Törvénysértés? Népszavazást akadályozott meg a polgármester

Hat órakor már sötétség borul a tájra, de még kellemes az idő ezen a november eleji napon. Az emberek könnyű ruházatban gyülekeznek a szemelyi kultúrház előtt. Rendkívüli esemény vár rájuk, hiszen testületi ülés lesz, ráadásul a kultúrházban, ahol még sohasem volt ez idáig.

Benn a teremben jóval hidegebb van. Fázósan húzzák össze magukon a zakót, kardigánt, odasúgják, hogy ha szükségem lenne vécére, az kint az udvaron rogyadozik, amolyan pottyantós. Víz viszont nincs a kultúrházban, a kézmosás tehát megoldhatatlan.

Szemely

A település nevét először 1266-ban említik először egy oklevélben Schemelként. Nyelvi eredetét többen Scemel személynévből vezették le és összefüggésbe hozták a latin Similis (hasonló) személynévvel. Ilyen nevű apátja volt a pannonhalmi apátságnak a 12. század végén. A török hódoltság alatt a népesség kicserélődött. A 17. század végén lakói római katolikus vallású horvátok voltak. A jelenlegi szemelyiek zömét most is a török hódoltság utáni bevándorlók leszármazottai teszik ki. Hozzátartozik Szentkútpuszta, amely ma is lakott helység. A major neve először a 19. század második felében jelent meg a kimutatásokban. A falu lakossága évszázadokon keresztül a mezőgazdaságból élt, de a huszadik század második felében a megyében elindult iparosítás miatt nagymértékű elvándorlás indult el a faluból, Szemelyből is sokan vállalták az igen fáradságos napi bejárást. (Forrás: szemely.dunantulinaplo.hu)

A benti hőmérsékletnél csak a légkör fagyosabb. Vita a testületben az est folyamán egyszer sem alakul ki, mindössze három képviselői kérdés hangzik el, és a testület tagjai csak akkor elevenednek meg, ha szavazásra kell lendíteni a karjukat. Többnyire a polgármester Kovács Pál, és a körjegyző Dávor Lászlóné beszél.

Júniustól novemberig nem volt testületi ülés

Pedig vitára lenne ok. Például a közigazgatási hivatal által megállapított törvényességi észrevételhalmazról, amelyből Dávorné szemezget. Már az utcán említettek egyet az emberek, arról, hogy 18 esztendő után végre rákényszeríti a hivatal a polgármestert arra, tartson fogadóórákat, eddig ugyanis otthona előtt fogadta a választópolgárokat. Egy ilyen alkalmi fogadóórán verte meg bikacsökkel az elmúlt nyáron az önkormányzat internetes oldalának szerkesztőjét.

Kiderül, hogy a közigazgatási hivatal értetlenül áll az előtt is, hogy júniustól novemberig nem volt egyetlen testületi ülés sem, az első féléves gazdálkodásról sem számolt be a polgármester. Viszont a testület hatáskörének elvonásával Kovács Pál egyedül döntött a beiskolázási segélyekről. Ám ebből sem kerekedik ki szópárbaj, úgy hagyják jóvá utólagosan a falu vezetőjének döntését, hogy senki sem kíváncsi a részletekre. A polgármester bejelenti: Szemely internetes honlapja immár más felületről érhető el, mint korábban. Kénytelen volt leállítani a régit, mert azon fórum működött, érvel, márpedig „az önkormányzat honlapja nem traccsparti”.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Alkotmánysértő módon elodázták a népszavazást

Az indulatok a népszavazási kezdeményezés tárgyalásánál szabadulnak el. Kovács Pál szerint az önkormányzat nem engedheti meg magának, hogy 500 ezer forintot kidobjon az ablakon arra a népszavazásra, amelyet a Szemely Holnap Egyesület kezdeményezett. Magyarázatot kér az elnöktől, Fenyvesi Árpádtól, aki elmondja, hogy egyetlen kérdésben kezdeményeztek népszavazást: „Egyetért-e ön azzal, hogy Szemely-Szentkútpuszta életkörülményeinek javítását, felzárkóztatását Szemely képviselő-testülete tűzze napirendre?”

A hitelesített kérdőíveket átadták a polgármesternek, akinek az lett volna a feladata, hogy a testület elé terjessze a népszavazás időpontjának kérdését. E helyett az aláírásgyűjtő ívek másolatait a település hirdetőtábláira kifüggeszttette. A helyi, majd a területi választási bizottság is megállapította a törvénysértést, sőt a területi bizottság a Pécsi Rendőr-főkapitányságnál eljárást kezdeményezett az ügyben, hiszen az egyesület véleménye szerint az ív közzététele megvalósítja a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt, továbbá a visszaélés személyes adattal büntetőjogi tényállását, mondja Fenyvesi Árpád.

 [caption id="" align="aligncenter" width="600"] Fenyvesi Árpád, a Szemely Holnap Egyesület elnöke beszámol a testület előtt a meghiúsított népszavazás kezdeményezésének okairól
[/caption]

Lakóövezet-fejlesztés egyáltalán nem kívánatos

Szentkútpusztán él a település lakosságának egyötöde, hívja fel a figyelmet Fenyvesi Árpád, érdekeiket azonban nem képviseli senki. Hiába írtak a lakók 2006-ban levelet a lehetetlen állapotokról, a gyalázatos utakról, ahol még a mentő is elakad a mély sárban, válaszra sem méltatták őket. A településrész felzárkóztatásának kérdését nem hajlandó a testület napirendre tűzni, amely időközben a pusztát ipari területté minősítette a lakosság megkérdezése nélkül úgy, hogy a rendezési terv tanúsága szerint „a lakóövezet fejlesztése nem kívánatos”.

