2019. 11. 09. 06:30 | [email protected]

Megbolondult a (futball)világ: december 17-én a Liverpool az Aston Villával játszik Ligakupa-negyeddöntőt, majd másnap, 18-án onnan ötezer kilométerre, Dohában a klubvilágbajnokság elődöntőjét vívja.

És nem szakad le az ég, nem nyílik meg a Vörös-tenger, mint annak idején Mózesék előtt, még a Jenyiszej és az Ob sem kezd el északról dél felé folyni, ahogy a boldogult kommunizmus idején Sztálin apánk eltervezte.

A fenti természeti jelenségek helyett Jürgen Klopp, a Vörösök szókimondó menedzsere eresztette ki a fáradt gőzt. – Megoldjuk, ne féljenek. Két vegyes csapatot küldünk pályára, az egyik kedden Birminghamben kiáll az Aston Villa ellen, a másik szerdán lejátssza a klubvilágbajnokság elődöntőjét. Miközben a birminghami közönség és a dohai publikum is látni akarja az összes sztárunkat, hiszen ezért veszik meg a jó drága belépőt. Csakhogy ez fizikai képtelenség, hatórás repülőút választja el egymástól a két várost. Van, aki azt mondja erre, csináljunk negyvenfős kereteket. De akkor mivel tölti az idejét a keret fele az idény kilencven százalékában? Nyaral? Heti százezer fontos fizetésért? Észbontóan zsúfolt a futballnaptár, most már itt a klub-vb is, nyáron muszáj hírverő mérkőzéseket játszani Ázsiában és Amerikában, miközben további meccseket is akarnak a programba zsúfolni.

A válogatottaknak a röpke kéthetes nyári szabadságot leszámítva nem jut pihenő – dohogott Klopp, és teljesen igaza volt.

Tényleg megbolondult a világ, és ennek a játékosok isszák meg a levét.

Az elviselhetetlen terhelés és a feltöltődés hiánya miatt sorra dőlnek ki a sztárok.

Lionel Messi makacs izomsérülése miatt kénytelen volt kihagyni az idény első három hónapját, most ennek issza meg a levét a Barca. A végsőkig kizsigerelt Leroy Sané augusztus elején akkor szenvedett elülső keresztszalag-szakadást – és dőlt ki az egész idényre –, amikor élete vágya valóra válni látszott, és már-már a Bayern Münchenbe igazolt a Manchester Cityből. De nekünk is kijutott a jóból. Pátkai Máté és Sallai Roland hetekig, hónapokig lábadozott, csak mostanában kezdtek újra játszani, egyikük izomzata sem bírta a terhelést, pedig nekik még nincs is a naptárjukban klubvilágbajnokság. Miközben Marco Rossi válogatottjának égető szüksége lenne alapembereire.

Nem lehet 365 napba 400 napra való futballt belezsúfolni. Még ha a profitérdek ezt diktálná is. Mert ott van az emberi tényező. Reped a csont, húzódik az izom, szakad az ín.

Hozzászólások