a világot, hogy a különböző Világkupa-állomásokon annyi pontot gyűjtsön, amennyi elég Rióra. Gyorsan tisztázzuk: esetében nem „világlátásról” van szó – az adott országokban leginkább csak a megmérettetésekre tudott koncentrálni. A részvételért halasztani kellett az egyetemen (egyéni tanrenddel környezetmérnöknek készül), mert bár a tanulás is nagyon fontos számára, a tollaslabda elsőbbséget élvez.

Sárosi Laurát 2005-ben igazolta le a pécsi Multi Alarm SE, azóta négyszer lett a legjobb magyar női játékos. Szerepelt az idei Európa-bajnokságon, és tavaly az először megrendezett bakui Európa Játékokon, tudását korábban a francia csapatbajnokságban is bemutatta, a Cré­teil együttesét erősítette. Rióba alanyi jogon jutott ki, bár a neki kedvező döntésre sokat kellett várni.

– Másfél hónapig nem lehetett tudni, hogy sikerül-e vagy sem, de végül is ott lehetek az olimpián, aminek természetesen nagyon örülök – mondta a csinos sportoló lány, aki ezekben a napokban az ausztriai edzőtáborban tartózkodik, a telefonhívásunk ott érte. – Külön boldogság, hogy a mexikói barátom is utazhat Rióba, ő is tollasozik, az egyik külföldi versenyen ismerkedtünk össze. Már nagyon mennék Brazíliába, ám erre még várni kell. Addig is sokat edzem, azonban nagyon ügyelni kell arra, hogy ne sérüljek meg és ne legyek túl edzett sem. Tavaly februárban kezdtem meg az olimpia felkészülést, bár igazából akkor még csak reménykedtem abban, hogy utazhatom.

Hálásak lehetnek a társai, mert a sportszerű gesztusa (lásd keretes írásunkat!) miatt világszerte sokan felfigyeltek a tollaslabdára. Bárhogy is alakul a szereplése a nyári játékokon, Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság magyar elnöke szerint Sárosi felkerülhet arra a listára, akik közül kikerülnek a Rióban majd különdíjat kapó sportolók.

Barcelona óta

A tollaslabda 1992-ben, Barcelonában került fel hivatalosan az olimpia műsorára. Előtte kétszer volt bemutató sportág, 1972-ben Münchenben és 1988-ban Szöulban. Barcelonában az első mérkőzés első szervája a magyar Dakó Andrea nevéhez fűződik, aki így sporttörténelmet írt.

A nyári játékokon ebben a sportágban öt versenyszám van, férfi és női egyes, férfi és női páros, valamint vegyes páros. Az öt számban megszerezhető aranyérem a presztízsét tekintve egyenértékű (a tenisszel ellentétben, ahol az egyesek mindent visznek), egyik sem ér kevesebbet a többinél.

Kiegyensúlyozott a mezőny, a dánok és a kínaiak emelkednek csak ki

Összesen 177 tollaslabdázó áll majd rajthoz Rióban, női egyesben negyven, férfiben negyvenegy, a párosokban számonként tizenhat-tizenhat duó léphet pályára. A sorsolás alapján csoportokat alakítanak ki, azokból lehet továbbjutni, egyéniben az első helyezettek rögtön a legjobb 16-ba kerülnek.

A sportág európai legjobbjai a dánok, de jók az angolok is. A papírforma alapján várható, hogy a hölgyeknél egyesben és párosban, valamint vegyes párosban Európa képviselője a dobogóra léphet. A távolabbi nemzeteket nézve, Kína kiemelkedik, minden számban dominál, egyedül ez az ország indíthat maximális számú, azaz tíz versenyzőt. Ázsiában még Indonézia, Malajzia, Japán és talán Thaiföld nevezhető erősnek, nem véletlen, hogy az európai klubok szívesen alkalmaznak távol-keleti edzőket. Pécsett is dolgozott már ilyen tréner néhány évvel ezelőtt, de most a bolgár szövetségi kapitány a vezetőedző.

A hozzáértő szakemberek megállapítása szerint tollaslabdában szinte még egyetlen olimpián sem volt olyan kiegyensúlyozott a mezőny, amilyen most összejöhet Brazíliában. Nehéz lesz bárkinek is a dobogóra lépnie, nagy csaták várhatók – amiből a semleges ézők csak profitálnak.

Nem a cipő döntött Rióról

Még ki sem jutott Sárosi Laura Rióba, már szinte mindenki izgult és szorított érte, hogy ott lehessen. Merthogy megérdemelte: a pécsi Multi Alarm SE tollaslabdázója ugyanis fair play díjra érdemes tettet hajtott végre, amikor az idei franciaországi Európa-bajnokságon a német Karin Schnaasét kisegítette egy tartalék cipővel, akinek így nem kellett feladni az egymás elleni meccsüket. Akkor nagy küzdelemben Sárosi kikapott, de a sportszerű tettének híre bejárta a világot, és szerencsére a nemes felajánlás nem került az olimpiai szereplésébe: Rióban nem a cipőügy miatt lehet ott, hanem a szerzett pontjai alapján, alanyi jogon vívta ki a részvételt. Sárosi azt nyilatkozta az eset után, hogy számára ott helyben ez nem tűnt akkora dolognak. Egész egyszerűen játékban akarta felülmúlni ellenfelét, ezért adta neki oda a tartalék cipőt.

A nemes gesztusnak óriási visszhangja lett, sokan már akkor szabad kártyát szerettek volna Sárosinak, aki azonban végül is az eredményei alapján, alanyi jogon vívta ki a részvételt Rióban.

Húsz évet vártak

– Sárosi Laura a világranglista-helyezésének köszönhetően vívta ki a jogot a részvételre, aminek nagyon örülünk. Ő az ötödik magyar tollaslabdázó, aki olimpikonnak mondhatja magát, 1992-ben Fórián Csilla, Dakó Andrea és Harsági Andrea, míg 1996-ban Ódor Andrea kvalifikálta magát a játékokra – mondta Csorba József, a Magyar Tollaslabda Szövetség elnöke, Sárosi pécsi klubja, a Multi Alarm SE akadémiájának vezetője. – A Magyar Tollaslabda Szövetség gratulál a játékosnak, sok sikert kívánunk neki Rióban, és persze utána is, hogy minél eredményesebb legyen a sportpályafutása.

Mostanra azonban kiderült, hogy nincs szó vakbélgyulladásról. Ugyan Sárosi még tegnap is kórházban volt, de a hírek szerint ma már hazamehetett. A tollaslabdázó saját Facebook-oldalán írta meg a jó hírt.

– Még mindig nem tudják pontosan, hogy mi a bajom, egy biztos, hogy gyulladás – szól a bejegyzés. – Valószínűleg valami vírus okozta hasinyirokcsomó-gyulladás, ami ugyanolyan tünetekkel jár, mint egy vakbélgyulladás. Infúzió, jegelés és az antibiotikum csodákra képes. Pár napig diéta, pihenés, és 4-én indulás Rióba.

Akárhogy is, de ez a kórházban töltött pár nap nem tett jót Sárosinak az olimpia előtt, ugyanakkor legalább most már biztosnak tűnik, hogy ott lehet Brazíliában a pécsi sportoló. 1996 után ő az első magyar tollaslabdázó, aki kijutott az olimpiára Sz. M. -->