Pécs

2018.06.12. 14:00

Öt falusi templomtoronyban éberen őrzi a gyöngybaglyok életét

Úgy szalad el az életünk, hogy az egyik legszebb részét, az örökké trillázó énekes madarakat észre sem vesszük. Éppen ezért néhányan igyekeznek mindenki számára feltárni különleges világukat. Maráth Klára a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportjából például már az óvodásoknak is rendszeresen tart bemutató előadásokat.

Mészáros B. Endre

– Mekkora a baranyai madárbarát társaság?

– Mi vagyunk az egész országban az MME legnagyobb csoportja, úgy hétszáz aktív taggal. A madarakon túl denevérek, hüllők védelmével is foglalkozunk.

– Ön hogy került a csapatba?

– Vasason nőttem fel, apám, nagyapám is bányász volt, és felüdülést jelentett nekik a föld alatti munka után az erdő. Gyerekkoromban odúkat, etetőket helyzetünk ki a kertünkbe, és figyeltük a költés folyamatát. Főként széncinege és verébcsaládok voltak a lakótársaink, innen pedig egyenes volt az út az egyesülethez.

– Arról közismert, hogy mindig kalapban jár.

– Mert a nagypapámtól örököltem egy őzbarna kalapot, de vannak már nyáriasabb változatok is, és igen jól használhatók a terepmunkánál.

– Mi adott újabb színeket a madarak megfigyelésében?

– A Sumonyi Madárvonuló Kutató Állomás, ahol az ősszel a fecskék éjszakai pihenője, a nádrengeteg és a hálóba került madarak kimentése igen fontos feladat. Önkéntesek segítségével olykor több száz madarat kell kibogozni a meggyűrűzéshez.

– Van szakfeladata a madarászatban?

– A gyönybaglyok segítésére százhatvanöt költőládát helyeztünk ki a baranyai falvak templomtornyaiban, s közülük a mágocsi, alsómocsoládi, két nagyhajmási és a mekényesi költőhelyeknek vagyok húsz éve a megfigyelője. Emellett a szemlélet formálásában ténykedem. Szerepem volt abban is, hogy a Zsolnay-negyed négy éve a megye első kultúrintézményeként megkapta a madárbarát kert címet.

– A varjakat is lehet szeretni?

– Legalábbis nagyon megérdemlik. Sok ragadozó madár nem képes fészket építeni, a vörös vércse, az erdei fülesbagoly az általuk készített fészekben költ, a varjúfiókák kirepülése után.

– Milyen madarak élnek a Negyedben?

– Széncinegék, fekete rigók, házi rozsdafarkúak, örvös galambok, balkáni gerlék, verebek, molnár- és füsti fecskék. Gyakran vezetek itt madárbarát sétákat, és június 13-án délután az Árkádban is tartunk egy bemutatót tollakból, fészkekből. Az apró gyerekek sokkal fogékonyabbak a madárvilágra, ezért pécsi óvodákban is tartok foglalkozásokat.

– Mi hozta a legnagyobb madaras csodát önnek?

– A gyöngybagoly kétnaponta kelt ki egy tojást, a legkisebb és a kegnagyobb fióka közt közel egy hónap van. Gyönyörűséges volt, amikor az egyik templomtoronyban a fészekben orgonasípként sorakozott föl tizenhárom kis bagoly.

MME-tag 30 éve

Maráth Klára 1962-ben született Pécsett. Vasason nőtt fel, Gyors- és gépíró szakiskolát végzett, a Dolgozók Gimnáziumában munka mellett érettségizett le. Adminisztrátorként dolgozott néhány esztendőt a Mecseki Vendéglátóipari vállalatnál, a Pécsi Közútépítő Vállalatnál, s közel 30 évet töltött a Pécsi Geodézia Vállalatnál. Öt éve a Zsolnay Örökségkezelő NKft.-nél van mint a Nemzeti Művelődési Intézet közfoglalkoztatottja. Egyedül él, harminc éve tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek és reggeltől estig figyeli a madarak életét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!