Kifogy-e a szufla?

Gyűlöltem az egészet, a kötélmászástól kezdve a dög nehéz medicinlabdákon át a folyosói futásokig mindent – kivéve, ha fociról szólt a dolog, de szerencsére nagyon sokszor arról szólt.

Azt gondolnám, ezzel ma se lennék egyedül a suliban, de Pista bá, a legendás tesitanár szerint a helyzet még rosszabb, mint a mi időnkben volt. Ugyanis ma már focival se nagyon lehet mozgásra bírni a gyerekeket, még a valóban jó mókának számító, uszodában tartott órákat is egyre többen elbliccelik, igazolást hozva arról, hogy nem mehet víz a fülükbe. Pista bá szerint egész egyszerűen arról van szó, hogy lusták a kölkök, mint a föld, s már az átöltözés fáradalmaitól is kiveri őket a víz.

Hogy tényleg így van-e, hamarosan kiderül, mivel minden felsős egészségi és edzettségi állapotát felmérik. A tanárok nyilván a pokolba kívánják az egészet, mert ez nekik megint csak egy plusz nyűg, a kötelező képzésről nem is beszélve, meg aztán ők tényleg pontosan tudják mindenféle egyenteszt nélkül is, hogy mi az ábra.

De mégis szükség lehet a felmérésre, mert így legalább majd tisztán látunk. Végre.

Nem szeretnék vészmadárkodni, de lehet, hogy valóban lesújtó lesz a végeredmény. Most majd elválik, a hamburgeren, kólán, Nintendón nevelkedő generáció tagjai mennyire bírják a gyűrődést. Ha semennyire, az nagyon nagy baj, de még mindig jobb, ha kiborul a bili, mintsem hogy illúziókba ringatjuk magunkat továbbra is.