Úttalan utak, céltalan város – ez a helyzet Pécsen

Látjuk, hogy az a baloldali kör, amelyik elgázolta az olimpiai terveket, belerongyolt az atlétikai vb-be, a részben hazai rendezésű foci-Eb-be, a Puskás stadion építésébe, sokszor ott feszít, amikor éppen valamilyen sikernél kell a kamerák előtt mosolyogni. Mert hitük szerint a siker rájuk ragadhat, még akkor is, ha semmi közük sincs hozzá. 

Pécsen a stadionügyben egyelőre odáig sikerült eljutniuk, hogy Mellár Tamás, az elvileg pécsi parlamenti képviselő, Péterffy Attila polgármester segítője bujtatott kampányt kezdett folytatni a stadion ellen, majd később, amikor lefújták a beruházást, azt mondta, hogy bűnbaknak kiáltották ki. 

Csakhogy az egész stadiontéma a baloldal egyik fontos politikai üzenete, mantrája, és mivel a jobboldal idejében épültek stadionok, ezért ezek mind „nagyon rosszak” (kivéve, ha pózolni kell bennük) – így tehát ebből a politikai mantrából nehéz is kibújni. Mellárnak és Péterffynek sem igazán sikerült, hiszen a baloldal a választóinak egy részét éppen azzal láncolta magához, hogy „stadionozott”.

A Dárdai akadémiához vezető út kálváriája is ezt a tükrözi, csak kicsit másképpen: mégis hogyan fejlesszen valami olyasmit a baloldali politikai elit, aminek aztán az a vége, hogy a csúnya gonosz jobboldali kormány sportfejlesztésekről szóló elképzeléseit – még ha áttételesen is – segítik ezzel elő. Ezért sem akaródzik nagyon rendbe tenni azt az utat, pedig tanácsadókra, ügyvédekre bőven futotta azért a kasszából.