20°
28°
15°
2018. 07. 05. 06:30 | jegyzet@mediaworks.hu

Sportnemzetből sportoló nemzet(et) – adta ki a jelszót még évekkel ezelőtt a magyar kormány, s mindent el is követ annak érdekében, hogy ez idővel így is legyen.

Egymás után épülnek-szépülnek a sportlétesítmények már a jövő nemzedékére gondolva, és soha nem látott mennyiségű és minőségű világeseménynek adhatott otthont hazánk;

mégiscsak más, ha a fiatalok közelről élőben láthatják-csodálhatják a példaképeiket. A legnagyobb lépés azonban a mindennapos testnevelés bevezetése volt, amit a gyerekek zöme örömmel fogadott.

Ha úgy nézzük, az alapok már megvannak, amire lehet építeni. A lényeg, hogy dolgozó felnőttként is maradjanak elkötelezettek a mozgás, a sport iránt. De nem is kell annyira a jövőbe menni, hiszen egyre többen vannak, akik az egészséges, sportos életmódra voksolnak.

Amikor majd négy évtizede, még 1979-ben első alkalommal megszervezték a mára klasszikussá vált Balaton-átúszást, 365-en vállalkoztak arra, hogy letudják a Révfülöp és Boglár közötti 5,2 kilométeres távot. Évekkel később már ezrekben mérték az elszánt próbázók számát, három alkalommal pedig – nevezetesen 2002-ben, majd rá egy évre, aztán 2012-ben – tízezernél is többen tempóztak kitartóan a Balatonban. Itt nem hirdetnek győztest, mégis mindenki annak érezheti magát, aki partot fog Bogláron, a Platán strandon. Aligha véletlen, hogy a határainkon túlról is – a beszédes statisztikák szerint az elmúlt években már majd 30 országból – egyre többen jönnek csak azért, hogy elmondhassák: sikerrel megküzdöttem a magyar tengerrel.

Hasonló a helyzet Nagyatádon, az Ironman fővárosában is. Ha emlékeim nem csalnak, bő 30 éve, az első atádi erőpróbán még a negyvenet sem érte el a végsőkig elszánt vasemberek száma. Ehhez képest két éve közel 700-an sorakoztak fel a rajthoz. Mármint egyéni indulóként, merthogy a váltók tagjaként – szigorúan csak 18 év felett lehet egyéni versenyzőként indulni – még ennél is többen voltak. Pedig a távok – „bemelegítés” gyanánt 3,8 km úszás, majd 180 km kerékpározás, végül aztán a maratoni, azaz több mint 42 km futás – külön-­külön is irdatlannak és teljesíthetetlennek tűnnek, nemhogy így együtt.
A több száz főnyi seregnek csak apró töredéke az profinak vehető triatlonista. A többiek – köztük nem kevés parasportoló – egész évben erre az egy nagyatádi fellépésre készülnek. S akárhányadik helyen is érkeznek be a célba, ugyanúgy büszke győztesnek vallhatják magukat. Ettől (is) olyan csodálatos a sport…

Hozzászólások