A Harsány-hegyi csata emlékét őrzi a szoborpark új alkotása

A szoborpark legújabb darabját, a Harsány-hegyi csata emlékművét Beregszászi József nagyharsányi és Takáts Gyula villányi polgármester meghívására vasárnap Volkmar Wenzel nagykövet Wolf Illner katonai attaséval közösen avatta fel.

Az emlékmű a Németországi Szövetségi Köztársaság hozzájárulása a nagyharsányi emlékparkhoz és az 1687. augusztus 12-én lezajlott Harsány-hegyi csatát idézi meg. A szobor a „Találkozások” címet kapta, készítője pedig Carolin Schwarzhuber bajor művész. Az egymáshoz közeledő sztélék a Harsány-hegyen egymással összecsapó, két ellenséges frontot jelképezik. A plasztikát úgy állították fel, hogy a sztélék közötti köztes tér rálátást engedjen a volt csatamezőre.

Az ünnepségen beszédet mondott Dr. Szalay Lajos tábori püspök, Mészáros László protestáns tábori lelkész, Tegzes Emil Villány alpolgármestere illetve Kecskés Márta református lelkész és Lábár Tamás plébános. A szobor leleplezése után megkoszorúzták az emlékművet, végül pedig a nagyharsányhegyi csata vetélkedő eredményét hirdették ki. A versenyt a korábbi évekhez hasonlóan ismét a villányi általános iskolások nyerték a beremendi és nagyharsányi diákokat megelőzve.

A nagyharsányi szoborpark kultúrtörténeti és művészettörténeti jelentősége abban áll, hogy Magyarországon először itt kaptak lehetőséget szobrászok a szabad kísérletezésre. Körülbelül kétszáz művész dolgozott itt az alapítás óta eltelt évek alatt. Története 1967-ig nyúlik vissza, amikor is fiatal pécsi művészek kezdeményezésére a Szársomlyó egykori kőfejtőjében tartották az első kőszobrász találkozót. A következő évben a művészek a közeli Gyimóthy-villában állandó jellegű, nyári alkotótelepet létesítettek. Az alkotótelepen készült művekből mindenkinek egy-egy alkotást a művésztalálkozó közgyűjteményének kellett átadni. Ez jelentette a mai szabadtéri szoborpark alapját.

A 90-es évek elején magánkezdeményezésre megalakult a Képzőművészeti Mesteriskola, már diplomával rendelkező fiatal művészek számára, mesterségük gyakorlati tudásának fejlesztésére kerámia, szobrászat, kőszobrászat, festő és fémszobrászat szakkal. A Mesteriskola azóta beintegrálódott a Pécsi Tudományegyetem oktatási rendszerébe. A fiatal szobrászok három évig gyakorlatilag mesterükkel együtt „élve” dolgoztak a szoborparkban.

A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.

Diadalom a török sereg felett

A Harsány-hegyi csata a Magyarországot a török megszállás alól felszabadító döntő jelentőségű csaták egyike. 1687-ben a csatában a Lotaringiai Károly vezette császári sereg 50 ezer katonája csapott össze a mintegy 60 ezer főt számláló oszmán sereggel. A török támadást visszaverték, Lajos badeni őrgróf és Miksa bajor fejedelem győzedelmes ellentámadásra vezette a seregeket. A császári oldalon a krónikák szerint csupán hatszáz katona esett el, míg a török sereg mintegy 10 ezer fős veszteséget szenvedett.