2025.04.28. 10:45
Csernobil: ami soha nem történhetett volna meg
1986 április 26. A város nevét, Csernobilt, ettől a naptól fekete betűvel jegyzi a világtörténelem, az atomenergia polgári célú felhasználásának legnagyobb nukleáris balesete.
Forrás: AFP
A sorsfordító dátumot megelőzően Csernobil nevét a világ lakóinak elenyésző töredéke ismerte csak. A világtörténelem legnagyobb polgári érintettségű nukleáris balesete óta ez nem így van.
Fotó: Fedorovics Kosztyin / Forrás: MW
E sorok írója annak idején kezdő újságíróként találkozott Csernobil nevével. Úgy a tragikus események után bő egy héttel. De utóbb, a morzsákat összerakva szépen lassan kirajzolódott a realitás.
Pécs és Baranya számos települése május 1-je megünneplésére készült, természetesen számos szabadtéri programmal. Az egyik kolléga közeli hozzátartozója magas rangú tanácsi beosztásából figyelmeztetett nem hivatalosan, hogy a gyerekeknek nem ajánlott a részvétel a felvonulásokon. Aztán a Dunántúli Naplóban is megjelent az a nyúlfarknyi hír, ami a baleset tényét közölte, egyben a távolság kapcsán veszélytelenségét ecsetelte.
De ezzel egy időben jöttek a suttogások, amik a szabadföldi zöldségek, és az akkor érő eper, korai cseresznye alapos megmosására figyelmeztettek, és a boltokból, patikákból villámgyorsan elfogyott a jód és a jódozott só.
Csernobil azóta is az atomenergiával kapcsolatos veszélyek szimbóluma
Azt, hogy mi is történt valójában, csak évekkel később tudhattuk meg, sőt a tragédia és az annak eltusolására tett intézkedések bizonyos részleteit csak évtizedek múlva ismerhette meg az emberiség a hatalmas nézettségű dokumentumfilm-sorozat epizódjaiból. Csernobil azóta is az atomenergiával kapcsolatos veszélyek, illetve a történteket eltussolni próbáló diktatúra titkolózásának szimbóluma. Amik mögött emberi mulasztás, illetve emberi szándékosság áll. Amelyekről a múltból nézve kijelenthetjük: soha meg nem történhettek volna.
