Nemcsak a föld szomjazik: várjuk az esőt

Az utóbbi hetek időjárása nemcsak a szántóföldeket viseli meg, hanem az emberi és állati szervezetet is. Fáradtabbak vagyunk, fejfájás gyötör, a háziállatok pedig levertnek tűnnek, kevesebbet esznek, kerülik a mozgást. Az aszály mértéke megdöbbentő, a növények levele ernyedten lóg, a föld repedezett, és bár a felhők néha gyülekeznek, az eső legtöbbször elmarad. Vagy ha meg is jön, rövid, heves zápor formájában. Az aszály egyre súlyosabb nyomot hagy a földeken, s ekkor arra gondolunk, hogy ez egy új korszak kezdete lehet.

Elég az aszályból, várjuk a felfrissülést

Valóban úgy tűnik, nemcsak egy-egy szokatlan nyárról van szó, hanem valaminek a hosszú távú megváltozásáról. A klímaváltozás hatását a bőrünkön érezzük, a kiszámíthatatlan időjárási ciklusok, és mi, emberek, akik a klímás szobákban keressük az enyhülést és reménykedve nézünk az égre. Sokan már nem is az igazi nyarat várják, hanem a felfrissülést, egy kiadós, áztató esőt, ami újraéleszti a kertet, megtisztítja a levegőt, és talán a mi fejünket is. Mert nem csak a növényeknek van szüksége a vízre. Nekünk is nagyon kellene már a megújulás, a megkönnyebbülés.

S vajon mi jöhet még ezután? Még forróbb napok, szokatlan zivatarok, kiszáradó kutak? Talán mind. Egy biztos: egyre fontosabb, hogy figyeljünk a környezetünkre, és megértsük a jeleit. Mert amit eddig csak a hírekben hallottunk, most már a saját bőrünkön, a kertünkön, a hangulatunkon érezzük.