Beremendről egészen a magyar Toscanáig jutott Gilbert Balázs

– Hogy jött a borászat?

– Egy családlátogatás alkalmával az apósommal az Első Mádi Borházban ebédeltünk. A tulajdonos ismerte őt, és odaült hozzánk. Érdeklődött, mivel foglalkozunk. A feleségemnek az utolsó szemeszter volt hátra a marketing mesterképzésből, én pedig egy hónapra voltam a növényorvos diplomától. Leesett az álla, egy éve keresett marketingest és egy növényorvost. Mindkettőnknek állást ajánlott, mi pedig azonnal a borvidékre költöztünk.

– Mennyire okoztak nehézséget a kezdetek?

– A nulláról kellett kezdeni, és ez behatárolta a lehetőségeimet. Egyértelmű volt, hogy olyan növénykultúrával kell foglalkozzak, aminek nagy a kézimunkaigénye, a gépesített termesztéssel ugyanis nagy terület és tőke híján nem tudok versenyre kelni. Nem elég alapanyagot létrehoznunk, feldolgozott termék kellett, amiből fiatalos és kreatív marketingfogásokkal brand válik.

– Miben mások, mint a többiek?

– Eldobtuk a megszokott sémákat, a név és a címkéink is rendhagyóak, ráadásul a klasszikus értékeket is új formákba öntjük. A célközönségünket olyan emberek alkotják, akik szívesen eltérnek a sablonoktól, nyitottak az újra. Én dolgozom a szőlőben és a pincében, a feleségem Lili, pedig készíti a grafikákat és kezeli a megjelenéseinket. Ha valaki eljön velünk egy dűlőtúrára vagy egy borkóstolóra, mindezt érezheti. Ez adja a márkánk igazi különlegességét.

– Milyen célt tűztek ki maguk elé a jövőben?

– Szeretnénk borászatunk személyes, közvetlen jellegét megőrizve fejlődni, tökéletesíteni néhány fázisát a munkálatoknak. Szeretnénk minifesztiválokat rendezni, közvetlen kapcsolatot kiépíteni minél több fogyasztónkkal, dűlőtúrákon keresztül bemutatni és népszerűsíteni ezt a borvidéket, valamint büszkék lennénk, ha az ország minden megyéjében megtalálhatóak lennének boraink.

– Ez a sikerük mércéje?

– Az igazi siker, amikor láthatjuk, hogyan hatnak a boraink az emberekre. Természetesen nagy öröm számunkra, hogy végre Pécsen is több helyen megtalálhatóak lesznek boraink. Egyszer volt lehetőségem egy borokhoz igazán értő étterem tulajdonosának bemutatni munkásságunkat. Az első korty Éden bor után azt hiszem, elérzékenyült, és a szemét törölte. Azt hiszem, ennél több nem várható el egy bortól.

Imádja a villányi vöröseket

Gilbert Balázs 12 éves koráig Beremenden élt a családjával, majd ezt követően költöztek Pécsre. A borvidék számukra Villány volt. Egyetemista korában is a legtöbbször villányi vöröseket ivott. Gilbert még a mai napig úgy véli, hogy Villány kiegyensúlyozottabban ad jó minőségű, fogyasztóbarát borokat, mint Tokaj. Példaként Miklós Csaba munkásságát folyamatosan nyomon követi. Példaértékűnek találja, hogy a borokat miként köti össze a szolgáltatásokkal és az élménnyel.