BAMA

A két szövetség kéri a döntéshozókat, hogy még egyszer tekintsék át, alaposan fontolják meg, mit veszíthetnek és hogy egyáltalán lesz-e valami nyereség, illetve minimális adóbevétel a falusi- és agroturizmus személyi jövedelemadó kedvezményének eltörléséből. A parlament nyári döntése értelmében ugyanis a falusi vendégfogadók az évi 800 ezres, a falusi vendégasztalok, illetőleg kézműves bemutatók szervezői a 400 ezres adómentes határtól esnek el.

– Miután eddig bevételi adókedvezményről beszéltünk, az új helyzet azt eredményezi, hogy a falusi vendéglátóknak ezután a költségeik után is adózniuk kell. Ha pedig a tételes költségelszámolás lehetőségét választják, akkor az okoz majd számukra nehézséget, hogy a falusi lakóházakkal általában egybeépült szállások rezsijeit a közös vízóra, közös villanyóra stb. miatt nem lehet megosztani – fejtette ki a véleményét dr. Szabó Géza, a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség elnöke.

Az elnök szerint a változó szabályok valószínűleg nem tántorítják el azokat a falusi vendéglátókat, akik már régóta folytatják tevékenységüket. Biztosan megritkítja viszont azokat, akik most vagy a jövőben indítanák pályafutásukat ezen a területen. Különösen negatív hatású lehet az intézkedés azokban a térségekben, ahol más típusú vállalkozások jóformán nem is működnek.

Az elnök vélekedését támasztja alá Somogyváriné Koncz Margit, aki régóta foglalkozik falusi vendégfogadással, így az előnytelen változás ellenére sem hagy fel a tevékenységgel. Ugyanakkor kétségesnek tartja, hogy az elmúlt időszak ütemében gyarapodna tovább a falusi vendégfogadók száma Csertőn.

Dr. Szabó Géza szerint az adóváltozás miatt biztosan áremelésre kényszerülhetnek a falusi vendéglátók, ami rontani fogja versenyképességüket. Egyben azt is eredményezheti, hogy megáll az az évek óta tartó folyamat, hogy minden esztendőben mintegy tíz százalékkal növekszik a falusi vendégéjszakák száma a megyében.

Eddig töretlen volt a fejlődés és stabil a vendégkör

A megyében Hosszúhetény, illetve Kárász környéke, Cserkút és Nagynyárád körzete, valamint újabban a Villány–Siklósi Borút települései számítanak a falusi vendéglátás fellegvárainak. A látványos fejlődés egyrészt a szállásadók számának ütemes gyarapodásával, másrészt pedig a vendéglátó helyek minőségi javulásával magyarázható. A szövetség minősítési rendszerében egyre több vendégváró kap három-négy napraforgót – négy a maximum –, és az apartman jellegű egységek bizony már komoly konkurenciát jelentenek a szállodáknak is. A stabilnak mondható külföldi vendégkör mellett a gyarapodást a belföldi igény növekedése hozta meg.

  Vendégforgalom