Mit és mennyit sportoljon egy nyugdíjas? Mutatjuk!

Így hát mint autentikus 75 éves személytől, arról kérdeztem, hogy nyugdíjasként mit javasol, meddig és mennyit érdemes még sportolni, és egyáltalán milyen játékot kerüljünk.

Úgy összegzett, hogy nem ismer erről tudományos elemzéseket, csak a saját tapasztalatairól tud beszélni. Sosem tervezett előre, hogy miként éljen öreg napjaiban, de például a remegő kezek, a gyengülő figyelem miatt azt már senkinek nem ajánlja, hogy ekkor kezdjen el komolyabban dartsozni, vagy sznúkerezni. A szellem karbantartására a sakk, a bridzs, a tarokk, az ulti igen hasznos, ám ez már csak leszálló ág, sokkal többet ér közben a társaságban eltöltött idő. A kontaktussal járó csapatsportokat viszont célszerű kifejezetten kerülni. Mert az ember fejében még ott van a pontos mozdulat, de a reflexe már gyengébb, a gyorsasága megkopott, s ebből születnek a súlyos sérülések.

Az olyan sportágakat pedig ugyancsak mellőzzük, ahol a térdet, bokát, könyököt csavaró igénybevétel terhelheti. Ilyen például a tenisz, de a síelés is csak lájtosan vállalható, mert az ember ekkor már nem elég rugalmas ahhoz, hogy túl gyors pályákon a régi flikk-flakkokat megcsinálja. Mindent összevetve marad az úszás, a túrázás, a nagy gyaloglások, esetleg a biciklizés.

Hogy mennyit? Amennyit még kellemesen elbír a testünk.

De azért nem könnyű a régi társaságokat elhagyni. Ő a teniszpályára még lejár sörözni, s olykor be is áll ütögetni. Időnként elmegy kispályázni is, de már csak öregurasan, kevés mozgással. A síelés viszont számára örök szerelem és kihagyhatatlan, csak egyre enyhébb lejtőket keres hozzá. No meg hétről hétre kártyázik a srácokkal, mert ennyi nosztalgia megjár minden sportolónak.