A polgármester, érezvén, hogy a helyzet felettébb kínos, arról kezd beszélni, hogy szívügye a puszta, elmondja, mindig is azt szerette volna, ha szószólója lenne Szentkútpusztának, de az emberek csak a fejüket csóválják.

Mit engedhet meg a szív, avagy a patkányméregről

Herczeg László nyugdíjas, pusztai lakos szólásra emelkedik. „A polgármester nem ura a népnek. Önnek szolgálnia kellene, de méltatlanná vált erre a posztra. Mi nem önt akarjuk polgármesternek. Bárkit, aki segít nekünk, és bennünket szolgál” – fakad ki belőle a keserűség, majd a lakóövezet ipari területté minősítésével kapcsolatban a képviselőkhöz fordul:

„Hogy tudták ezt megszavazni? Hogyan tudják a felelősséget elviselni? A szív ezt nem engedheti! Nem a szőlőbe kell utat építeni” – teszi hozzá végül, emlékeztetve a testületet arra, hogy a ma este jóváhagyott, de már elkészült 12 milliós út vezet ahhoz a területhez, ahol a polgármesternek és a testület néhány tagjának szőlője található. Pedig az érintett gazdák még nem tudják, mennyit terhelnek majd e miatt rájuk.

Kifele menet meséli valaki, hogy az elmúlt karácsony táján a polgármester jelentős menynyiségű patkánymérget küldetett ki a szentkútpusztaiaknak azzal, hogy osszák szét egymás között. Ez a gesztus akár jelképesnek is tekinthető, teszi hozzá a pusztai ember fanyar mosollyal.

<!-- Törvénysértés? Népszavazást akadályozott meg a polgármester Megakadályozta a szemelyi polgármester a közösség legerősebb jogának gyakorlását, a népszavazás megtartását, az aláírásgyűjtő ívek másolatait pedig kifüggeszttette a település hirdetőtábláira. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult, az egyéb törvénysértések halmazát pedig a közigazgatási hivatal tárta fel. Cseri László Kötelező útfejlesztési hozzájárulás új út nélkül is A szemelyi képviselő-testület 2007 novemberében alkotott rendeletet, amely szerint két út szilárd burkolattal történő ellátása miatt útfejlesztési hozzájárulásra köteleztek 38 érintett ingatlantulajdonost, egyenként 40 ezer forint mértékben. Miután a közigazgatási hivatalhoz panasz érkezett az ügyben, a hivatal kérdést intézett a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz: az utakat valóban ellátták-e szilárd burkolattal vagy sem. A helyszíni szemle során azonban bebizonyosodott, hogy a zúzottkő-terítés mindössze a „földút járhatósága javításának” tekintendő, azaz nem született új út. A hivatal felszólította az önkormányzatot, hogy útfejlesztési hozzájárulásra nem lehet kötelezni az ingatlanok tulajdonosait, s vonja vissza rendeletének mellékletét. Ez júniusban megtörtént, de az érintettek elmondták, a kirótt hozzájárulás részleteit azóta is változatlanul fizetik az önkormányzat részére. Testületi döntés nélkül adták át a kultúrházat Törvénysértésre hívta fel a közigazgatási hivatal figyelmét Komor László, a Szemely Horvát Nemzetiségi Ház Alapítvány kuratóriumának volt tagja. Az alapítvány új székhelyéül önkormányzati ingatlant kíván használni. A megyei bíróság a bejegyzéshez kérte az önkormányzat hozzájárulását, s kapott is a körjegyző aláírásával egy kivonatot. Ez a májusi ülés egyik határozatából idéz, miszerint a képviselő-testület döntött a székhelyváltozásról. A kivonatban meghivatkozott határozat azonban a falugondnoki szolgálat feladatait ellátó gépjármű beszerzéséről szól. Vagyis a testület nem hozott határozatot az alapítvány székhelyé-nek megváltoztatásáról. Komor felhívja a figyelmet, hogy önkormányzati vagyon felhatalmazás nélküli átadása magánszervezetnek aggályos, és felveti a hűtlen vagy a hanyag kezelés gyanúját. Ráadásul ebben az esetben a falu kultúrházáról van szó. Szemely A település nevét először 1266-ban említik először egy oklevélben Schemelként. Nyelvi eredetét többen Scemel személynévből vezették le és összefüggésbe hozták a latin Similis (hasonló) személynévvel. Ilyen nevű apátja volt a pannonhalmi apátságnak a 12. század végén. A török hódoltság alatt a népesség kicserélődött. A 17. század végén lakói római katolikus vallású horvátok voltak. A jelenlegi szemelyiek zömét most is a török hódoltság utáni bevándorlók leszármazottai teszik ki. Hozzátartozik Szentkútpuszta, amely ma is lakott helység. A major neve először a 19. század második felében jelent meg a kimutatásokban. A falu lakossága évszázadokon keresztül a mezőgazdaságból élt, de a huszadik század második felében a megyében elindult iparosítás miatt nagymértékű elvándorlás indult el a faluból, Szemelyből is sokan vállalták az igen fáradságos napi bejárást. (Forrás: szemely.dunantulinaplo.hu) Fenyvesi Árpád, a Szemely Holnap Egyesület elnöke beszámol a testület előtt a meghiúsított népszavazás kezdeményezésének okairól -->