Vélem-én

2012.06.21. 10:16

Leértékelt irodalom

Hogy a szépirodalom olvasása hátrébb szorult a szabadidős elfoglaltságok rangsorában, ezerféleképpen magyarázható, a folyamat azonban mindenképp elszomorító.

Mészáros B. Endre jegyzete

Az utcánkban az egyik ház elé három napja kiraktak két hatalmas műanyag szatyorban használt könyveket, melyek között Walter Scott, Verne Gyula és Karl May regényei sorakoztak. Tudom, mert a kötetek tegnap is hiánytalanul ott voltak, csak az egyik szatyor tűnt el, kipakolt tartalmát pedig szépen, akkurátusan feltornyozták a szomszédos kerítés mellett.

Hogy mi ebből a tanulság? Hát leginkább az, hogy kalandregényekre meglehetősen kicsi a kereslet, hiszen még az antikváriumig sem érdemes fáradozni az ingyen kapott javakkal.

Egy másik empirikus megfigyelésem kapcsán pedig számvetést készítettem a honi bestsellerek utóbbi három évtizedének piaci áraiból. Új üzlet nyílt a városban, ahol a vadonatúj sikerkönyveket 75 százalékos áron kínálják, majd ha az ember a kötetet kiolvasás után visszaviszi, a vételnél 500 forinttal olcsóbban visszavásárolják, vagyis összességében egy ötszázasért kikölcsönöztük a ponyvaregényt.

Érdemes ezt összevetni az átkos idők lehetőségeivel. Akkor ugyan már nem árultak filléres regényeket, de Rejtő Jenő, Agatha Christie vagy Raymond Chandler egy-egy művét újonnan, sárga kötésben három sör áráért lehetett megkapni. Ma viszont három sörért (vagyis kb. egy ötszázasért) már csak kölcsönözni lehet a bestsellereket.

De ne szomorkodjunk! Ez azért még mindig sokkal jobb annál, mintha csak három ponyvaregényért adnának egy sört!

Ezek is érdekelhetik