Valóban ennyire rossz lenne a vonatközlekedés?

Az utóbbi időben rengeteg bírálat éri a MÁV-ot: késések, műszaki hibák, elavult infrastruktúra. Ezek valós problémák, nem lehet és nem is szabad elhallgatni őket. Ugyanakkor, mint olyan ember, aki rendszeresen használja a vasutat – és most hétvégén is öt órát fogok MÁV-járaton utazni – szeretném egy kicsit árnyalni a képet. 

MÁV = rossz vonatozni?

Tapasztalataim alapján sokkal többször volt sima, kiszámítható és kényelmes utam, mint kellemetlen. Igen, volt már késés. Igen, néha bosszantó, ha nincs elég kocsi vagy nem működik a légkondi. De ezeket az eseteket arányában elenyészőnek érzem ahhoz képest, hogy hányszor jutottam el időben, biztonságosan és nyugodtan a célállomásra, ahova indultam. Fontos különbséget tenni aközött, hogy egy rendszer működésében vannak hibák, és aközött, hogy maga a közlekedési forma rossz lenne. A vonatozás nem csak fenntarthatóbb, de a legbiztonságosabb földi közlekedési mód is. 

A MÁV tehát kritizálható – sőt, muszáj is jelezni a problémákat, ha változást akarunk. De közben ne felejtsük el azt sem, hogy a vasút alapvetően egy megbízható, biztonságos és környezetkímélő közlekedési forma, ami sokkal inkább fejlesztésre, mintsem lesajnálásra szorul.

A felújítások azonban nem egyszerű folyamatok: a megfelelő források mellett szükség van arra is, hogy megtalálják a megfelelő időpontot is. Higgyük el, mindig lesz olyan utas, akit épp egy aktuális munka kellemetlenül fog érinteni, és máris kész a következő kritikus cikk alapja. Amennyiben azonban fejlődést akarunk látni a sokszor valóban nem túl gördülékeny vonatozásban, muszáj nekünk is empatikusabban hozzáállnunk – és ezt olyasvalaki mondja, aki többször is írt már a cégnek panaszbejelentő e-mailt.