Véber György ugyan nem mondott le, de ezek után valószínűleg mennie kell

* Matyi Dezső szerepvállalása óta tizenegy vezetőedző irányította már a PMFC-t. Jön a tizenkettedik?
* A PMFC-MATIAS hét hazai bajnokit játszott ősszel, de egyet sem nyert meg, a mérlege 0-2-5, a gólkülönbség 5-14.
* Bár mi négyszáz nézőt írtunk, a klubtól kapott információ szerint 589-en voltak a lelátón. Így is, úgy is kevés.

Három dolgot hiányoltam a szombati PMFC-MATIAS–Pápa bajnoki kapcsán. Egy: hazai győzelmet. Kettő: pécsi szurkolókat. Három: a mérkőzés után Véber György lemondását.

Szombaton olyan bajnokit buktak el otthon Szatmáriék, amelyet mindenképpen meg kellett volna nyerniük, s amely előtt a pécsi szakvezető is úgy fogalmazott, csapata jobb az ellenfélnél. Valószínűleg igaza van, s bizony az első félidőben látottak alapján mi is úgy véltük, ez a Pápa egy gyenge együttes (legutóbb a harmadik fordulóban nyert...), amelyet el kell páholni hazai pályán. Meg is volt rá az esély, hiszen az első félidőben kettőt–hármat nyugodtan rúghattak volna a piros-feketék, csak éppen vagy Szűcs Lajos védett, vagy a célzás nem volt elég pontos. A szünet után pedig elég volt egy apró kihagyás, s máris döntetlent mutatott az eredményjelző – ha működött volna. (Az is megérne egy külön misét, hogy egy NB I.-es klubnál miért nem működik már hetek óta az a fránya szerkezet?! Nevetséges!)

A folytatásban pedig a várható koreográfia szerint történtek a dolgok: a győzni akaró pécsiek egyre görcsösebben hajtottak a második gólért, a náluk sokkal kényelmesebb helyzetben lévő pápaiak pedig jóval lazábban tették a dolgukat, s végül nem csak egy, hanem három pontot szereztek.
Nem mondhatnánk, hogy megérdemelték, de mégiscsak ők győztek.
Ez pedig immár a hetedik(!!!) olyan pécsi bajnoki volt az őszi szezonban, amelyen nem nyert a PMFC-MATIAS. Még érthetőbben: egyetlen otthoni meccsén sem győzött még Véber György csapata! Na, ezért volt biztos mindenki abban, hogy a mérkőzés után a vezetőedző felajánlja lemondását.
Némi meglepetésre azonban ez nem történt meg.

Pedig ha a szurkolókon múlik, Véber már a klubházba sem mehetett volna be, pillanatok alatt kitették volna a szűrét nem csak a stadionból, még a városból, a megyéből is. A szakvezetőnek nyilván nem esett jól ez a reakció, de mást nem várhatott a pocsék produkció után, s elég a tabellára pillantani, hogy belássuk, a drukkereknek igazuk van: a PMFC tizenkét kör alatt szerzett tíz ponttal a tizenharmadik. Nincs miről beszélni.
Illetve volt, s akkor kanyarodjunk is vissza a sajtótájékoztatóhoz, amelyen a következőket mondta Véber György – ahogy az előbb írtuk, lemondás helyett.

– Gratulálok a Lombard Pápa győzelméhez – kezdte Véber György. – Ha nem ellenünk nyer a Pápa, akkor már rögtön írnám a gratuláló üzenetet Kovács Lászlónak. Általában örülök a sikerüknek, most azonban kevésbé. Így, ilyen mérkőzés után nem tudok higgadtan nyilatkozni. A meccs utolsó három percében a kispad fölötti szektorban helyet foglaló szurkolók folyamatosan engem gyaláztak, mondván, miattam jutott ide a csapat. Ezt megmondom őszintén, kikérem magamnak, remélem a tulajdonos úr jó döntést fog hozni.

Nem tudjuk, Matyi Dezső képes-e jó döntést hozni. Azok után, hogy hét éves szerepvállalása alatt immár tizenegy vezetőedzőnél tart, kételkedünk benne...