2025.01.11. 12:30
Hol van már a régi hó?
Mi már csak sárembert építhetünk? Az igazi havazás idén még várat magára, ha megérkezik sem valószínű, hogy vetekedhet az 1979-es állapotokkal.
A régi telek sokak számára már csak történetekben, fényképekben élnek. Az idősek gyakran emlegetik, hogy „bezzeg az ő idejükben” még igazi telek voltak: mínuszok hetekig, durva havazás és az utcákon harsogó szánkók. A tél még valóban tél volt, nem pedig az ősz és a tavasz közötti szürke átmenet.
Fotó: MW
Az 1979-es havazás
Az 1979-es nagy baranyai havazás különösen jó példa arra, hogyan változott meg a tél az évek során. Az akkori hatalmas hóviharok során emberek napokra rekedtek otthonaikban, traktorokkal kellett az utakat tisztítani, hogy az élet ne álljon meg teljesen. A hó vastagsága helyenként elérte az egy métert is, ami ma már szinte elképzelhetetlen. A gyerekek boldogan építettek hóembereket, csúszkáltak a domboldalakon, míg a felnőttek összefogtak, és együtt oldották meg a nehézségeket.
A globális felmelegedés hatására a hőmérsékletek enyhébbek, a havazások ritkábbak lettek térségünkben. Ha esik is hó, az gyakran napok alatt eltűnik, nem adva időt arra, hogy valódi téli hangulat alakuljon ki. A hóesés szépsége, a hideg levegő csípése, a csendes, fehérbe burkolózott táj — ezek azok a pillanatok, amelyekért érdemes nosztalgiázni.
Sokan úgy érzik, hogy a tél elvesztette varázsát. De vajon tényleg így van? Az idősek emlékei mindig szépítik a múltat, és talán mi is így fogunk visszanézni a mai telekre néhány évtized múlva. Talán nem a tél változott meg teljesen, hanem mi. Lehet, hogy ideje kilépni a meleg szobából, és újra megtalálni a varázst a hóban, ami még megmaradt.
